Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-07 / 282. szám

e KumUjsxG XV. ÉVF. 282. SZÁM. Bulierjahnt, akit hét évvel ezelőtt elkövetett hazaárulásért 15 évi börtönre ítéltek, ma felmentette a bíróság (Lipcse, december 6.) Beszámoltunk nemré­giben a Buller jahn-pörről, amely a legszélesebb körű érdeklődés mellett folyt le. Nem is csoda, arról volt szó, hogy Walter Bullerjahn a Berlir- Kar Isruhei ipari müvek főraktárnoka tényleg «1 követte-e hét évvel ezelőtt a hazaárulás bűnét, avagy nemi Hét évvel ezelőtt Bulierjahnt Ló esztendei börtönre ítélték. Az ítélete t a sajtó justiemordként fogta fel és kampány indult, amelynek eredményeként a port revízió alá vet lék. Az Ítéletet tegnap mondották ki, amely föl­mentette Bulierjahnt és igy igazolta őt a köz vélemény előtt. Az Ítélet kihirdetése megrendítő körülmé­nyek között zajlott le. A tanuk padsorában ült Bullerjahn édesanyja, aki elájult örömében, amikor a felmentő ítéletet hallotta. Az Ítélet indokolása szerint Bulierjahnt bizonyítékok * * • hiányában kellett felmenteni. A biróság a fő­tanunak von Gontardnak vallomását nem ío gadhatta el, mert ő csak hallottakról számolt be, saját tapasztalatából semmi terhelőt nem tudott elmondani. A biróság megállapítja: nem igaz az, hogy Bullerjahn kétszázezer már­kát kapott volna az antant-bizottságtól. A ha diszerek hollétének elárulásáért pénzmotivum Bullerjahn esetében egyáltalában nem játszha­tott szerepet. A biróság elismeri, hogy voltak terhelő momentumok Bullerjahn ellen, de a zárókő a bűnösség leigazolásához ennél a felte­vésnél is hiányzik. Az ítélet kihirdetése után Bullerjahn Berlin­be utazott, részt vett az emberi jogok ligája németországi szervezetének ülésén, ah/i nagy­ban ünnepelték. A világ leggazdagabb szegénye: Rockefeller A napokban olvastuk, hogy Rockefeller 500 millió eollaros vagyonának nagyobb részét elvesztette és csak 150 millió dollárja maradt. A megmaradt összeg cse­kély annak a hatalmas vagyonnak méreteihez képest, amellyel Rockefeller dolgozott, de azért annak birto­kában az öreg Rockefeller élete hátralevő napjait gondtalanul tudja majd leélni.. A kis hirrel kapcsolatosan talán érdemes és érde­kes Rockefeller pályafutásáról pár sorban megemlé­kezni. • Caesaro Lomborso hires turini lélekbúvár, a dol- lárkirályok szellemi és lelki életének tanulmányozója, arra a megállapításra jutott, hogy a degenerált lángész Ismertető jeleit kevés helyen lehet kimutatni a dollár- királyok életében. Edzett idegzetű és egészséges szü­lőktől származnak, érvényesüléseket ifjukorbeli küz­delmeiknek köszönhetik és aeélidegeiknek. A szenti- mentallzmust nem ismerik, erősen materialista gondol- kozásuak, akiknél minden cikk spekulációra alkalmas anyag. Ilyen zsánerű ember John Davison Rockefeller is. Arca merev, markáns vonásain belső érzés, vagy lelki indulat nem tükröződik, vissza. Mindenkoron az alkalmat használta, ki, az em­bert nem. A legnagyobb müve „Standard Oil Compagny“, amely az egész világot behálózó szervezetének kiépítése, felért egy nagy kereskedelmi háborúval. Ma már mindenütt kapható Standard Oil Compagny áruja. Életrajza szerint kora ifjúságától kezdve egy kis kiadási naplót vezetett, melyben pontosan feljegyezte a bevételt és a napi kiadást. (Célszerű volna a takaré­kosság megismertetése végett alsóbb iskoláinkba a gye- rekeknél ezt a rendszert bevezetni.) Pulykaüzlet. Rockefeller első üzlete egy pulykaüzlet volt, amit mar nyolcéves korában bonyolított le. Az üzlet abból állt, hogy a saját pulykáit, amelyek hizlalásával gyer­meki szórakozásból foglalkozott eladta és a kapott összeget a bevétel rovatba bevezette. Kiadása persze nem volt, mert hisz a pulykák az udvarban nevel­kedtek. Tizenhatéves .korában a clevlandi kereskedelmi is­kolába iratkozott be, ahol a tanulási idő csak pár hó­napig tartott. Az iskola elvégzése után nagy nehezen állást szerzett Cievland-Dokson. Állását 1855, évi szep­tember 26-án foglalta el a Heroitt és Tutüe cégnél, szerény díjazás mellett. Az Irodába került, hol minden munkát a legnagyobb ambícióval és precizitással vég­zett, szóval komoly munkaerő volt, minek eredménye a következő évben fizetésemelés lett. Szerénységével, valamint nagyfokú takarékossága val 700—800 dollárt megtakarított és társas viszonyba Rockefeller kiadta fiának a nekijáró 1000 dollárt, mi­lépett M. B. Clark ottani kereskedővel. A társas vi­szonyhoz fejenként 2000 dollárra volt szükség. Az öreg nek kifizetése csak a nagykorúságkor lett volna ese­dékes. Ezzel aztán megalakult a „Clark és Rockefel- . BMMBBBWI iívmi ler" cég. A szerencse mindjárt vállalkozásukhoz szegő­dött és már az első évben félmillió aranydollár for­galmat értek el. Ilyen előretörés mellett az alaptőke persze nem yclt elég és kölcsönt kellett szerezni. Rockefeller beállított T. P. Handy bankárhoz, kinek elmondta nyíltan és őszintén, hogy mire kell a hitel és Handy bankigazgató az elmondottak alap­ján 2000 dollárt engedélyezett Rockefellernek, ki büszke öntudattal távozott a bankházból. Handy bankárnak nagyon sokat köszönhetett Rockefeller, mert ennek a bankja mindig támogatta, mindig na­gyobb és nagyobb összegekkel. „Clark és Rockefeller" társaság 1865-ben feloszlott és „Rockefeller és Andrews“ név alatt uj cég alakult, mely kizárólag petróleumfinomitással és kereskede­lemmel foglalkozott. Kezdetben nagyon szépen és nagy haszon mellett prosperált az üzlet, de később a petró­leum ára esett. Nagy küzdések után sikerült a káosz­ból kievickélni. Nagy nehézségek árán sikerült ezen nehézségeket áthidalni, de az egész világra ki kellett terjeszteni az organizációs munkát és a legtávolibb pontokat is felkeresni. A kivitel emelkedésével a hor- dórendszerrő! át kellett térni a ciszternáé vasúti ko­csik é3 hajók szállítására és erre persze uj és újabb vállalatokat kellett alapítani. A szerzett üzleti tapasztalatok Rockefellert arra bírták, hogy nagyobb tőkét hozzon össze és akkor ala­pította meg Rockefeller a Standard Oil Compagny-t, egymillió aranydollár alaptőkével. A vállalat rentábilis volt és felvehette a versenyt az orosz petróleummal. Standard részvényeit nem bocsátották tőzsdei jegy­zésre, mert nem akarták semmiféle árfolyamhullám­zásnak kitenni, ami igen célszerű is volt, mert igy a részvények tulajdonosai nem figyelhették a részvények hullámzását, hanem figyelmük csak a vállalat fejlő­désére irányult. A Standard Oil sohasem bocsátkozott spekulá­ciós üzletekbe, a főcél csak a kőolaj finomítása, melléktermékeinek feldolgozása és azoknak az értékesítése volt. Heti egymillió aranydollár. A vállalat székhelye Clevlandban volt, amely vas­úton és hajón könnyen volt megközelíthető. A vasúti társaságok nagy szállítási engedményeket adtak, mert a vállalat egész vonatrakományokat szállított. A cső­vezeték kiépítésével a forgalmat csak növelték és a petróleum még olcsóbban került forgalomba, A hosszú munkálkodásnak meg is volt az eredménye, mert a Standard révén hetenként több mint egymillió aranydollár folyt be Amerikába és ilyen horribilis forgalom elérésére az egész világot még jobban meg kellett organizálni. Ennek azonban ára is volt. Mind az öt világrészben az uralkodó keres­kedelmi és vámrendszereket kellett tanulmányozni s ahhoz, hogy újabb és újabb piacokat sikerüljön meg­hódítani. az egész világ ellen kereskedelmi kellett vezetni. hadjáratot Rockefeller különböző érc- és vasbányáknál is nagy érdekeltségeket vállalt, de az 1893. évi pánikszerű krí­zis arra kényszeritette, hogy ezen vállalatok részvé­nyeit készpénzzel visszavásárolja, hogy a bukást elke­rülje. A nagy tőkebefektetés viszont arra kényszeri- tette, hogy a megakadt vasutépitkezéseket folytassa és erre viszont újabb horribilis készpénzre volt szüksége, ami után már akkor is magas kamatot kellett fizetni. A nagy titáni harcokban T. Gates volt Rockefeller bizalmas munkatársa, aki a vasúti és hajózási ügye­ket organizálta és vezette. Vasúti és hajóparkja min­dig jobban kiterjedt, melyet aztán busás ellenértékén eladtak az United States Steel Corporation-nak, kik a vételárat részvényekben fizették ki, ami újabb busás jövedelmet biztositott Rockefellernek. A mult század 90-es éveiben Rockefeller teljesen vissza akart vonulni az üzlet vezetésétől, de az 1893-iki pénzkrizis nem engedte, hogy tervét akkor megvaló­sítsa. Rockefeller ma már teljesen visszavonult. Stan­dard üzleti ügyeibe nem Igen folyik be, öreg ember, aki csak a golfnak él. Humanitását számtalan jótétemény és alapítvány hirdeti, melyekről emlékiratában nem is emlékezik meg és nagyon kevés alapítvány viseli a nevét. Rockefellert — életrajzírói — a kereskedelmi szervezésben modern Napóleonnak állítják be. Mmikor a vádlott csak oroszos tud (Kolozsvár, december 6.) Nehéz feladatot kellett megoldania tegnap a kolozsvári tör­vényszék második szekciójának. Egy olyan vádlott került a bíróság elé, aki semmi más nyelven nem beszélt, mint oroszul s mivel a ta­nácsbeli bíráknak nem jutott ki az a szerencse, hogy orosz fogságba jussanak a habom alatt, tekintve, hogy mint regátíalc, az oroszok oldalán harcoltak, — bizony egyikük se ismerte az orosz nyeív rejtelmeit s igy a vádlottal sehogy sem tudták megértetni magukat. Az orosz, illetve ruthén paraszt, aki külön: ben Csernovic környékéről került a kolozsvári tárgyalóterembe,, nincs valami súlyos dologgal vádolva. Mindössze annyi az egész, hogy jegy nélkül fogták meg a vonaton. Éppen Kolozsmo- gyében történt vele ez a méltánytalanság, azért kell itt Kolozsvárt számot adjon vét­kéről . Mikor személyi adatait akarják felvenni, de­rül ki. hogy a szóbeli megértés ki van zárva a biróság és a vádlott között. Hiába beszélnek neki románul, csak hallgat és bámul, mintha nem ő róla és nevezetes bűnéről volna szó­— Talán tud valamit németül- — mondja érre az elnök, — hiszen Csernovic körül min-, denki beszéli ezt a nyelvet­Mes* is próbálkozik a némettel, de Kitűnik, hogy a jó muszka nem tartozik a mindenkik közé. Erre az elnök felszólítja a terem közönségét, hogy jelentkezzék, aki oroszul tud. Újabb csa­lódás. Senki se áll elő. Rémes város ez a Ko­lozsvár, tíz ember közül egy se tud oroszul. A mertőötlettnl a leremszolga áll elő. aki bejelenti .hogy a kapus tud oroszul. Hamar el is szalasztják a kapusért, de azt se lehet meg­kapni. mivel éppen most halt meg valami roko­na Szamosfalván s oda kellett kimennie. Ennyi viszontagság után a birák valahogy jelekkel’ hozzák tudomására az orosznak: az a baj, hogy nem volt jegye a vonaton. A vád­lott erre mutat egy igazolványt- Az igazolvány segit, azonnal felmentik s hazakhldik. Ezt se igen érti de mikor az elnök azzal köszön el tőle. hogy „Sdrozneami a legkedvesebb orosz üd­vözlés, boldogan távozik. Biztosítsa ingatlanátházát,éle­iét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-nál, ; Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u.) 370 sz. Telefon: 12-57. Kolozsvári mozgóé sziHliázak műsora: cons© Előadások 3, 5, 7 és 9-kor . carmen Előadások 3, 5. 7 és 9-kor DACIA <SZINK@S) E.őadások 3, 5. 7 és 9-kor Emmm Előadások 3. 6 és 9-kor f?©YHL Előadásdk 3, 5, 7 és 9-kor Szerda Monte Shr’sto grófnő. Brigitte Helm és Rudolf Forster. Következő műsor; Lányok as intéseiben. Nincs előadás Egy daS, egy csók, egy lány Operett világsláger. Rendete Bolváry, zenéjét Robert Stolz. Dajos Béla jazz-zenekara. 1. Merénylet az Orient Express eüsn. 2. Táncol a kongresszus Egy szépasszony naplója Bébé Daniels, Ben Lyon és Lewis Stone val. Német film­híradó. West rn Electric csodabeszélőgép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom