Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-15 / 288. szám

XV. ÉVF. 288. SZÁM. KuetiUjsxg 9 ■____£ 1 W t ff ia R« ■ . I g. A nemet part a felirata javaslat ellen Hölgyeim i Hans Otto Roth beszéde — Ahogyan a laikus Lupu-párti politikus elképzeli a kisebbségi jogot ..(Bukarest, december 14.) Az unalmassá vált felirati vitának nincsen jelentősége és értelme smcs ennél több. A kormányzás iránti bizalom kérdésé csak, hogy ki szavazza meg. A német pártnak azért volt fontos a megnyilatkozás, ment a kormánypárttal viselt választási kartell és a Brandsch-féle államtitkárság után jónak tartották a nyilvánosság előtt tisztázni a kor­mánnyal szembeni magatartást. A német párt elnökének beszéde adott alkalmat a regáti egyik parasztpárt egy képviselőjének, hogy a kisebbségi jogról elmondja a maga felfogását. Ez a beszéd, amely a nemzetközi egyezmény be­tartásának kötelezettségét elismeri, de a kollek­tiv kisebbségi jogot, ami a nemzetközi egyezmé­nyek alapelvét képezi, mégis tagadja, jellemző dokumentuma annak a dilettantizmusnak, ami miatt nem lehet előbbre haladni. Elintéznek egy affért. A kamara ma délutáni ülésén, melyen Pop Cicio István elnökölt, a jegyzőkönyv fel­olvasása után Victor laniandi kér szót, hogy sajnálkozását fejezze ki a szombaton közte és Madgearu pénzügyminiszter között történt inci­dens fedett s megkövesse a kamarát. Újólag til­takozik az ellen, hogy a ház vezetősége ülése­ket tart akkor is, amikor csak negyven képvi­selő van jelen. — Ebből következett — mondja Ia mandi — az a sajnálatos incidens, mely úgy Madgearut. mint engem, sértő kifejezések megtételére raga­dott el. Továbbá az ellen emelt kifogást beszédében, hogy igen lassú a dolgok menetele. Már egy hó­napja gyüléseznek és még mindig csak a fel­irati vitánál vannak. Hans Otto Roth nem szavaz bizalmat. A felirati vitára került sor s az első szónok ma Hans Otto Roth dr„ a német párt elnöke. Legfontosabb kifogása a felirati javaslat ellen az, hogy még csak nem is foglalkozik kisebbségi kérdéssel. E nagy hiányosságon kivü 1 is héza­gos a javaslat. Hogy állunk a költségvetéssel, a külföldi adósságok fizetésével, hogy a mező- gazdasági termények értékesítésével? Kifeje­zett, preeiz gazdasági és pénzügyi programot kér a kormánytól. A kisebbségi államtitkárság megszüntetését nem tartja helyesnek. Megen­gedi, hogy a kisebbségi államtitkárság nem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek, vára­kozásoknak és annak a nívónak, amire egyesek feltétlenül számítottak, de mégis kezdeményező lépés volt a kormány­zat részéről. Kéri a német felekezeti iskolák ré­szére az állami hozzájárulás megadását, az egy ­házak támogatását és a felekezeti iskoláknak teljes jogaikba való visszahelyezését. Éppen azért, mert a kisebbségeknek ilyen súlyos sérel­meik vaunak a felirati javaslatot nem fo­gadja el. Amit a laikus tud a kisebbségi jogról. Servici Lupu-párti képviselő volt a követ­kező felszólaló, aki ezúttal a kisebbségi kérdés­sel foglalkozott, ő maga is csodálkozik azon, hogy a felirati Javaslat egyáltalában nem em­lékezik meg a kisebbségi problémáról, holott Romániának napról-napra égetőbb kér­désévé válik. Azt hiszi, hogy a kisebbségi vezéreknek a saj­nálatos manifesztációi keltik a határokon túl azt a véleményt, amely szerint a tiirelmesség itt hiányzik, ö köszönetét mond Maniunak azért, mert megszüntette a kisebbségi államtit­kárságot, ellenben elítélendőnek tartja a külön kisebbségi törvény hozatalának a tervét. ö úgy tudja, hogy az országnak vannak törvé­nyei, amelyek mindenkire kötelezők s a kisebb­ségi törvénnyel kivételeket csinálnak. Kétség­telen, hogy Románia tiszteletben kell hogy tartsa a nemzetközi egyezményben kifejezésre juttatott kisebbségi védelmet, ami azonban sze­rinte egyénekre vonatkozik és nem kisebbségi kollektivitásokra. Attól tart, hogy a kisebbségi államtitkársággal is a kol­lektivitást ismerik el. Úgy hiszi, hogy az iskola-problémával gyakran összetévesztik a kisebbségi problémát s az ál­lami ingyenes-oktatás megfelelőbb szerinte a kisebbségi polgárok számára, mint a felekezeti, amely az állami támogatás mellett a polgárokat is megadóztatja. Az a kultusz-adó, amit a ki­sebbségi vezetőségek rónak ki a polgárokra, szerinte még jobban eltávolítja a többségi elemtől a kisebbségieket. Tagadja, hogy Romániában elnemzetle- nitő akció volna B az ilyen vádakat alaptalanoknak mondja. Azt akarjuk — mondja —. hogy jól érezzék magu­kat a kisebbségiek is az országban épugy, mint a románok. Nem szabad azonban velük válasz­tási paktumot kötni és tőlük szavazatokat vá­sárolni. Tudja, hogy kényes kérdés a kisebbségi probléma, amit úgy kell kezelni, nehogy még- egyszer megérje az ország az 1917. évi szomorú napokat. Kreuter németpárti sváb képviselő válaszol Servicinek a beszédére. Azt mondja, megérezte, hogy az egész beszéd a német párt ellen irá­nyult. A kisebbségi államtitkárságot ő is helyesli, azonban amit Servici a felekezeti iskolákról mond, az éppen az elnemzetlenitésnek a prog­ramja, amit pedig Servici egyszerűen tagad. A tempó. A kormány elhatározta, hogy 23-áig a par­lament karácsonyi szünetét nem kezdik meg. Karácsonyig már rövid az idő, siessenek a «POMPADOUR» női konfekció áruházba, ahol női és gyermekkabátot és ruhát az előreha­ladott idény miatt az alanti mélyen leszállított áron vásárolhatnak; Női iélikabát bél, szőrmével 975 L’ Ugyan­az L. (volt 1500) most ______________ finom szőrmével <ccn _________(volt 2100) most.............. Finom fekete és kék szövetből, finom szillel prémezve móstjOO?2200L Finom szövetkahátok, nemes szőrmével 2500-tói 3500-ig. «POMPADOUR» NŐI KONFEKCIÓ ARUHÁZ CLUJ, CALEA REG. FERDINAND 21. Addig naponta két ülést tartanak, a kormány- párti képviselők és szenátorok részére kötelezővé tették az üléseken való rész­vételt, de mégis sokan hiányoznak állandóan. A kor­mánypárt vezetősége felhívást intézett a párt tagjaihoz, mely szerint 23-ánál előbb nem hagy­hatják el Bukarestet. Lefoglalták adóba a háromszéki kisgazdák cukórgyári követeléseit (Bukarest, december 14.) Szentkereszthy Béla báró háromszékmegyei magyarpárti kép­viselő értesítést kapott arról, hogy a pénzügy- igazgatóság lefoglalta adóba a háromszékme- gyei kizgazdáknak a botfalusi cukorgyárnál levő követeléseit. A kisgazdák számára igen fontos az, hogy ezeket a követeléseket pénzben ni elkapják, mert egész gazdasági magánköltség­vetéseik erre vannak berendezve. Ha adóba most előre lefoglalják ezeket az összegeket, mar amikért ők cukorrépáit termeltek és szállítottak, akkor minden számításuk felborul. Interven­ciók történnek abban az irányban, hogy a pénz­ügyigazgatóság ne fossza meg a kisgazdákat ezektől a járandóságaiktól. Genfben és Párisban egyszerre veszi fel a kormány a pénzügyi tárgyalásokat (Bukarest, december 14.) A külföldi pénz­ügyi tárgyalások sikerének kérdése ma a leg­égetőbb problémája Romániáúak. A kormány megbizottjának Lugoseanu miniszternek az új­raindulását beható tanácskozások előzik meg, amiket Maniu miniszterelnök és Titulescu kül­ügyminiszter vezetnek. A genfi tárgyalásokkal egyidőben a külföldi hitelezőkkel Parisban kez­denek tárgyalásokat. Ugyanis a két megállapo­dásnak junktimban kell lennie. A külföldi hi­telezőkkel kötendő megállapodás espk akkor léphet életbe, ha létrejön a népszövetségi pénz­ügyi egyezmény. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága viszont a külföldi hitelezőkkel kö­tendő megállapodást egyik előfeltételnek te­kinti. A legmegbizliatiibb ÓVSZER i 1 2 dolgot fariseu szem©lőtt karácsonyi bevásárlásainál: 1. Jé minőséget I 2. Olcsó árat I Ez a mi karácsonyi ajándékunk vevőinknek I 99 GÓLYA“ ÄRUHAZ Clul-Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom