Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-23 / 295. szám
Képviselőház BUDAPEST v; CIoZ-KoIoxsuifr. * 1932. december 23, * M^GTklGJK . ____ Előfizetés beifo^xxj,..„ BgXtHXP tOO, télévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 1» Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivataii telefon: 608, XV. ÉVFOLYAM 295. SZÁM. Előfizetés Magyarországon t Egyévre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre l&KSi Egyes szám ára 20 fillér A Daily Mail Hollandiába kiküldött munkatársa szerint a Hohenzollern dinasztia egy fiatal tagja merényletetet akart elkövetni Vilmos excsászár ellen (London, december 22.) Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy Doornban Vilmos excsásraár ellen egy Hueffer nevű elmebeteg merényletet akart elkövetni. A közvélemény már napirendre tért az elmebeteg kísérlete felett, de most a Daily Mail Hollandiába kiküldött tudósítója feltűnést keltő cikket ir a titokzatos eset mellékkörülményeiről. A lap állítása szerint a merénylőt nem hívják Hueffernek, nem volt elmebeteg sem, de a Hohenzollern dinasztiának egy tagja volt, aki azzal a szándékkal lopozott be Doornba, hogy az excsászárt eltegye láb alól. A Daily Maii tudósítója szerint a Hohenzollern dinasztiában hosszabb idő óta teljes szakadás állott be. A Hohenzollern család számos tagja ellenzi Vilmos császár hazatérését és arra a hírre, hogy Vilmos haza akar jönni, titkos tanácson elhatározták, hogy_ a Hohenzollern dinasztia egyik vállalkozó fiatal tagját küldik ki a császár megölésére. Amikor a merényletet felfedezték, a titokzatos F: ff r elmebeteget egyáltalában nem szállították, amint azt várni lehetett volna, az elmegyógyintézetbe, hanem a legnagyobb csendben visszacsempészték Németországba. Az angol újságíró szerint Vilmos excsászár Németországba utazása v^TEözatlanul küszöbón áll, legfeljebb arról' lehet szó, hogy Vilmos ezúttal csak rövidebb ideig tartózkodik Németországban. Amszterdamból egyébként Vilmos excsászár megbetegedéséről adnak hirt. Londonban Vilmos betegségét igen súlyos természetűnek tartják, amelyet a doorni kastély energikusan cáfol. A király beszédet intézett a képviselőkhöz A kamara küldöttségéhez a parlamenti munkáról beszélt — Parlament előtt a református papok kongruájának kiutalása Herriot öröké Herriot örökébe Paul Boncourt ült helyesebben a Briand örökébe, vagy talán még mesz- szebbmenőleg egyenesen a Robespierre örökébe. Legalább is a francia és más külföldi sajtó szereti ezt az ezüstös hajú, magas sarkokon járó. alacsony, tulambiciózus ügyvédet éppen Robes- pierrével összehasonlitani, pedig temperamentum dolgában ég és_ föld e két ember, nem is szólva azokról a politikai helyzetekről, amelyeket reprezentálnak kell, viszont külsőleg, má- nirban, viselkedésben hasonlítanak egymáshoz, Boncour, amennyire módjában van. igyekszik is e hasonlóságot kiélezni. Dolgozószobájában, valahányszor Íróasztala mellől feltekint. Robespierre hatalmas mellszobrával találja magát szemben. Beszédeiben is nem egyszer idézi a francia forradalomnak ezt a megalkuvás nélküli jéghideg alakját. Robespierre ugyan lenya- kaztatţa volna, mert Boncour éppen abban különbözik Robespierrétől. amit a francia diktátor annyira gyűlölt: az elvhütlenséget. Boncour ugyanis százszázalékos szocialistá- nak indult, mint a francia szocializmus annyi egyébként kiváló szakadárja, mint például Vi- viani. Millerand. Briand. szocialistának indult, de patrióta lett belőle, a francia hadügyi költségvetések állandó előadója, a népszövetségi fődelegátus. aki Gonfben elegánsan, finom mosolyl.val, de törhetetlen merevséggel szolgálta állandóan a nacionalista tételt. Igaz. a francia lélek sajátos természetéhez tartozik, hogy mig kifelé nacionalista, befelé jó demokrata is tud maradni és Franciaországnak ez a legkiválóbb védőügyvédje nemcsak azért vállalt kényes politikai védelmeivel a demokrácia érdekében, mert a hiúságát legyezhette, de mert ő maga is. a maga személyében is közel érezte magát a szabadságjogok, emberi jogok megvédésében és otthonosnak a harcban, amikor megkövesedett társadalmi, felfogások és előítéletek ellen kellett akcióba lépnie. Boncour alaptermészetének ez a nyilvánvalóan demokrata volta biztosította számára a szocialisták rokonszenvét is. akik nem léptek be ugyan a francia kormányba, de a világháború befejezése óta jóformán Boncour kormányalakítása volt az első eset. hogy majdnem koalícióba léptek a polgári baloldallal. Egy francia miniszterelnök installálása semmiesetre sem belügy és érthető, ha az európai politikai közvélemény izgatottan kezd tippelni, vaxionroinő álláspontja lesz Paul Boncournak, a volt Herriot-kormány egyetlen kormánytagjának, aki ellene szavazott az amerikai szövetségközi adósság megfizetésénél? Valószínű, hogy Boncour ellenáll minden amerikai fenyegetésnek és csak akkor enged, ha majd Amerika is enged és csak akkor megy egy lépést a kompro- misszum^ felé. ha Amerika legalább két lépést fog tenni. Akármilyen álláspontja is lesz az uj francia kormánynak a szövetségközi adósságok elrendezése tekintetében, ez a probléma csak részlete a nagy bonyolult francia pénzügyi problémának. amelynek megoldása Cautemos apó váJlaira nehezedik. Boncour pénzügyi politikája nyilvánvalóan sürgetni fogja a világgazdasági konferenciának gyors összehívását, éppen ezért európai szempontból haszonnak számit, hogy Franciaország kiélezte a nemfizetés ügyét és ezzel döntő fontosságúvá avatta az adósságok uj generális rendezését. Paul Boncour második megoldásra váró feladata politikai természetű: a német egyenrangúság kérdését valahogy gyakorlatositani kell. Boncour nem a biztonságok hiányának kérdéséből volt és van ellene a német miljtarizmus újjászületésének, hanem mint szocialista, szocialista szempontból. Ha megengedik minden népnek a fegyverkezés egyenjogúságát, ebből nem az következik, hogy egyenlő arányban fegy verkeznek majd le a népek, hanem egyenlő arányban fognak felfegyverkezni. Ez pedig szocialista szempontból nem kívánatos. Akármelyik problémát is nézzük, a nemzetközi adósságokkal összefüggésben álló súlyos pénzügyi problémák. akár Franciaország külpolitikai problémáit. e kérdések nem tűrnek halasztást és Boncournak pár héten belül ketté kell vágni a gordiusi csomót. t (Bukarest, december 22.) Csütörtökön délelőtt a kamara ülésén a pénzügyi törvényjavaslatok tárgyalását folytatták. A kamarának a küldöttsége megjelent a válaszfelirattal a király előtt, aki ezúttal ismét beszédet mondott. A királyi beszéd. A kamara küldöttsége ma átnyújtotta az uralkodónak a válaszfeliratot. Pop Cicio kamarai elnök olvasta fel a kamara válaszát, mire a király a következőket felelte: — Elnök ur. Képviselő urak! A szavak, amelyekkel a nemzet képviselői trónbeszédemre válaszoltak, ama elhatározásukat bizonyítják, hogy együttes munkával kívánnak urai lenni annak a nehéz krízisnek, amelyen az ország keresztül megy. — A nemzet képviselőinek hazafias és érdektelen munkája lesz ez. A mi földünk megadja a lehetőséget, hogy a munka eredményes legyen, és garanciát nyújt a holnapra. Bizom _ abban, hogy a nemzet képviselőinek törekvései megvalósítják a jobb jövőt. — A képviselők feladatai közé tartozik a költségvetés me&állapitása. Ez ma sokkal nehezebb. mint valaha volt, de nem kételkedem abban. hogy mindnyájan segiteni fogják a kormányt és tudni fognak gondoskodni olyan eszközökről. amelyek rövid időn belül az ország megerősödését és fejlődését teszik majd lehetővé. „ — A gazdasági problémákon kívül olyan törvények befejezése is vár a képviselőkre, amelyek teljessé teszik az ország egységesítését. Meg vagyok győződve, hogy ezeknek a törvényeknek a befejezése épp olyan jó kezekben van. mint amilyen jó munkával készitették elő ezt az egységesítést. Az ország alaptörvényeinek uj. hatalmas támaszai valósulnak majd meg ezekkel a törvényekkel. Románia mindig híi maradt tradicionális békepolbikájához, amely a szövetségesekkel együtt csakis a konszolidációt szolgálja. A többi állammal a legjobb viszony fenntartása képezi (rímek a politikának határozott célját. Hadseregünk iránti szeretet és gondoskodás jeleit bizonyítja feliratuk, ami mélyen meghat, hiszen a hadsereg az ország egyik legfontosabb támasza. ■— Az ország uralkodója és azok. akik önöket a parlamentté küldöttéit, biznak abban, hogy munkájuk előbbre fogja vinni az országot és akkor visszhangzani fog mindnyájunk szivében az a tudat, hogy a nemzet képviselői átérzik a román állam állandóságáért való felelősséget, Meg vagyok győződve, hogy önök mindannyian támogami fogják kormányomat, hogy az eléje tornyosuló súlyos problémákat megoldhassa. Isten áldását kérem a nemzet képviselőinek hazafias es érdektelen munkájára és bizom abban, hogy az állam magasabbrendü érdekeit és állandóságát, amelyet elsősorban szivemen viselek, közös munkával meg fogjuk erősíteni és meg fogtuk védeni. A király szavai igen mély hatást keltettek a küldöttségben, amely igen lelkesen megéljenezte az uralkodót.
