Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-06 / 281. szám
4 Keiinüjsm XV. ÉVF. 281. SZÁM. I Okos anyih gyermekeik részére csoh Lítschei-féle Boby criiet tetínaSi. Kapható minden gy ógyszer- tárban és drogueriában !!!! Ára 20 lej. I Kétszer adta el a házat a kiskorúak gyámja (Kolozsvár, december 5.) A rendőrség és a íárai csendőrség szövevényes bűnügy megvilágításán fáradozik. Egy gyám szerepéről van szó, aki tanúbizonyságot tett amellett, miképpen lehet a törvényes formák mellőzésével egy rókáról két bőrt lehúzni. A Dávid-örökösöknek szép házuk volt Kolozsváron a Monostori ut 97. szám alatt. A. kiskorú gjmmja, Fülöp Ákos, akinek a neve mellett a doktori és ügyvédi cim olvasható, túl akart adni az ingatlanon. Egy napon aztán komoly vevő jelentkezett Hantz György személyében, aki tiz évvel ezelőtt nyolcvanezer lejért meg is vásárolta a házat. Igen ám, csakhogy a szerződés körül bajok támadtak. Kiderült, hogy egyelőre az ingatlannak csali a felét lehet bekebelezni, de Fülöp azzal vigasztalta őket, hogy rövid időn belül minden el lesz intézve, Hantzék először csak negyvenezer lejt fizettek ki. Rövid idő múlva levelet irt Hantznak Fülöp, jelezve, hogy tisztázódott a helyzet, küldjék el a másik negyvenezer lejt és a szerződést jóváhagyás végett felküldi az árvaszékhez. Hantzék tehát elküldték a pénzt és napirendre tértek a kérdés felett. Hantz György nemrégiben meghalt és végrendeletében vagyonát nejének hagyta. Az örökösödési tárgyaláson aztán kitört a botrány. Kiderült, hogy az ingatlan másik fele nincs rákebelezve. Nosza, Írnak Fülöpnek, aki hamar válaszol, jelentve, hogy a szerződést nem hagyta jóvá az árvaszék. Ez a körülmény érthető meglepetést keltett és éppen ezért nyomban érdeklődtek is az árvaszéknél, hol kiderült, hogy Fülöp valótlanságot állít, mert oda fel sem küldte a szerződést. Fülöp egyébként említett levelében azt irja, hogy a kiskorúak elérték a huszonegyedik életévüket, már nincs szükség árvaszékre és százezer lej ellenében hajlandók eladni a már egyszer eladott és kifizetett házrészt. Ezek után özvegy Hantz Györgyné ügyvédhez fordult. S már abba is belement volna, hogy kifizesse a százezer lejt, amikor megállapítást nyert, hogy Fülöp a házrészt eladta Mandel György kolozsvári lakosnak kétszázezer lejért. Itt már bekövetkezett a cselekvés pillanata és özvegy Hantzné bűnvádi feljelentést tett Fii löp ellen, azzal vádolva, hogy csúfosan becsapta őket, hiszen elvette a pénzt, de a szerződést nem terjesztette fel és másnak is eladta a házat. A rendőrség és a esendőrség nyomozása rendkívül változatos bűnügyi eseménynek Ígérkezik. Két évig rejtegették a görgényi őserdők halálos titkukat A véletlen vezetett a bestiális gyilkosok nyomára (Marosvásárhely, december 5. A görgényi havasok alján apró, földhözragadt falucskák húzódnak meg. A falvak lakosainak — alig vannak pár százan, — fele magyar, fele román. Néhol a románság van túlsúlyban, néhol magyarok. Azért nem jut eszükbe egymásellen fenekedni. Nem tudják mi a névelemzés és még hirből sem ismerik Cuza professzor tanait. Az élet azonban itt is nehéz és a hegyi lakosok nem igen ismerik a megélhetés problémájának etikai oldalát. Az enyém és tied közötti határokat csak igen nehezen tudják elválasztani és nem megy bün-számba a lopás. Gyakran erősebb és határozottabb módszerektől sem riadnak vissza, hogy a mindennapi máléjukat és a mindenévi adójukat előteremtsék. A végzetes vadászat. 1930 november 27-én Giliga János 32 éves erdöfel- Ügyelő elbúcsúzik fiatal feleségétől, megcsókolja négyéves gyermekét, füttyent a kutyájának és nekiindul a hegyeknek. Talán mókust fog lőni. A kis leányának megígérte, hogy kitömi karácsonyra, de az sem lehetetlen, hogy értékes vad kerül puskavégre. Megszapo- rázza a lépteit, mert a falutól jó pár kilométerre vannak a hegyek és jól ki kell lépnie, ha estére haza akar kerülni. Ugyanekkor a falutól pár kilométerre lévő esztena- szerü kalyibában Jacab Andrei és testvére, Jacab Ludovic fejszét vesznek és odaszólnak a harmadik Jacab- fiunak, Dumitrunak, hogy tegyen egy-két zsákot a vállára. Fát mennek vágni Jacabék, de azért sohasem lehet tudni, hogy ml kerül terítékre. A havasi embernek nem okvetlenül szükséges a fegyver, anélkül is megszerzi a zsákmányt. Gyakran pedig egyenesen kellemetlen a puska, amelynek messzehangzó dörrenése van. A Jacab-testvérek megszorítják bocskorszijaikat, rendbehozzák a szerszámaikat és megindulnak egyik a másik után. A hő már lehullott a havasokban és a Brodszky, Lajtay, Márkus sláser‘i Moraveizadja az 1933. évi K ARACSONYI ZENEALBUM Kapható minden könyvkereskedés* ben és Moravetz- Inél Timişoara :: ;:I fehér hóban élesen rajzolódik ki a három testvér lábnyoma egyik a másik után. A halálos találkozás. Jacabéknak, csak másodsorban volt fontos a favágás. Mint minden hegyi lakó, ők is elsősorban vad- orzásból élnek. Nyesteknek, rókáknak vetnek tőrt, medvét mérgeznek és lenyúzott bőrét viszik a kereskedőhöz. Most is átmennek a Fáráu-alb-on, a Fehérpatakon és meg akarják kezdeni az elrejtett csapdák számbevételét. Hirtelen ugatni kezd mellettük egy kutya. A következő pillanatban megvillan Jacab Andrei fejszéje és Giliga erdőfelügyelö kutyája szétroncsolt fejjel bukik a földre. A három testvér el volt készülve a találkozásra. Régi ellenségük a felügyelő, akit nem lehetett jó belátásra bírni se pénzzel, se nyestbőrrel, se fenyegetéssel. Pillanatok alatt elkészül a haditerv. Jacab Dumitru becsúszik a bozótba és a két Jacab-estvér megy az utón előre. Pár lépés után feltűnik Giliga, aki megállítja a testvéreket. Ezek azonnal engedelmesek, sőt a felügyelő felszólítására arra is hajlandók, hogy megmutassák zsákjaikat. A túlságos engedékenység nem tűnik fel a felügyelőnek, aki a testvérek felé közeledik. Jacab Andrei a testvérére néz és ez köhögni kezd. Ebben a pillanatban megjelenik Dumitru és a kezében tartott fahusánggal Glligára sújt, aki megtántorodik. Azonban a nagyerejü erdötiszt nem adja meg magát. Viaskodni kezd és tudja jól, hogy életre-halálra megy a játék. De nem sokáig birja. Andrei és Ludovic éles fejszéi hamarosan vérbefojtják segélykiáltásait és Dumitru bicskája megadja a kegyelemdöfést. Ezután lehúzzák a szerencsétlen emberről a csizmákat, . elveszik a gyűrűjét, óráját és mintegy húsz méternyire gödröt ásnak, ahová beledobják áldozatukat és kutyáját. Hol van a férjem? A faluban pedig várják Giliga Ioant. A felesége rémülten rohan a csendőr-posztra és a férje után kérdezősködik. Az egész falu résztvesz a nyomozásban. Felkutatták a havasokat, végigjárták a szakadékokat, de az erdöfelügyelőt nem találták sehol. Mult az idő. Az eltűnt felesége sirt egy darabig, aztán megvigasztalódott. Kinevezték az uj erdöfei- ügyelőt is. A három testvér pedig őrizte a titkot, melyet nem tudott felfedezni a nyomozó hatóságok kétévi munkája. Egy napon azonban a testvérek a korcsmában ittak. , — Gyere Dumitru a csapdákhoz — mondta Andrei, éjfél felé. Dumitru engedelmesen felállott, de a harmadik testvér, Ludovic, aggodalmaskodott. — Dar ce facem cu domnu brigadier? (Hát az erdész úrral mit csinálunk?) Am Andrei leintette: — Ha okoskodik, megjárja, mint a másik. A. korcsmáros másnap Sita Gheorghe csendőrőrmesterhez ment és elmondta a beszélgetést. Délben már csendőrkézen volt a három testvér. Cinikusak és megdöbbentő nyíltsággal vallanak. Igen, megölték a domnu brigadieri, dehát minek is ártotta bele magát olyan dologba, amihez nem volt köze. Kérték eleget. Ha okos ember lett volna, ma is élne. A tetemrehivás. Es délután megindul a szomorú processzió. A három gyilkos összeláncolva, mellettük Sita és Mihaica csendörörmes terek, a nyomozás vezetői, a zokogó feleség és a falu népe. Az utón szidalmazzák a gyilkosokat, akiket alig tudnak megvédeni az emberek dühétől. Végre odaérnek arra a helyre, csörren az ásó és nemsokára előbukkannak egy erdészi egyenruha maradványai és özvegy Giliga Jánosné eszméletlenül esik a földre, melyre két év előtt ura vére hullott. A gyilkosok a marosvásárhelyi ügyészség fogházában várják büntetésüket. A görgényi havasokra pedig már lehullott a mindent elfedő hótakaró. Laer József. A gazdasági cseléd- és munkásbiztositás kérdésének tisztázását sürgeti az EGE Nagy kavarodás, de még nagyobb tájékozatlanság uralkodik a mezőgazdasági cselédeknek és munkásoknak a betegsegélyező pénztárhoz való bejelentése körül. A Monitorul Oficial 19'j.l október 18-i 244. számának 6099. oldalán közölt törvény a mezőgazdasági alkalmazottakat a pénztár járulékainak fizetése alól felmentette. Csakiaogy mint minden rendelet és tör vény. ez is oiy pongyola módon van megfogalmazva, hogy azt tisztán megérteni nem lehet. A korábbi állapot szerint ugyanis három féle illetéket fizettek a gazdák: 1- betegség ellen való biztosítás dijat, 2. baleset ellen valót és 3. iparos tanonciskolához való hozzájárulást. Most az uj törvény nem mondja, hogy mindhárom biztosítási dij fizetésének kötelezettsége alól fel* menti a gazdát és alkalmazottját, sem azt, hogy kell-e kérni a töröltetést. Az egyes vármegyékben mép a biztositó pénztárak is különféleképen magyarázzák a homályos szöveaü törvényt. a gazdák és a gazdasági alkalmazottak nagy bosszúságára. A tordai betegsegélyző pénztár pld. arra az álláspontra helyezkedik, hogy a gazda és gazdasági alkalmazott nem tartoznak a betegség esetére szóló biztosítási dijakat megfizetni. mert ez alól nyertek felmentést, de tartoztak megfizetni a balesetre szóló illetékeket és „tartoznak hozzájárulni a tanoncotthonok fenntartásához, mert ezekről a rendelet nem intézkedik."' Ez az álláspont tarthatatlan. A mezőaaz- dákat azért mmtették fel a betepsepélyezésre való biztosítás alól, mert a lep több helyen hiába fizetett érette a pazda. a cseléd nem tudott sem orvoshoz, sem pyópyszerhez jutni. Ha tehát emiatt felmentették a főjáradék alól. mép inkább mentesek kell hopp legyenek a Mellékiá- rulékok alól. Különösen az iparostanoncok iskolájának fenntartási kötelezettsége alól. Ehhez még hozzájárul a súlyosbító körülmény, hogy a Biztositó Pénztárak se szó, se beszéd, terrorisz- tikusan hajtják be a gazdák szerint jogtalannak minősített követelést- Az E- G. E- az O. M. P. utján kérte az ügy sürgős tisztázását. Egyébként álljon itt az errevonatkozó törvény egyetlen szakasza, szószerinti fordításban: Az erdélyi és bánáti mezőgazdasápi munkások. — kivéve azokat az iparositott mezőgazdasági és erdészeti vállalkozásokat, melyek a ma érvényben levő társadalmi biztositó törvényeknek megfelelően alá vannak vetve a kötelező társadalmi biztosításnak, betegség, anyaság, elhalálozás, vagy öregség okábóli rokkantság miatt — 1032 november Utol kezdve, mint nem kötelező biz- iositottaknak tekintetnek.“ Ennyi az egész törvény. mely erről a kérdésről intézkedik. A balesetbiztosítás ellen az Erdélyi Gazdasági Egylet sem emel kifogást, mert ténylegesen súlyos tehertől szabadul a gazda, ha pld. egy alkalmazottját 1—2 hónapi szolgálat után egy életen át kellene segélyeznie. De az abszurdum, hogy a mezőgazdák tartsák fenn az iparos tanoncottho- nokat, amely az iparosok terhe kell legyen egyedül. A földmivelésügyi miniszter intervencióját is várja a gazdaközönség, hogy a munkásbiztol sitás térén végre rend legyen és megszűnjék a mai káosz. A legEjabb sportszenzáció. A Sport Enciklopédiája (Sport és játék). Két hatalmas lexikonkötet, 784 oldal, 500 illusztráció, 50 mümelléklet, egészvászon kötés, a régi 1500 lei helyett tokban 248-— lei Lepagenál Kvár. Postán utánvéttel portómentesen.
