Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-24 / 19. szám
XVI. ÉVF. 19. SZÁM. Keleti Ujsiíg Schiller József Ráhosi-pamflettjénelt igazi szerzője Raboz Imre, a sötétmuiíu politlhai Halandón Rofhermere lord állítólagos király-jelöltségének hitelességét végérvényesen megdöntötte az a tény, hogy Roboz állította be és ferdítette el Schiller homályos adatait Roboz zsarolási manővere volt a világszenzációnak szánt „leleplezés1* (Budapest, január 23.) A Keleti Ujsáa részletesen beszámolt arról a mesterségesen felkavart, de koholtnak bizonyult politikai szenzációról, amelyet Schiller József dr„ Rákosi Jeníj yolt magántitkára robbantott ki kétségkívül feltűnést keltő, de intencióiban és hitelességében már első pillanatban kétesnek látszó könyvével. Schiller a család felhatalmazása nélkül könyvben adta ki Rákosinak kezei közé jutott legbizalmasabb leveleit, ezzel azonban nem elégedett meg. hanem Rákosi Jenő életének olyan mozzanatait ragadta ki és adta elő különös beállításban, amelyek eddig a nagyközönség előtt ismeretlenek voltak. Schiller könyvét már kezdetben is bizalmatlanul kezelte a sajtó, már csak azért is. mert Schillernek sem közéleti szerepe, sem egyéni megbízhatósága nem volt olyan, hogy a magyarság nagy kérdéseibe ható erővel beleszólhasson. Könyvét mindenki csak pamflettnek tekintette, annál is inkább, mert a könyv több szereplőié jelentkezett a munka imajelenése után kateaórikus cáfolattal. Rothermere királysága. Mint ismeretes, Schiller azt az állítást kockáztatta meg és ezt plauzibilissé is igyekezett tenni, hogy Rákosi Jenő felajánlotta Rothermere lordnak a magyar koronát, a lord ezt az eszmét szimpatikusán fogadta, de Mussolini sem zárkózott el Rothermere állítólagos királyságának támogatásától. Hogy mégis foglalkoztak Schiller könyvével a lapok, azt annak köszönheti, hogy mint Rákosi magántitkárának, valóban alkalma volt közelférkőzni a kiváló publicistához. Külföldi útjaira is elkísérte és így az ő tanúvallomását nehéz volt ellenőrizni. Az az averzió azonban, amely a könyv megjelenését kisérte. mint most kiderült. csakugyan alapos és indokolt volt. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a könyvet tulajdonképpen nem is Schiller. hanem a viszontagságos életű és Erdélyben még most is rosszemlékű Roboz Imre irta. akinek „megbízhatósága“ még sokszorosan ké- tesebb, mint a Schilleré. A sötétmultu Roboz. _ Schiller Becsben akadt össze Roboz Imrével, aki évek hosszú sora óta a legnagyobb nyomorban Becsben élt. Emlékezetes, hogy az aradi származásit Roboz Imre, aki a román megszállás alatt román támogatással napilapot adott ki Budapesten és abban nemcsak támadta, ha nem szemérmetlenül denunciálta is az akkori magyar kormányrendszert, a román csapatok kivonulása után Kolozsvárra jött és körülbelül két éven keresztül botrányt, botrányra halmozott itt is. „Uj Ember“ címen lapot adott ki, amelyben nemcsak a magyar kormányt támadta, hanem közvetlenül az impériumváltozás után, amikor az itteni magyarság a legérzékenyebb volt, a magyar élet minden megnyilvánulásába belekötött, nem riadt vissza a de.nun- ciálás aljas fegyverétől és attól sem, hogy minden tisztességes maauar ember, mint bélpoklost kezelte és kerülte. Mint tudjuk, a nemzetárulót és spiclit végül is elérte végzete, mert amikor annyira el oizakodott, hogy azt hitte.: neki minden szabad. becsapott egy román szinészt, aki ezért nemcsak megverte a szélhámost, hanem fel is jelentette. Ezzel aztán betelt a mérték s ugyanazok a hatóságok, amelyek előzőleg elfogadták Roboz szolgálatait, megvonták tartózkodási engedélyét és a magyar határon átadták a biharkeresztesi határrendőrségnek. Robozt a budapesti törvényszék több évre elitélte, mikor pedig büntetésének letöltése után szabadlábra került. kiköltözött Bécsbe és azóta is ott él. A dupla „emigráns“ zsarolási manővere. A másodszor is „emigránssá“ vált Roboz Imre úgyszólván minden keresetforrás nélkül tengette életét az osztrák fővárosban. Érthető ilyenformán, hogy kapva-kapott rajta, amikor sorsa összehozta Bécsben Schillerrel, akinek azt az ajánlatot tette, hogy a Rákosira vonatkozó adatait bocsássa rendelkezésére, ő azokat a maga módján feldolgozza, sőt — ezt Ígérte — világszenzációvá duzzasztja. A szintén szorult helyzetben lévő Schiller megkötötte vele az alkut s nyomban hozzá is kezdtek a gyanús üzlet kiaknázásához. Ilyen körülmények között most már megérthető, hogy a Schiller—Roboz-könyv, az egész Rothermere királyság fantomja a Mussolinival folytatott párbeI Követelje határozottan ás kérje mindenütt a csodás 0*08 mm. A legerősebb szakáll és legérzékenyebb bőrnek szédes formában közölt dialógusok egyszerre közönséges kitalálásokká degradálódtak, mihelyt kiderült, hogy Roboz Imre újabb szélhámosságainak egyikérői van szó. Hogy Roboz Imre mivşl hitegette Schiller Józsefet és mit közölt vele a dologgal kapcsolatos terveiről, azt természetesen nem tudhatjuk. Hogy azonban, ismerve Roboz Imrét, ez a világotjárt kalandort, Roboz ur. nemcsak a könyv sikerére épített, hanem egy óriási zsarolási manőver is szeme előtt lebeghetett, az egészen valószínű. Az angol ujságfejedelem Rothermere Jord lehetett a központja Roboz Imre üzleti elgondolásainak, nem beszélve arról, hogy a könyv megjelenése előtt már olyanokkal is összeköttetésbe léphetett, akiknek érdekükben állhatott a magyarbarát lord kompromittálása. Persze ezek csak találgatások, ha nem is alaptalan elképzelések, egy azonban bizonyos, a Rothermere-szenzáció abban a pillanatban szertefoszlott, mihelyt konstatálták, hogy Roboz Imre keze van a dologban. Ä sztrájkoló diákok nagy verekedést rendeztek a bukaresti egyetemen (Bukarest, január 23.) A bukaresti joghallgatók sztrájkja átterjedt az orvosi fakultásra is. A jogi kar előadó-termeiben ma megjelent kevés számú diákság s ezek részt akartak venni az előadásokon. A sztrájkolok künn várakoztak reájuk s amikor ezek a termekből kimentek, nagyszabású verekedés támadt közöttük, úgyhogy több jelentős sebesülés is történt. Az egyetem kapuit erre bezárták. A diákok nagy táblát akasztottak ki az egyetem kapujára. amelyen tudatják az orvostanhallgatókkal, hogy a sztrájk az orvosi fakultáson is megkezdődött és addig nem hagyják abba, mig a vizsgadijakat le nem szállítják és a doktorátus előtti utolsó vizsgát nem törölik el. A vizsga eltörlése már messzire túl megy a gazdasági kivánságokon. Amíg a hathetes csecsemő a bölcsőben aludt, a fiatal özvegy borotvával elvágta a nyakát (Kolozsvár, január 23.) A Csikós-kert mellett levő paprikaőrlő-malomban megrendítő ön gyilkosság történt. Ităchitan Joan a paprikamalom munkása, négy héttel ezelőtt súlyos fájdalmakról kezdett panaszkodni. Felesége orvost akart hivatni, do nem volt pénzük rá. Háromnapi kínlódás után a 35 éves ember meghalt. Férjének tragikus halála nagyon lehangolta az özvegyet, aki ismerőseinek gyakran emlegette, hogy a nagy uyomor elől kénytelen a halálba menekülni. A szomszédok vigasztalni igyekezték, de teljesen eredménytelenül, mert vasárnap a késő esti órákban elkövette az öngyilkosságot. Csak ketten voltak a gyermekkel a kis lakásban. A szerencsétlen anya elájult, de hétfőn reggel még kinyitotta a szemét. Imbolygó léptekkel előkereste egyetlen örökségét, férje borotváját,“ aztán pedig egy cédulára a következőket irta ceruzával: — „Tudom, hofja amit teszek, merénylet ayermelcem ellen, de nincs más megoldás." Reggel í) órakor aztán özvegy Rachitanné, leánynevén Hirsch Janka. egy gyors kézmozdulattal átvágta a nyakát. s a következő pillanatban han.vatvágódott a •iáidon. Az egyik ismerős éppen valami élelmiszert akart átadni a szerencsétlen asszonynak. A lakás ajtóján azonban eredménytelenül kopogtatott. A zár nem engedeti. Betekintett az ablakon s akkor megdöbbentő látvány tárult szemei elé. Özvegy Răchi- tanné hatalmas vértócsában a szoba közepén feküdt. Az esetről nyomban értesítették a rendőrséget. Nagy dr. mentőorvos már csak a beállott halált állapíthatta meg. A tragédia ideje alatt a hathetes fiúcska a bölcsőben aludt... Gyárfás Endre hírlapírót kiemelték a kórházi ágyból a detektívek (Kolozsvár, január 23.) A kémkedéssel vádolt Gyárfás Endre hirlapirót — mint ismeretes — a törvényszék vádtanácsa szabadlábra helyezte, de az ügyész a szabadlábrahelyezés ellen fellebbezést nyújtott be a táblához, mely megsemmisítve a törvényszéki vádtanács határozatát, Gyárfás további fogvatartása mellett döntött. Ekkor a hírlapíró lázas betegen már a zsidókórházban feküdt s emiatt fogházba szállítása nem történhetett meg. Hétfőn este fél 9 órakor meglepő fordulat állott be az ügyben. Detektiv jelent meg a kórházban és felszólította Gyárfást, hogy azonnal öltözködjék fel és kövesse. Az újságírót a rendőrség politikai osztályára vitték és szerdán átadják az ügyészségnek. o BAU DíVATSZ ÉN RÉGI RUHÁKAT IS OLCSÓN FEST. TISZTIT CZINK o