Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-28 / 298. szám

XV. ÉVF. 298. SZÁM. KuetiUjskg 3 Mamii miniszterelnök is Vaida Sándor jelenlétében leplezték le Koch professzor kolozsvári szobrát Mansu miniszterelnök különös kijelentése a ssoborleleplezés után — Egy magyar orvosprofesszor válaszol Maniunak (Kolozsvár, december 27.) Ünnepélyes külsőségek között leplezték le Maniu minisz­terelnök jelenlétében kedden délelőtt a Cos- mutza szanatóriumban dr. Koch Róbertnek, a tüdővész kórokozója világhírű felfedezőjének mellszobrát. Ugyanebből az alkalomból szen­telte fel dr. Hosu görögkatolikus püspök a sza­natórium területén épült, művészi kivitelű ká­polnát. Kremzer, egy fiatal ausztriai szobrász mintázta meg a hires professzort. A kis ká­polna gyönyörű oltárát Servacius és Zattler faragómesterek végezték, mig a hitetlen Ta­más megtérését ábrázoló freskót Damian Tassy festette. A freskó külön érdekessége, hogy hitetlen Tamás képében maga a szanató­rium tulajdonosa, dr. Cosmutza van meg­festve. Az ünnepségek délelőtt 11 órakor kezdőd­tek a kápolnában tartott istentisztelettel, ame­lyet di-. Hosu görögkatolikus püspök celebrált nagy napa segédlettel. Mise közben érkezett meg Maniu miniszterelnök Vaida Sándorral együtt. A két erdélyi politikus együttes meg­jelenésével ugylátszik cáfolni akarta azokat a híreket, amelyek a kettőjük közti elkidegiilés- ről beszéltek. Az istentisztelet után a szobor körül gyü­lekeztek a résztvevők, akik között ott voltak Kolozsvár összes román közéleti és társadalmi vezető személyiségei. A szobornál dr. Cos­mutza beszélt Robert Kochról, majd maga a szobrász rántotta le a leplet alkotásáról. Azután a szanatórium nagy étkezdéjében villásreggelit szolgáltak fel. Az első beszédet dr. Popovici főorvos mondotta, aki után Deleu polgármester, Macri generális, majd Ghior- gbiu professzor beszéltek. A szónokok kiemel­ték azt a munkát és áldozatkészséget, amellyel dr. Cosmutza létrehozta szanatóriumát s mint a román orvostudomány egyik legkiválóbb tagját üdvözölték. A befejező beszédet Maniu miniszterelnök kijelentését. Köztudomású ugyanis, hogy a magyar állam különösen a magyar impérium utolsó évtizedeiben igazán óriási áldozatokat hozott Kolozsvár közegészségügyi intézményei­nek fejlesztésére. Azokat a klinikákat, amelye­ket a miniszterelnök ur megemlített beszédé­ben, egytöl-egyig a magyar állam építette és rendezte be, még pedig európai mértékkel (Paris, december 27.) A francia kamara eit- fogadta Chéron pénzügyminiszter javaslatát, amely ötmilliárd összeg erejéig uj hitelt kér a francia kamarától. Az ötmilliárd uj hitel a francia költségvetés összhangba hozatalához szükséges. A francia kamara az egész költség­vetési javaslatot elfogadta. A francia és amerikai megbízottak között tárgyalások indultak meg a szövetségközi adós­ságok rendezésére. Paul Boncour megjelent a párisi ame­rikai követségen és az amerikai nagy­követtel több mint egy éráig az adós- sági kérdésről folytatott tárgyalásokat. Párisi információk szerint Boncour kijelentette, hogy Washington minden próbálkozását, amely a december 15-én esedékessé vált fizetések meg­könnyítésére irányul, a francia kormány öröm­mel üdvözli. Paul Boncour félre nem ismerhető mérve is kifogástalanul. Uj építkezéseket ezen a téren a romén uralom alatt egyáltalában nem végeztek. A Pastenr-intézet modern palo­tája is a magyar uralom alatt emelkedett fel és csak a közbejött háború miatt nem lehetett berendezni. Ezt a munkát tényleg a román kormány végezte el. amiért csakugyan elisme­rés illeti. A Magyar utcában felállított rákku­tató intézet létesítése is csak úgy vált lehetővé, hogy az Erzsébet-Mária szanatórium épületét vették el erre a célra az egész magyar társada­lom felzúdulására. Az egyetlen pozitiv uj alko­tás a régi tanítóképző épületében levő női kór­ház, amely csakugyan uj intézmény és szép teljesítménynek mondható. Ezek után bizonyá­ra be fogja látni Maniu miniszterelnök is, hogy ebben a kérdésben rosszul informálták és amennyire én objektivitását ismerem, feltéte­lezem, hogy kellemetlen impressziókat kiváltó nyilatkozatát korrigálni fogja. formában tudtára adta az amerikai nagykövet­nek, hogy Franciaország nem akar adós maradni Amerikának, de valamelyes elfogadható formát keres adósságai törlesztésére. Paul Boncour látogatásával egyidejűleg Her- riot is kijelentést tett, amelyben hangoztatta, hogy Amerikának, Nagybritániának és Fran­ciaországnak együtt kell müködniök. nemcsak azért, hogy a békét védjék, de a szabadság vé­delméért is. Franciaország nem vesz részt az osztrák kölcsön jegyzésében. Páriából jelentik: Az osztrák kölcsön fran­cia részének átvételére irányuló tárgyalásait elnapolták. Valószínű, hogy a jobboldal nem is fogja megszavazni a kölcsönt, azzal az indoko­lással, hogy e kölcsön nem annyira gazdasági, mint külpolitikai vonatkozású. ...... ' "■ Felekezeti tanítók jajkiáftísa Ezerötszáz kisebbségi tanító kér egyenlő elbánást a kormánytól Paul Boncour tárgyalásokat folytat Amerikával adósságai megfizetéséről tartotta. Elmondotta, hogy már hosszú évek óta ismeri dr. Cosmutzát, akinek nagy leköte­lezettje, mert édesanyját kezelte. A miniszter­elnök ezután Románia egészségügyi viszonyai­ról beszélve, különös kijelentést tett: — Régóta alkalmam van már figyelni Erdély egészségügyi állapotait, mert hiszen hosszú idein keresztül éltem itt a magyar ura­lom alatt is; így megállapíthatom, hogy a ma­gyar kormányok száz év alatt nem 'végeztek annyit Erdélyben az egészségügy terén, mint i'iz év alatt a román rezsim. Nem kell más pél­dát felhoznom, mint a kolozsvári klinikákat, amelyek^ nagyszerű felszerelésükkel és euró­pai felkészültségű professzoraikkal a legkivá­lóbb hasonló intézmények közé tartoznak. Ez­után megemlékezett a Cosmutza-szanatórium- ról_ is, mint egyik újabb mértföldkövéről az egészségügy fejlődésének. Beszédét dr. Cos­mutza éltetésével fejezte be. A víllásreggeli után véget ért az ünnep­ség, amelyről Maniu miniszterelnök és Vaida ismét együtt távoztak autójában. Egy kisebbségi orvosprofesszor nyilatkozata. Kisebbségi körökben nagy feltűnést, egy­ben pedig megdöbbenést keltett Maniu minisz­terelnök a Koch-szobor leleplezése alkalmával tett kijelentése. Volt alkalmunk beszélgetést folytatni egy kiváló kolozsvári orvos-profesz- szorral, aki már magyar időkben fontos szere­pet töltött be Kolozsvár orvostársadalmában és aki a következő nyilatkozatot tette munka­társunk előtt: — Nem is tudom elhinni, hogy a minisz­terelnök ur ebben a formában tette volna meg (Kolozsvár, december 27.) A kolozsvári re­formátus egyházmegye tanítósága az ünnepek előtt népes gyűlést tartott Kolozsváron. A gyű­lésein a tanítóság égető problémái, fájdalmai, szociális helyzete filmszerűen peregtek le. A gyűlést Lőrinczy Ferenc igazgató-tanitó nyi­totta meg. Megnyitó beszédében röviden körvo- nalozta, hogy