Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-28 / 298. szám

KEUVUJSKO XV. ÉVF. 238. SZÁM. nak. akik számolnak azzal, amit mondanak és annak a következményével, úgy erre a koni; münikóre nem lett volna szükség. A miniszteri padokban azonban olyanok ülnek,t mint például Madgearu pénzügyminiszter, aki a mi politi­kai életünknek rqhadtsága és aki összezavarja a dolgokat, de akit ezekben az összezavart dob gokban nem követnek az okos emberek. Azok a korraúnyférflak. kik számolnak kijelentéseik­kel. netn kevernék bele tiszteletreméltó ne­veket és nem támadják meg az ország barátait. mely támadás csak ártalmas lehet az országra. Politikai körökben élénken kommentálnák ezt a kommünikét és az Universul hozzá fűzé­sét. Ezek után fennmarad a kíváncsiság, hogy milyen szolgálatokért tartozott Ruspoli követ­nék Románia százmillió lejjel! Diplomáciai akadály. Véletlenül, vagy nem véletlenül, de e cáfo< lattal egyidőben terjedt el a hír, hogy Olaszor­szág nem kívánná megüjitaní a barátsági szer ZŐdést Romániával. Az Adeyerul szerint az Olaszországgal fennálló barátsági szerződés megújítása elé bi­zonyos akadályok tornyosulnak. Ezek az aka­dályok politikai jellegűek volnának. A lap meglepőnek mondja, ha az a hir tényleg igaz. mert a napokban a külügyminisztérium részé­ről kijelentették, hogy Mussolini és T)tttlesen között erre nézve még a belgrádi konferencia előtt megegyezés jött létre. A külföldi hitelezőknek előterjesz­tést tett a román delegáció (Bukarest, december 27.) Az ünnep alatt tel­jes csend volt a belpotitisában, csak a külföldre utazott megbízottak és delegációk dolgoztak, a diplomáciai gépezet nem szüntette be teljesen az ünnepnapokra a működését, Az egész belpoli­tikai helyzetre irányitó hatással lesz az, amit ez a külföldi munka az ünnepi vakáció alatt el Fog érni, A genfi egyezmény hivatalos tárgya­lására január 9 e előtt nem kerül sor, de az előkészítő nem hivatalos tárgyalásoknak a ne­hézségeit azelőtt kell leküzdeni, eloszlatni. Az uj úttörvények. Január elsejéig életbeléptetik az összes pénz­ügyi jellegű törvényeket, amiket a parlament a Karácsonyi ünnepek előtt szavazott meg. Ezek­nek a szentesítése ős kihirdetése most van folya­matban, úgy .hogy a január elsején történő élet­beléptetés elé semmi akadály nem hárul. Az adókedvezmény. Az a Mironeeűtt-féle törvény, mely lehetővé teszi a régi évekből származó adóhátralékok bi­zonyos engedménnyel való kiegyenlítését, a pénzügyminisztérium szerint jó hatást váltott ki. Mint ismeretes, ez az engedély december 20-án lejárt. Tekintettel ez eredményre, Madgearu pénzügyminiszter január 1-ig meg­hosszabbította. Ezenkívül számos más olyan in­tézkedést kíván foganatosítani a pénzügymi­niszter, melyek lehetővé teszik a régi adósságok teljes likvidálásét. Komán előterjesztés a külföldi Hitelezőkhöz. A bécsi Neue Freie Presse egy Parisból ka­pott tudósítást közöl a román kormány meg- j bÍKottainak ottani tárgyalásairól. Az a román! delegáció, mely Parisban tárgyal a külföldi tar-' tozások rendezése ügyében, a következő három pontban terpesztette elő kérését: 1. Az amortizációnak több évre való fel­függesztését, 2. nz 1929. évi stabilizációs kölcsönnek és az 1931. évi 7 és félszázalékos kölcsönnek az évente kétszer történő esedékes részletei egyik alkalom­mal devizában, másik alkalommal lejben legye­nek fizethetők. A fizetéseket a Banca Na­ţionala a kompenzációs hivatal utján eszkö­zölné. 3. Románia hábomolőtti adósságainak ér tékpapirtiiSajtíonosíú a revalorizációs koefiCi- enst 5ü százulékktíPV/áRítsák le, érdemes elolvasni: 1864. év őszén, Debrecenben a Nagyvárad uccábani nyitott néhai apám, Kun Mátyás egy késés műhelyet. 1880. év május havában Kolozsvárra költö­zött, átvette néhai apósa, a hírneves kardesináló, Quast János, az akkori Övárban volt üzletét. 1882 augusztus hó 2-án költözött az akkori Belmagyar ucca 2. sz. alá, a lutheránus egyház házába. Ezen ucca sok névváltozás után, a mai Calea Marehal Noch. Itt van az üzlet ma is. Öreg kolozsvári beü- szülöttek épugy ismerik, mint a legfiatalabb ge­neráció. Néhai apám a műit század végén bete­geskedni kezdett, 1896-ban átvettem az üzlet ve­zetését és 1905-ben bekövetkezett halála óta saját nevem alatt folytatom, kegyeletből fenn­tartva cégemen nevét. Sok krízist, sok gazdasági válságot ért meg 68 év előtt üzletem — igaz, oly súlyosat, mint a mostani, nem *— de remélem: kibírom ezt is. Mi ennek a magyarázata? Nagyzolás nélkül mondhatom: az, hogy szívósan kitartottam apám üzletelvei mellett, amelyeket akkor reel üzleti elveknek neveztek, amelyeket ma már kevesen ismernek és kevesen követnek. Ezen elv a következő: Mindig^ minden körülmények között a lehe­tőségig teljesen egyenértékű árut adni Vevőim­nek, munkát végezni rendelőimnek, azok pénzé­ért. Tudatosan soha semmi körülmények között valakit megkárosítani. Ennék folytán számtalan esetben előfordul, hogy néhai apám által ezelőtt 40—50 évvel el­adott borotva kerül köszörülésre és azzal ma is borotválkoznak. ţlgy jó hirnevü szabómester, Bajor Ignátz ma is ereklyeként őrzi azt a Szabóollót, amely- lyel néhai nagybátyám, Grebe Henrtek évtize­deken át 30—35 munkás keze alá szabó'í. Sokszor előfordult, hogy egyes vevőim el­hagytak, mert véleményük'szerint drágán áru­lok, vagy dolgozok. — Es nagyon sokan vissza- jöttek, beismerve: csak látszólag voltam drá­gább a konkurrenoiánál. Mert ha egy zsebkésért talán kétszer annyit fizet nálam, mint egy külsőleg, látszatra ha­sonló, de gyenge minőségűért, akkor a tőlem vásárolt zsebkés talán tízszer annyi ideig tar' céljának megfelelően jól vág — és nemcsak bosszúságot okoz, nem vág jól, nincsen jő éle! Igaz: A mai viszonyokhoz abban alkalmaz­kodok, hogy tartok olcsó árut is, de kérdezetle- nül is megmondom, hogy a látszólag olcsó — a jóhoz viszonyítva — nem éri meg az árát! Javitásmunkáknál a kifogástalan kivitol rovására engedményt nem ismerek. Még kevésbé engedem meg magamnak, hogy vevőim laikus voltát kihasználva, azzal vissza­élve, például Albatan vagy Alpakln nevű szúr- rogratumot adjak Alpacka evőeszköz helyett. Nem adok el használt, ócska korcsolyákat frissen niekelezvc uj helyett. Ezért nem is ve­szek be semmiféle használt tárgyat, amit kény­telen volnék felíakaritva uj helyett eladni és igy vevőim bizalmával visszaélni. így elértem azt, hogy bírom régi vevőim őszintén nagyrabecsiilt bizalmát, akik — hi­szem — átsegítenek a mai válságon is. Kérem: Tiszteljen meg szükséglete esetén bizalmával! ígérem: Nem leszek reá érdemetlen. Őszinte tisztelettel: KUN FRIGYES a Kun Mátyás Fia cég tulajdonosa. M02LI A GITTA- Napok óta a Royal-mozgóban egy német film fut. amelyről csak a legjobbakat le­het elmondani. Főszereplői Alpár Gitta és Gustav Fröhlich, mind a kettő a moziiaró_ kö­zönség kedvence. A sztár ezúttal Alpár Gitta, akinek egyénisége, csodálatosan meleg zengő és hangos filmre kiválóképpen alkalmas hangja, játékának Irisseeégi dominálják az egész dara­bot. Igaz. liogv A ipar Gitta sikereihez sokban hozzájárul a rendkívül ötletes zene. az a sok-sok behízelgő melódia, amelyekhez hasonló izos dallamukat már rés nem hallottunk. Gusíav Fröhlich irigylrsrtmélló partner volt és ha hanggal nem is.tudott versenyre kelni Alpárim), játékban annál kedvesebb voit. A darabban ki­tűnő szerephez jut. ílalmay Tibor is. aki pápuái netnesök táneoskonimus képességéit, de teljes művészi tudását érvényesíteni tudta. A filmnek estéről estére nagy nkere van és nem lepődnék meg. ha még Újév és vizit ér oszt között is ez a film maradna műsoron. SELECT MOZGÓ ma Magda Schneider George Alexander mm ■ ■■■■■ (TESTAMENT DES CQRNEUUS)«BAN 500 lei fiatom a legjobb elmért! CSÜTÖRTÖKÖN PREMIER. üreta Garbo Joan Crawford John és Liyonel Barrymore a Grand Hotel-ben Vicky Baum-tól. MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB FILMJE. "itisilflfciSS Meghalt Kiumák Adolf orvos-tábornok Alig néhány hónapja, hogy a kolozsvári magyar társadalom őszinte részvéte kisérte ko­rai' ‘sírjába d'\ Kiumák János ügyvédet, kit rokoni kötelék is széles körben rokonszenvessé tett amelv ot néhai Szvacsina Géza polgármes­terhez tűzte. Most aztán a férfikora delén el­hunyt fiút. a pátriárkái kort ért apa követte dr. Klar,iák Adolf ny. tábornok-orvos személyében, ki karácsony szombatján 89-ik évében meghalt, mint az erdélyi orvosok nesztora. Dr. Kiumák Adolf azok köze a nyugdíjas katonatisztek közé tartozott, akiknek a sorai na­gyon megritkullak és akik késő öregségükig megőrizett katonás testtartással és feszes lep- tekkei városunk közismert alakjai voltak, rsan- róUndpra láthattuk az öreg tábornokot. amint szokott sétáját végezte s a Mátyás-szobor vagy a sétatéri kioszk előtti pihenőhelyen szemüveg nélkül olvasásba merült. , Dr Kiumák még a 60-as évek derekán ve- geztö a bécsi ...1 osci inunk' név alatt ismert ka- tonaorvosi akadémiát, majd pedig mint magyar állampolgár az 1867-ben felállított m. kir. hon­védségnél teljesített évtizedeken át szolgálatot, mígnem kolozsvári állomáshelyén lépett nyug­állományba tábornoki ranggal és számos érdem­iéi! el kitüntetve. Szentegyház uccui lakásában nem kevesebb, mint 30 évet élt le és magas kora- ellenére férfias megadással viselte előbb hitves- társának, majd fiának a halálát. Ezelőtt néhány évül nem eúV nyáron meg­látogatta budapesti rokonait. Utóbbi időben azonban már csak egyetlen társas érintkezési helye volt a Magyar Nemzeti Kaszinó, melynek egyik legbuzgóbb látogatója és egyúttal szenior-, ja is volt Október óta oda sem járhatott és vég­elgyengülés okozta halálát. Karácsony másod- napján volt a temetése s jóllehet az ünnepek miatt gyászjelentést sem adhattak ki. mégis megjelentek a nyugdija* törzstiszt bajtársak- nak. az orvosi karnak, a kaszinói tagoknak és az ismerős családoknak a képviselői. A gyászszer­tartás után Ózv. dr. Kiumák Jánosrté — Solti Felice és a megboldogult két férfi unokája ki­cí ti V luoí.v i ion,. ' ui uuoiiuuivi’i vi-,.» V oca tőségét .jegyezzük be az óesztendő ma holnap le­záruló évkönyvébe. (M. Qu.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom