Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-11 / 285. szám

XV. EVF. 285. SZÁM. KllETlUlSXG DR. PERL OTTO tudományos kísérle­tei alapján készült PERLOTT fogpaszta, fogpor, szájvíz és dra- geé máris mindenkit meghódított IRODALOM-MŰVÉSZET A nyolcvanas Münchenjétől a mai Nagybányáig Irta: dr, Lázár Béla Kedden nyílik meg Boldizsár István­nak az idei Szinyei-dij nyertesének ki­állítása. Budapesten is, ahol a művész nagy népszerűségnek örvend, várako­zással tekintenek a kiállítás elé, ami­nek jele az alábbi cikk is a Képzőmű­vészeti Szalon szerkesztőjének tollá­ból. Nagybánya nagyjelentőségű szerepet játszott a magyar művészet újabb fejlődésében. Ott zaj­lott le az az evolúció, amely a íestöiség meghó­dítása jegyében közel négy évtizeden át fokról- fokra, nemzedékről-nemzedékre következetesen és meg nem szűnő erőben egyre hullámzik. Az els,ő hódítók — Ferenczy Károly. Réti István Tfiorma János, Iványi-Grünwald Béla — Iíollosy Simon vezérlete mellett már ezt a célt: a tiszta festőiséget hirdették. Minden következő gene­ráció. ha más-más formaárnyalattal, de ugyan­azon célra tört. Aki őket kiindulásuk idején a helyes útra vezette, egy francia mester Bartien- Lepage volt. Nem Manet-ék végezték a felsza baditó munkát, hanem ez az ügyes megalkuvó, aki kölcsönadta a szemét kora legtöbb piktora nak. A természet és Barlien-Lepage termcszetlá tása egyesült bennük. Jói emlékszem a mult század nyolcvanas éveinek Münchenjére, mikor Bartien-Lepage ott megjelent. Egy sorozat képe volt kiáliitva a Glaspalastban. Kora reggel már megindult a népvándorlás képei elé. Ott álltak sorban a mii vészek és csodálkozó tekintetüket le nem vették müveiről. A Glaspalast termeit hasztalan töl­tötték meg a többi festők képei. — nekik csak Bartien-Lepage jelentette a művészetet. Teltek az órák s ők ott álltak és néztek elbűvölve, né­mán. Délben a Panoráma kis korcsma asztalá­nál megindult a vita. Ilollósy Simon vitte a szót. Hogy rajongott a francia mesterért. Mint hallgatták társai minden szavát. A formák gondos felfogása, a környezetbe való nagy elmé lyedés, a színek lágy tónusai, a világítási hatá sok finom elemzése, mind a Bartien-Lepage mű­vészetéből elvont festői látás himnikus dicsőíté­se. Aztán jött Daguan-Bonveret. ez is ezen az utón haladt. Müveiken a szabad természet őszin­te visszaadását csodáltak. A napsütés és a vál­tozó napszakok igazságainak megragadása, a szétszórt világításban felbukkanó reflexek gaz­dag játéka, s mindezeken felül a formák sza­batos visszaadása csupa u.i igazság, a müncheni műtermek mesterséges levegőjével való szakí­tás, csupa halk lira, ime az uj művészi igazság amelyért rajongott akkor az egész ifjúság. Aki átvette, sietett Párisba. Elfelejteni mindazt, amit a pesti és müncheni akadémián tanultak, újra kezdeni a munkát, behatolni a realitás részletigazságaiba, a Julian-akadémián és a páriskörnyéki falvakban — inaszakadásig dolgozni — ezt cselekedtél* a fiatal magyarok, akik aztán — kimüvelődve. teljes mesterségbeli tudással felfegyverkezve — visszajöttek Mün­chenbe, hol Hoílósy vezérlete alatt elhatárbzták. hogy összeállanak és meghódítják a magyar levegőt, a magyar földet, a magyar vidék szin- szépségeit. Első müveiken a francia hatás uralkodott. Iványi-Grünwald Béla Atilla kardjához készült stúdiumain a Bartien-Lepage-i ezüstös szürke­séget, a finom tónusokat és a könnyed, szinte félős ecsetvezetést még megtaláljuk, mint Csók István Árvák-ján, hol lámpafény küzd a szobá­ban a derengő reggeli világossággal, az éj sö­tétje lassanként átmegy, hideg, kékes színbe, amely a napkeltét szokta megelőzni. Ugyan­ilyen gondos részletezéssel és aprólékos megfi­gyeléssel dolgozott Réti István a Bohémek