felekezti tanítóság rettentő nyo­morban él, mindenkitől magárahagyatottan áll és csak a saját erejére van utalva. Nemes és nagy feladatait nem tudja tovább végezni, ha az illetékesek, az állam és a magyarság nem nyújtják feléjük segítő kezüket. Az elnöki meg­nyitó után vallásiam- mintatanitást mutattak be. „Jézus az Isten fia“ hittani tételről tartott magyarázatot Biró Mózes református lelkész. Azután pedig dr. Császár Károly főgimnázium] taiaár mondott mélyen.iá ró beszédet. Végül a felekezti tanitóság szomorú anyagi helyzete került szőnyegre. Az arcok egyszerre elkomorodtak s a felszólalások alatt elhangzott ideges közbeszólúsok jelezték, hogy milyen nagy az elégedetlenség. Nagy József kolozsvári refor­mátus tanító élénk színekkel ecsetelte a tanitó­ság nyomeráí. Szomorúan állapította meg, hogy a kisebbségi tanitótársadalom teljesen magára hagyatott an áll. Az iskolafenntartó egyházak még a legnagyobb jóakarat mellett sem tudják azt a segítséget nyújtani, amivel a múltban a tanítóság helyzetét úgy ahogy megmentették. Ma már minden segélyforrás kiapadt. Ki tartja fenn továbbra a tanítóságot! — kérdezte Nagy József. A népe, vagy éppen maga a tanítói kár, amely a múltban is heroikus küzdelemmel és nagy lemondással dolgozott, hogy a magyar gyermekeket elemi oktatásban részesítse. Azután ismerteti a legutóbbi kongresszust, ahol a tanitóság szociális helyzetének megjaví­tása érdekében határozati javaslatokat hoztak, de mégsem történt semmi. Megszűnt a Tanítók Lapja is, csak adósság maradt utána. Azután rámutat arra, hogy Kol-oessváron még a munka- pólküliek is kapnak segélyt, de a kisebbségi ta­nítók megsokszorosodott munkájuk után sem kaphatják meg az illetményeiket és az ünnepek alatt csak az éhség fog kopogtatni a házuk tá­ján. A gyűléssel kapcsolatosan Lőrinczy Ferenc az alábbi kérdéseket ilntézi a közoktatásügyi miniszterhez: „Miniszter Ür! Önhöz fordulok, nem ma­gamért, hanem a kisebbségi tanítókért. Azért a lelkes táborért, azért az 1500 néptanítóért, kik tesitet-lelket felörlő munkájuk után még az éh- bérükot sem kapják meg. Aki adna a ta/nitó- ságnak, annak semmije sincs. Egyházi vagyo­nunk nagyrészét elveţte az agrártörvény, a né­pünk pedig leszegdnyedett. Számtalan kérést és beadványt intéztünk az államsegély kiutalása végeit. Most ezt a kérésünket újból megismétel­jük'. Mi felekezeti tanítók éppen úgy dolgozunk, mint az állami tanítók, ugyanazt n tantervet vezettük be az iskoláinkba, ugyanolyan ellen­őrzésben részesülünk. Egyformán vesszük ki az állam konszolidációs muhkájából résziünket. Csak a javadalmazásunk nem ugyanaz, sőt még a felét sem kapjuk annak, amit törvényeink biztosit anali s amit az állami tanítók pontosain megkapnak.“ A gyűlésen még többen felszólaltak és újabb határozati javaslatokat fogadtak el. Válóban itt az ideje, hogy úgy az állam, valamint a* egyházi főhatóságok, különösen a magyar tár­sadalom fogjon össze és tegycti valamit a fele­kezeti tanitóság szociális megsegítése érdeké* " Komán, u;ij,uí. • gépbediktálás, másolás, sokszorosítás dr, Man* del Fordító Irodában. Clúj-Kolozsvár, Stmua olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, Levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), Memornndu'ni '24. 1 Olios anyálí gyermekeik részére csali íiiíaSiHi-ÚfS fhlGMt tenlali. Kapható minden tárban és dr:> -ueriáb tn !!!! Ara lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom