Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-03 / 279. szám
Ké p V i s e 1 őh á z BUDAPEST V 1932. CluJ-Koloxsvár. * Î2. december 3, * SSOHIDűl r wWwIIvmYi IliMiMWi-te Előfizetés belföldön: íOO, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARÉ ARII LAP } Szerkesztőségi és ki adóhivatali telefon: £08. XV. ÉVFOLYAM 27«. SZÁM. Előfizetés Magyarországon* Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre UwSSE» [ Egyes szám ára 20 fillér Az ünnepi szó TitulEscu ma megjelent a magyar követségen és sajnálkozásét fejezte ki a kolnzsvári zászláaffér miatt A kormány hivatalos kommünikéjében leg- energikusabban Ítéli el a nemzetközi jog megsértését, amely ellentétben ál) intencióival A december elsejei események között elhangzott Vaida Sándor volt miniszterelnöknek egy kijelentése, ami valóban a gyulafehérvári , hangot ütötte meg. Ha valaki illetékességet érez magában arra, hogy ezen a napon románul a románokhoz beszéljen, Vaida Sándor elsősorban illetékes erre. Mert az Ö élete a legkipróbáltabb erdélyi román élet. Az erdélyi román nemzeti törekvésekben annak idején ő mutatta a legnagyobb személyes bátorságot és sorsa megadta neki, hogy a világháború utáni béketárgyalások zöld asztalánál is ő képviselhette és érvényesíthette ezeket a törekvéseket. Ö vitte a győztes \ Jághatalmak elé a gyulafehérvári határozatokat, mint az^erdélyi román nép megnyilatkozott ki bánságát és mint az erdélyi román népnek az í^retét is arra, hogy itt a szabad népek szabad fenlodesenek, nemzeti boldogulásának feltételeit biztosítják. Vaida Sándor megérte azt is, hogy életerős korában a szobrát leplezték le. Az élő ember számára, bárhol álljon a szobor, egy ilyen ünnepség minden bizonnyal alkalmat ad a ma- gábaszállásra, megilletődésre, cselekedetei fölötti elelmélkedésének az elmélyítésére. És ilyen megilletődésének az órájában elgondolkozott azon, hogyan következett be az osztrák-magyar monarchia nagy hatalmának és középeurópai földrajzi területének, világtörténelmi missziójának az az összeomlása, amelynek ő nemcsak tanúja volt, hanem részese is lehetett. Egyfelől e részessége, másfelől az uj Romániában elért államkormányzási pozíciója különös felelősséggel töltheti el s neki igyekezni kell tisztán látni az állami létnek, biztonságnak s mondjuk meg nyíltan, területi integritásának a feltételéit. Egészen természetes, ha Vaida Sándor, különösen ilyen alkalommal, másképpen beszél, mint a felelőtlen elemek, amelyeknek lépéseit, cselekedeteit és szavait éppen az a tény színezi ki az állapotok kiváló hangadásakóppen, hogy nem érzik, nem viselik a következményekért a felelősséget. Vaida Sándor az ünnepi alkalommal, ünneplése alkalmával felvetette azt a kérdést, mi idézte elő az osztrák-magyar monarchia összeomlását? Vigyázni kell1 a kisebbségi kérdésre, a kisebbségekkel szembeni magatartásra, mert ennek a kérdésnek a rendezhetetlensége aknázta alá annak a monarchiának a hatalmát, amely a világnak rendkívül nagy hatalmassága volt. És az oknélkülvaló békétlenkedés volt a monarchia összeomlásának a megpecsételője. A háború veszedelmével való bécsi kacérkodás nem látott, nem vett észre más történelmi tényezőt, mint a fegyvereknek a főlényét s ebben az elbizakodottságában nem volt eléggé mélységes, intenzív, céltudatos a békepolitikája. Pedig olyan nagyhatalom volt, amelynek nem lett volna szüksége a területi terjeszkedésekre és kerülnie kellett volna a nagy konfliktusokba való keveredést. Maniu miniszterelnöknek a parlamenti ünnepi beszédében van egy kijelentés, amely azt kívánja megállapítani, hogy az ország a béke és nyugalom garanciáját kell hogy mutassa a világ előtt. A gyulafehérvári határozatokban ezt mutatták meg a világ számára. Vaida Sándor a decemberi ünnepben nagy részt érezhetett volna akkor is, ha nem kapcsolódik bele ebbe az ő külön ünneplése. De szobrának a leleplezése megilletődött órájában érezte és ki is mondotta. hogy bizony a gyulafehérvári határozatok alapján állani, a legokosabb román politika. V---(BUKAREST, december 2.) Titulescu külügyminiszter ma délelőtt megjelent a bukaresti magyar követségen és á kormány nevében sajnálatának adott kifejezést a szerdán este Kolozsváron a magyar konzulátuson történtek miatt. A kormány hivatalos kommünikét adott ki, amely a következőket mondja: A kolozsvári hazafias tüntetés alkalmából, amelynek célja volt Erdélynek az anyaországgal való egyesülése évfordulóját megünnepelni, egy- több főfoőJ álló csoport fcltüzte a román lobogót a kolozsvári magyar utlevélkirenüelíség irodájára. A román kormány a legenergikusabban elitéli a nemzetközi jog ilyen megsértését és őszinte snj. nálatának ad efölött kifejezést, szigorú intézkedéseket téve a bűnösök megbüntetésére. A ro(Budapest, december 2.) A képviselőház mai ülésén Buchinger Manó szociáldemokrata képviselő tartott beszédet, foglalkozva a kolozsvári utlevélkirendeltséggel kapcsolatos incidenssel, megállapítja, hogy meggyőződése szerint a romániai szocializmus távol állott a tüntetésektől. Helyteleniti az olasz-magyar egyezményt, mindaddig, amig a szomszédos államokkal meg nem történik a gazdasági kapcsolatok kimélyi- tése. Puky Endre külügyminiszter reflektál az interpelláló szavaira és azt mondja, hogy tökéletesen egyetért Buchingerrel abban a tekintetben, hogy ki kell mélyíteni a kapcsolatokat Magyarország összes szomszédjaival, ez azonban megtörténhetik és meg is fog bizonyára történi az olasz-magyar gazdasági egyezmény mellett is. Ausztriával a napokban fogjuk parafálni megegyezésünket. Prágában is megváltozott az atmoszféra — és itt a magyar külügyminiszter utal Benes egyik utóbbi beszédére, amely szerint máris folynak az előkészitő munkálatok magyar-cseh kereskedelmi egyezmény megkötésére, kompenzációs alapon. Ami pedig a Romániával való gazdasági kapcsolatot illeti, a magyar kormány a legutóbbi sajnálatos események ellenére is igyekezni fog, hogy Romániával nagyobb áruszállítási egyezményt kössön. Szent meggyőződésem — mondotta Puky Endre —, hogy a kereskedelmi közeledés után automatikusan beáll a politikai és szellemi közeledés is. Végül kijelentette a magyar külügyminiszter, hogy Titulescunak a magyar követ számára tett sajnálkozó nyilatkozatával a dip,mán kormány megállapítja, hogy ez az incidens ellentétben áll az ő intencióival és azzal a román közvéleménnyel is, amely baráti kapcsolatokat és jószomszédi viszonyt akar fenntartani Magyarországgal. . A Lupta kommentárja. A Lopta irja: Másodszor történik néhány napon belül, hogy Románia külügyminisztere kénytelen egy külföldi követség termeiben megjelenni és sajnálatának adni kifejezést olyan abszurd incidensek felett^ _amelyeket manifesztációk alkalmával provokáltak. Ismerjük azt az iskolát, amelynek tulajdoníthatók ezek a „szolgálatok“, amiket a román nemzeti eszméknek és a román államnak tesznek. Akiknek tetszik ez, csak biztassák és védjék ezt az iskolát, mi nem vesszük ezt lelkiismeretűnkre. lomáciai affér elintézettnek tekintendő. Fabinyi kereskedelmi miniszter szólal fel azután és ismerteti a Magyarország szomszédaival való kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi álláspontját. Sajnálatosnak tartja, hogy Románia exportjában csak egynegyed részig van érdekelve a magyar külkereskedelem. Reméli, hogy Romániával sikerül majd megállapodni olyan kereskedelmi egyezmény megkötésében, amely mindkét ország érdekeinek megfelel. Fiat justicia, séd non pereat mundus — fejezte be a kereskedelemügyi miniszter beszédét. A mai ülés folyamán felszólalt Ekhard Tibor is, a kisgazda-párt vezére. Csatlakozik Apponyi Albert beszédéhez. Hangoztatja, hogy Magyarország a legbékésebb utón a nemzetközi jogi megállapodások szellemében óhajtja a revíziót. A román népnek semmi baja sincs a magyar néppel és viszont, az erdélyi magyarság nem szolgáltat okot a gyűlöletre, de nem szolgáltathatunk mi sem> magyarországi magyarok. — Ami a jövőt illeti — folytatta Ekhard Tibor — a nemzetközi nagy kérdések elintéz zésére csak két eset lehetséges, a revizió, vagy a háború. Mi nem akarunk háborút. Közbeszólások szocialista oldalról: Schnei- der--Creusot... , — Mi nem akarunk háborút, hanem békés egyetértést, — folytatta Ekhard Tibor s ezután az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetével, Churchill beszédével foglalkozott és mérséklésre intette a magyar ifjúságot. Puky magyar külügyminiszter reményét fejezi ki, hogy Magyarország Romániával áruszállítási egyezményt köthet
