Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-01 / 1. szám
v$C£AP£Sî V. N? % 14256 & CS £ 192? S ct>: 3$ CÎB/*KOÎOS8!?4r. * ÍS33. fanudr 1, * VaSÜmCtP Előfizetés belföldön: ffyiVTC £00. félévre *00, negyedévre 200, egy hör» 70 I* Egyes szám ára 4 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARII LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 60S. XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévre 80 Pengő, félévre 23 Pengő, negyedévre ÎSJSV* Egyes szám ára 29 fillér _________ Borúra derű Maniu miniszterelnök i tervet futtatott el Genf be, amely a Népszövetség közbejöttével szanálná România pénzügyi és gazdasági ügyelt Hz Hdeverui számol azzal, hogyha Genf visszautasítja a prepozíciót, a kormány távozik helyéről Megjelent a kormány uj deviza-rendelete Újra egy esztendő zajlott le az Idő homokóráján. Újra egy esztendővel távolodtunk attól a rettenetes eseménytől, amely megváltoztatta öt földrész politikai térképét, a világháborútól. Azt mondják, a világháború vízválasztója nemcsak két generációt választ el egymástól, hanem két ellentétes világképet is. Semmit sem lehet úgy csinálni, ahogy azelőtt, a béke boldog esztendeiben. Más módszereket követel a kormányzás, más sztratégiai «szközökkel él a kapitalizmus és a szocializmus, más arculatokat mutatnak a társadalmi problémák, más életkörülményeket szabnak azok a technikai keretek, amelyek közé kényszerültünk, mások, egészen mások lettek az irodalom problémái és művészetek kifejező eszközei. Egy uj világ küszöbére kerültünk — ez kétségtelen. Csak azt nem tudjuk. hogy milyen lesz hát az a világ, amelyet a feltörekvő nemzedéknek birtokába kell majd vennie. A zűrzavar körülöttünk éppen olyan nagy, mint egy vagy két évvel ezelőtt, ilyenkor. Ezer- kilencszázharminchárom fordulója egy lépéssel sem visz közelebb a kibontakozáshoz. Sőt, majdnem azt mondhatjuk, hogy a titkoknak és a bizonytalanságoknak még sűrűbb homályu útvesztőjébe kerültünk. Az utóbbi esztendőkben politikai téren történtek nagyszabású kísérletezések, a parlamentarizmussal szembehelyezkedő uj kormányzási módszerek, forradalmi utón életbeléptetett államformák, alakulatok, amelyek mind azzal hivalkodtak, hogy ők mutatják meg az igazi és egyetlen utat. Történtek kísérletek a gazdasági élet megreformálására is. Kezdve azzal, hogy a racionalizmus bűvös jelszavát beledobták a közélet homlokterébe és a termelést példátlan méretekig fokozták, végezve azzal, hogy az autark gazdálkodás jelszavát dobták be ismét és most már a fogyasztást csökkentették le az önzsugoriság legvégső határáig. Ha voltak korok, mint például a humanizmus, reformáció, reauaissanoe korai, amelyeket aa jellemzett, hogy egységes világnézete volt az emberiségnek, egyformán, szinte közmegegyzésszerüen gondolkozott a világ nagy és kis dolgairól, úgy a mi kórunkat éppen a véleményeknek, a felfogásoknak ez a divergens volta jellemzi, ez a sok-sok különböző álláspont, amely mind csalhatatlannak érzi magát és fájdalom, csak a csírázásig tud eljutni, Ha arra a feladatra lennék kényszerítve, hogy szabatosan mérlegét szerkesszük meg az elmúlt év belső és külső politikai történéseinek, zavarba jönnénk, hiszen még arról sem tudnánk képet nyújtani, hogy mi történt pozitivum, mi történt tényszerű valami a fejlődés vonala irányában közel tizenöt év, a világháború be feje zése óta. Csak egy pozitívumot tudunk: még mélyebbre sülyedtünk, mint az elmúlt esztendőben. Szemben a konjunktúra intézetek kis hala dást mutató grafikonjaival a válság legbeszé desebb manométere, a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket mutat. Egy dologban lehet csak bizni, egy iránytűben, egy izzó test csalhatatlan lángjában és ez a józan ész. Hinnünk kell, hogy az 1933-as esztendő ahogy egyre távolabb visz az emberiség leghagymázosabb álmától, a világháborútól, egyre közelebb vezet az emberi együttélés ama tiszta reális és józan formáihoz, amelyeket az évezredes tapasztalati tények és erkölcsi igazságok mutatnak. Ennek a reményében lépjünk ki az elmúlt év sötét éjjeléből egy derengő világosság uj esztendeje felé. Az éjt és a napot, a koromsötétet a pirkadástól éles vonalak nem választják el és jól tudjuk, hogy 1932. és 1933. között egyelőire csak a kalendárium tesz finom különbségeket. De a józan észnek alaptörvénye, hogy higyjen az emberiség sorsának az évszakok és napszakok járásához hasonló változásaiban és azért bízunk benne rendületlenül, hogy • borúra egyszer mégis csak a derű fog koveţ- kezni. i (Bukarest, december 31.) A kormány újévi ajándéka az országnak: az uj deviza-rendelet. Akkor, amikor kétségkívül bebizonyitást nyert, hogy a deviza-kereskedelem megszigorítása súlyos károkat okozott mindazoknak az országoknak, amelyek ezzel a rendszabállyal éltek, kissé anakronizmus számba megy a Ma- niu-kormán.v rendelete, amely további megszorításokra kényszeríti ' kereskedőket, végeredményben tehát a gazdasági életnek újabb kerékkötője. Egyébként a deviza-rendelei a következőket tartalmazza: 1. Aki devizát, vagy valutát akar vásárolni, írásbeli kérvényt kell benyújtania a Banca Naţionalâhoz az előirt speciális nyomtatványon és bizonyítania kell, hogy külföldön fizetési kötelezettségei vannak. 2. Akiknek devizájuk, vagy valutájuk van, csak a Banca Naţionala felhatalmazásával vihetik azt külföldre. 3. Minden devizaigénylőnek deklarációt kell tennie, hogy nincsen saját devizája. 4. Lejben való kifizetések átutalások utján, amennyiben külföldi cégeknek belföldi kiutalásairól van szó, csak a. Banca Naţionala engedélyével lehetséges. 5. A lej kivitele folyószámlán, vagy akkreditív utján is tiltva van. Devizaeladásra vonatkozólag: a) Senki nem adhatja el devizáját a Nemzeti Bank engedélye nélkül, b) Az exportdevizákat és a külföldi hitelekből származó devizakészleteket be kell jelenteni a Nemzeti Banknak, c) Külföldi devizahitelek effektiv, vagy folyószámla hitelek, csak a Banca Naţionala engedélyével folyósíthatok, d) Az exportáruk dokumentumai inkasszó végett a Banca Naţionalănăl letétbe he- lyezendök. A külföldre, vagy külföldről utazókra vonatkozólag: 1. Az országba érkező utasok kötelesek nyilatkozatot tenni a náluk levő valuta, deviza és lej készletről, amit a vámhivatalnokok bejegyeznek az útlevélbe. 2. A valuta beváltása, vagy a Banca Naţiona- lánál, vagy a határon levő kirendeltségeknél történik. 3. Az országot deviza-, valuta-, vagy lej-készlettel csak a Banca Naţionala felhatalmazása alapján lehet Az Adeverul is szolgál egy újévi szenzációval, amikor megirja, hogy a kormány genfi f.árnyalásai olyan irányt vettek föl, amelyek nem zárják ki a kormány távozását sem, A lap ugyanis azt állítja, hogy Maiiiu eljuttatta Genf- be azt a koncepcióját, amelynek végrehajtása esetén Románia gazdasági helyzete lényegesen enyhülne. Mánia terve szerint: 1. egy pénzügyi és gazdasági terv készülne a genfi szempontok honorálásával. 2. a tervezet nyugati szakértők közreműködésével készülne el Románia speciális viszonyainak figyelembevételével, 3. ebben a munkában az ország szociális követelményeinek is érvényesülnie kellene. Az Adeverul szerint ez a program Maniu tudtával, sőt iníciativájára alakult ki. Meg kell állapítani, hogy ebben a formában a Maniunak elhagyni, amit be kell mutatni a határállomáson. E rendelkezés alól menteslttetik maximálisan 2000 lej belföldi és 5000 lej értékű külföldi valuta. Átutazó utasoknál pénzkészletüket egyszerűen bevezetik az útlevélbe, az osztrák, magyar és csehszlovákiai utlevéltulajdono- sokr.ak azonban birtokában kell lenniök a kompenzációs pénztár engedélyének. A rendelet ellen vétdjj^Utasok 5000 lejtől 300.000 lejig terjedő pénzbírsággal és 15 naptól 3 hónapig tartó fogsággal büntetetnek^ Ág ok az exportölök, akik hamis deklarációt tesznái^j|®B havi fogsággal és 10.000—500.000 lej büntetésit »^kapnak. Ugyancsak súlyos szankciókba ^részesülnek azok is, akik engedély nélkül exportálnak devizát. Egyidejűleg rendelet jelent meg a hivatalos lapban az ismert kon- tingentálással kapcsolatosan, amely átmeneti időre, egészen február 1-ig szabályozza a behozatalt. A veresen is megszólal az olasz kölcsön ügyében. Madgearu pénzügyminiszternek a kétszáz- milliós olasz kölcsönnel kapcsolatos szenátusi kijelentése nyomán még tovább bonyolódik az ügy. Madgearunak az újságírók előtt tett tegnapi nyilatkozatára ma nyilatkozik Averescu marsall, aki a kölcsön megkötése idején a kormány miniszterelnöke volt. Leszögezi, hogy az olasz kölcsön semmiféle megrendeléssel nem volt összefüggésben. A kölcsön nem volt kapcsolatban Easpoli herceg ügyével sem. akinek ügye teljesen független a kölcsön tői. Az Universul hevesen támadja Maniut és Madgearut a szená tusi nyilatkozat mîat-, a Dreptatea pedig keményen mágleckéztiti a saitó-támadások miatt Stelian Popeseut. az Universul főszerkesztőjét, akiről azt írja, hogy politikai kitartott. tulajdonított koncepció annyira homályos, hona nem is inén lehet megállapítani, mit akar. A valószínűség az. hogy nemcsak egy papiros terv a kormány célja, hanem annak reális pénzügyi alátámasztása is. Csakis igy lehet megérteni á lap további kommentárjait. Az Adeverul ugyanis úgy tudja, hogy a kormány tagjainak többsége azon a véleményen van. hogyha Genf nem hajlandó segítséget nyújtani a terv megvalósításához,' a kormánynak le kell mondania. Maniu szerint azonban még végső esetben serii szabad levonni a konzekvenciákat. Az Adeve- rnl megjegyzi, hogyha az a kormány, amelynek Maniu, Titulescu, Lugoşeanu, Madgearu az oszlopai. Genf miatt kénytelen volna távozni a helyéről, el sem képzelhető más politikai koncentráció, amely Genf fel szemben érvényesíteni tudná az ország érdekeit. —o— Az Adeverul a gén fi tárgyalások kudarca esetén számol a kormány távozásával