Ka­rácsonyán, Ferenczy Károly Madárdaiján, Hoi- lósy Simon a Tengeri hántás-on s ezzel, a^ termé­szet rajongó szeretetével érkeztek ők Nagybá­nyára egy uj világ megteremtésére. Ott aztán kezdik elhullajtani az idegen for­mát és mindenik azon van. hogy a maga leiké­ből emelje ki a maga érzésével a maga formalá­tását. Egy évtizeden át dolgoztak Nagybányán és noha mindegyik más-más lélek, a hely külle­me, az együttélés, a közös munka meghozta gyü­mölcsét s igy keletkezett a „nagybányai festő­iskola“. mely a természetbe való elmélyedés fes­zés nagy hangulatai jellemzik, (megnyerte ve­lük a Szinyei Merse Pál társaság Zichy (liiát) — úgy vásznain is a színek lágy zenéie zsong. Bol­dizsár abba a nagybányai művészetbe fogód­zott. amelyet Ferenczy kolorisztikus szintézis­nek nevezett, csakhogy az ő lágy kedélye, érzel­meinek gyöngédsége mássá teszi az eredeti fo­galmat, puha. gyöngéd, zománcos koloritot fog­lal egybe, mindinkább belső tűzben égő színe­ket, egyre mélyebb, harmóniákat és hullámzó vonalmenetet. Gyümölcsszedő nők c. képe talán a legjellemzőbben foglalta egybe törekvéseit, meg is nyerte vele a Szinnyei Mese Pál társa­ság nagy tájképdiját. melyet a társasad éven­ként a íeojobb tájkévnek ad ki. E müvén a vi­lágot gyöngéd tónusban látó lélek átszellemesiti a természetet. Az előtérben dolgozó nők ruhá­jának színei, mint megannyi ékkő. tűzben ég­nek. a háttér nagy vonala és a ráboruló szines levegő összefoglalja a színeket finom egységgé. Boldizsár István nem keresi a mindenáron uj kifejezési formát, nem hajszolja a formák deformációit, nem játszik a természettel bujos- dit. azt adja. amit lát. azt látja, amit érez, azt érzi, amit benne a természet felkelt. Ez az_ őszini teség, ez az egyszerűség jellemzi művészetét, mely éppen azért nagy megújhodásokra képes, s fejlődési lehetőségek előtt áll. Az a közvetlen­ség, amellyel a természet elé áll. hogy érzései hatása alatt felszálló látományait kifejezze, művészi képzeletét nemcsak erősiti. de egyre újabb megnyilatkozásokra is képesiti. (*) Kassai Károly a Nagymamában. Szerdán este 9 órakor a Magyar Színházban Csiky Gergely nagy- Ezerü szinjátéka, a Nagymama kerül szinre. A Nagy­mama egyik főszerepét Kassai Károly játssza, a régi Kolozsvárnak ez a kedvence. Mindenki, aki ebben a városban született, itt élt, ismeri Kassai Károly nevét, aki a régi kolozsvári Magyar Színháznak legkedvesebb, legkitűnőbb tagjai közé tartozott. Népszínmű, operett, vígjáték volt Kassai terrénuma, ahol otthon volt, da­liás bonvivant-szerepekben utolérhetetlen volt, a nők, az egész város kedvence, akinek megjelenése a szThpa- don spontán tapsvihart, viharos kacagást váltott ki. Kassai Károly a Nagymamában el fog búcsúzni Ko­lozsvár közönségétől, amelyet annyira szeretett és amely egykor annyira szerette és dédelgette öt. Még egyszer utoljára megjelenik a Magyar Színház desz­káin egyik régi, híres szerepében, hogy azután eltávoz­zon tőlünk. A Magyar Szinház a régi jutalomjátékok példájára rendezi meg Kassai Károly bucsuelöadását, amelynek tiszta jövedelme, a régi tradíció szerint, a ki­váló művészé lesz. (*) A zeneművészeti tanfolyam szabad-licetima. A kolozsvári zeneművészeti tanfolyam zenei szabad-liceu mának előadásai nagy érdeklődést keltettek fpl. A mult héten Wildt József tartott előadást a zenei hang­ról és hangrendszerről. Csütörtökön tartották az első kamarazene-estet s a kamarazenekurzust ezzel nyitot­ták meg. A kurzus résztvevő tagjai igen szép ered ményt mutattak, N. Szele Irén és Kolár Károly veze tésével. Kedden este Csipkés Ilona előadása követke zik, aki a hangjegyirás fejlődését fogja ismertetni „A hangjelölés régen és most“ címen. Az előadásokat fél 9 órai kezdettel a református kollégium énektermé ben tartják. (*) Kedden nyilik meg a Boldizsár-képkiálHtás. Boldizsár István festőművész képkiállitásának meg­nyitását a kisebbségi ujságirőszervezet, amely a rende­zést vállalta, vasárnapról keddre halasztotta el arra való tekintettel, hogy a Mária Valéria árvaház jubileu­mi ünnepségei is vasárnapra esnek. A kiállítás tehát kedden, december 13-án délelőtt 12 órakor nyílik meg a Főtér 9. sz. I. emeleti helyiségében, ahol megelőző­leg a Mezőgazdasági Bank irodái voltak. Ludwig Satz. Ez a Kolozsváron, idegenül csengő név Amerika egyik legismertebb és_ ta­lán legnagyobb színészéé- Jiddis társulatával egész Amerikát bejárta és az amerikai sajtó egyenesen rajongva irt róla. Ludwig Satz elő­kelő reprezentánsa annak a különleges, az euró­pai színpadokon kevéssé utánzóit játékstílusnak, amelyet Kolozsvárott tu'mézó zsidótársulatok már bemutattak és amely csakúgy nálunk, mint Európa minden városában a legmélyebb csodálatéit érdemelte ki. Ludwig Satz nagyszerű társulaté val három napon négy előadást tart, három darabot játszik. Az előadásra a jegyek árát mérsékelten emelték, de még a fölemelt ‘helyárak is csak a tavalyi rendes helyarakkal azonosak. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap délután 3-kor a Színkörben: Amikor a kis­lányból nagylány lesz. (Operett-újdonság 3-adszor. Sorozatszám: 13.) Vasárnap délután 6-kor a Színkörben: Mindent a gye­rekért. (Ludwig Satz és 36 tagú társulatának ven­dégjátéka. Sorozatszám: 14.) Vasárnap este 9-kor a Színkörben: Bér Gazlen. (Lud­wig Satz és 36 tagú társulatának vendégjátéka. Soroza:szám: 15.) Hétfőn este 9-kor a Színkörben: Der Ledlkgeher. (Ludwig Satz és 36 tagú társulatának vendégjá­téka. Sorozatszám: 16.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, december 11.: Tannhauser (Gradea-n), Hétfő, december 12.: Othello (Oradea-n). Kedd, december 13.: Tosca (Oradea-n). Szerda, december 14.: M. Butterfly (Timişoara-n). Csütörtök, december 15.: Tosca (Timişoara-n). Péntek, december 16.: Othello (Timişoara-n). Szombat, december 17.: Trubadurul (Timişoara-n). Vasárnap, december 18.: Tannhauser (Timişoara-n), Hétfő, december 19.: M. Butterfly (Arad-on). Kedd, december 20.: OtheUo (Arad-on). _ Szerda, december 21.: Trubadur (Arad-ön). Péntek, december 23.: A denevér (Cluj-on). Kevesebb jövedelméből szebb ajándékot vehet karácsonyi olcsó vásárunkon mint az előző karácsonykor, mert árainkat még sokkal jobban leszállítottak és összegyűlt nagy maradékainkból NAGYON OLCSÓ rókákat választhat ki. Heller & Molnár modern divatnagyáruháza ClujCalea Reg* Ferdinand/5. öi szépségeit adta a magyar művészetnek Az újabb nemzedék pedig belőlük induit ki. de tartozik Boldizsár István is. Mikor, legelő- zör Münchenben találkoztam vele. már túl vel­ünk a háború után, felbomlott a művészi fejlő­lés egyenes útja, melyet időközben Nagybánya s megérzett. hova a francia absztrakt művészet íivét Czóbel Béla hozta be. Az egész világ egy lágy káosz lett- A művészi irányok egymás íegyébe-hátába tülekedve rohantak zűrzavaros ltjaikon. Elvek és teóriák zugiak a levegőben, i művészek is megérezték a felborult világot. — •sak Boldizsár járt-kelt a maga utján nagyobb intudattal. Öt nem zavarták a hangos frázisok, vliinchenből ö egyenesen Nagybányára ment, i régi Nagybányára, nyugodt lélekkel elmélyed­je annak természeti szépségeiben, melyeket dőbb rézlapokra karcolt, aztán vászonra ve- ett. Boldizsár István lelki kényszer hatása alatt negőrizte tisztánlátását. Az ember érzései tit­kaiba menekült a külső világ zaja elől. s a mű­rész a maga nyugodt érzékeiből felszálló álom­képeit alakította. Ahogy rézkarcait a költői ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom