Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-17 / 13. szám

XVI. ÉVF. 13. SZÁM. KeletiUjsxg m Megszöktek száműzetésükből az internált spanyol monarchlsták fBarcelonában ismét vér folyt, Madridban számos forradalmárt tartóztattak le Ktfve&el e határozottan és kérh mindenütt a csodás 0'08 mm. I N Ee^erSsabb szakáll! és lejér ikanyeb i hő nek Oeley polgármester flisii33S£6t hoxott fcaza Kolozsvár koicsHnéblls Deley szerinl ffetruár végén, víg*/ márclys ©lején tartják meg a választásokat (Kolozsvár, január 16.) Néhány nappal ez­előtt megírtuk, hogy a kormánykrizissel kap­csolatosan, mely azóta megoldást nyert, Ko­lozsváron a munkanélküliek és a városi szegé­nyek segélyezésének az ügye elakadt. A segé­lyező bizottság a bonokat ugyan, kibocsátotta, de a kereskedők és a szállítók kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók élelmiszere­ket kiszolgáltatni mindaddig, amig a város, vagy nem fizet, vagy az interimárbizotíság élén álló Deleu és Flaviu Laurentiu helyettes elnök személyükben nem garantálják, hogy a bonokat ki fogják fizetni. Deleu interimúrbizottsági elnök ma érkezett haza Bukarestből, ahová elsősorban a munka- nélküli segélyezés zavartalan menetének a biz­tosítása miatt utazott. Az útja eredménnyel is járt, mert Kolozsvár város részére folyósított harmincmillió tejes kölcsönből újabb tíz­millió lejt hozott magával s tekintettel arra, hogy a kormányválság is megol­dást nyert, most már személyében is garantálhatja, hogy a kibocsátott bono­kat a város kifizeti. Különben Deleu interimárhizottsági elnök bukaresti útjáról az alábbiakban számol be: — Mikor Bukarestbe érkeztem, a kormány- krizis felhői már eloszlottak, Vaida Sándor megalakította uj kormányát, tehát, amint előre megjósoltam, bukaresti utam egyet jelenteti a munkanélküli segélyezés válságának a megöl dúsával is. A pénzügyminiszter ur n Kolozsvár város részére folyósított kölcsönből tízmillió lejt utalt ki, amelyből hét és félmillió lejt a vízmüveknek adok át és a fennmaradó két és félmillió lejt a közmunkák megindítására és a munkanélküliek segélyezésére fordítom. Fe­lelősségem teljes tudatában állíthatom, hogv a munkanélküli segélyezés február 15-ig biztosítva van, minden valószínűség sze­rint február 15-e után munkaalkalmat fogunk teremteni a munkanélküliségnek a megoldására. Azután a községi választásokra terelődött a beszélgetés. Deleu elnök kijelentette: — A belügyminiszter úrral is tanácskoztam s közbejárásom eredménnyel járt. mert ma vagy holnap aláírják a régi válasz­tott tanács feloszlatásáról szóOó határo­zatot s nemsokára azután kiírják a vá­lasztás megtartásának az időpontját is. — Még a pontos dátumot nem tudom bizto­san megmondani, de minden valószínűség sze­rint Kolozsváron a községi választásokat feb­ruár hó végén vagy március első napjaiban tartják meg. (Páris, január 16.) A Villa Cisnerosból száműzetésükből elmenekült spanyol monár- kista vezetők ma Lisszabon közelében egyik Dortugál halászfaluban partot értek. A mene­kültek kiéhezetten értek partot. Hajójuk a poli­tikai elitéltek partra tétele után nyomban fel - zedte horgonyát s elhagyta a portugál vizeket. Madridban nagy megdöbbenéssel vették tudo­másul a szökést és azonnal felmerült az a gondolat, hogy a kormány intézzen jegyzéket Portugáliához a Lisz- szabon közelében partra szállott spanyol monark’sta elitéit szökevények ügyében. A kormány azt kérné, hogy a menekülteket in­ternálják olyan portugál területre, ahonnan nem egykönnyen tudnak titokban spanyol terü­letre lépni. Madridi jelentések szerint az éj folyamán Madridban újra számos forradalmárt tartóztat­tak le. Hivatalosan cáfolják az újabb nagyará­nyú felkelési mozgalom küszöbön állásáról ter­jesztett híreket. A hatóságok urai a helyzetnek s a karhatalmak riadókészültségét fokozatosan leépítik. A kormány megnyugtató hírei dacára is Spanyolországban ismét általános vas- ntasc^trájk fenyeget. A vasutasok szakszervezeti vezetői málr régóta rossz szemmel nézik a munkaügyi miniszter po­litikáját s e politika elleni tiltakozásul sztrájkot akarnak proklamálni. Lehet, hogy a sztrájk egy-két héten belül kitör. Barcelonában ismét vér folyik. (Páris, január 16.) Barcelonában szélsősége­sek támadást intéztek a polgári gárda egy osz­taga elten. A tűzharcban a polgári gárda egy embere s egy a támadók közül életüket vesztet­ték s többen megsebesültek. A spanyol belügy­minisztérium hivatalos közleménye szerint az országban sikerült a rendet és nyugalmat hely­reállítani. Sikerült elnyomni a zavargást a Cadiz közelében levő Casas Viejasban is s a sztrájkok országszerte likvidálás alatt állanak. Széchenyi István, Deák Ferenc és Eötvös «József Is tiszteleti tagjai voltak a centennárinmát ünneplő marosvásárhelyi Kaszinónak Nagyszabású jubileumi ünnep Marosvásárhelyen — Vescan prefektus elismerő szava! az ősi marosvásárhelyi kollé- kulturális szerepéről gium (Marosvásárhely, január 16. Saját tudósí­tónktól.) Impozáns ünnep keretében zajlott le vasárnap délután a marosvásárhelyi Kaszinó fennállásának százéves jubileuma. A reformá­tus kollégium dísztermében este 6 órakor kez­dődött a centennáriumi ünnepély, melyen a város magyar társadalmának szine-javán kivül részt vettek dr. ■ Vescan János megyei prefektus és dr. Pantea István alispán is. Az ünnepélyt a Kaszinó ősz elnökének: dr Agyagási Károlynak meleghangú szavai nyi­tották meg, utána pedig dr. Ziegler Károly al- elnök tartotta meg ünnepi beszédét, melyben a Kaszinó százéves történetét ismertette. Az ünnepi beszéd után a különféle társa­dalmi és kulturális egyesületek üdvözlései kö­vetkeztek. Az üdvözlések sorrendjét dr. Vescan prefektus kezdette meg román nyelven tartott beszédével. — Most, amikor az évszázados református kollégium diszes termében ünnepli százéves ju­bileumát a Kaszinó, arra gondolok — mondotta a prefektus, — hogy a magyar kollégium kulturális kisugár­zásából nekünk románoknak is hasznunk volt. mert mostoha sorsunkban is hajlékot adott a mi fiainknak: Sincai-nak, Petru Maior-nak és a többieknek, akiket ez a kollégium nevelt fel s akiknek aztán nemcsak a románok, hanem az egyetemes emberiség is hasznát vette A magyar Kaszinó kulturális működésével szemben elismeréssel adózik és köszöni dr. Agyagásinak a szép szavait, melyekkel a Ka­szinónak a trón iránti hódolatát nyilvánította Kívánja a Kaszinó további virágzását s benne a magyar kultúra életlehetőségeit. A prefektus beszéde után Badó Sándor a szezon legnagyobb, operettsikerének reprize: A SZÍNKÖR MOZGÓBAN Dolly Maas, Gustav Fröhlich, Haímay Tibor ADÉTKISASSZONY mm város vezetősége nevében, dr. Ferenczi Zsig- mond képviselő a város és a [megye magyarsá­gának a nevében, dr. Márton István a nyárád- szeredai kaszinó, Nagy Endre a helybeli ref. kollégium és iskolák, Lóky Jenő a rém. katb. főgimnázium, Trózner Lajos a Kemény Zsig- mond Irodalmi Társaság, Harmath Sándor a Tornaegylet, gr. Teleki Domokos az MSE sport­egylet, Bustija Béla a Magyar Iparos Egylet, Rosenfeld Jenő a Kereskedő Társulat, Biró Ar­min a róm. kath. intézmények, dr. Kovácsy Albert a róm. kath. dalárda nevében üdvözlik a Kaszinót. Dr. Gálfalvi György titkár felolvasta az üdvözlő táviratokat. Pantea polgármester le­velét, a Magyar Párt helyi tagozatának üdvöz­letét, majd a pécsi, soproni, kolozsvári, szilágy- somlyói, nagyenyedi, nagyszebeni, szászvárosi, tordai, székelykereszturi, kézdivásárhelyi, nagy­szalontai, tövisi és dési magyar kaszinók test; véri üdvözleteit. Dr. Agyagási zárószavai fejezték be a jubi­laris ünnepélyt. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a Ka­szinó vezetőségének a megbízásából Biás Ist­ván v. megyei levéltáros 150 oldalra terjedő könyvben megirta a Kaszinó történetét, mely­ből nemcsak a Kaszinónak elmúlt száz eszten­dejét ismerjük meg, hanem a város százéves történetére, kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésére is visszapillantást vethetünk. A marosvásárhelyi Kaszinót a pesti és ko­lozsvári kaszinók után alapították 1832 decem­ber 9-én, a tényleges működését azonban csak 1833 január 15-én kezdte meg. A megalakulást 30 alapitó tag mondotta ki, kik közül 18 arisz­tokrata és 12 nemesi családból származó férfi volt. A legtöbb közülük nemcsak helyi viszony­latban, hanem Erdély történetében is számot­tevő szerepet vitt. A Kaszinó ragjai sorában országos nevű, nagy államférfiakat is találunk. így 1835 ben Széchenyi István grófot, 1862- ben Deák Ferencet, 1863-ban Eötvös Jó zseí bárót és az erdélyi udvari kancellária elnökét választja be tiszteletbeli tagjai sorába a kaszinó. A jubiláris ünnepély után népes közvacsora volt az Apolló étteremben, hol több pohárkö­szöntő hangzott el, éltetve az összetartásnak, egymás megbecsülésének és szerététének a szük­ségét, mint a Kaszinó további fejlődésének és fennmaradásának legbiztosabb zálogát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom