Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-01 / 277. szám
'A ir wx V. Érvényben marad az agrárvdltók kezeseinek kötelezettsége A Creditul Urban részvényeinek áresése ideges nyugtalanságot keltett a bukaresti tőzsdén Maniu és Titulescu királyi kihallgatáson December 1. Nagy tévedés azt hinni, hogy az erdélyi magyarok és a romániai kisebbségek nem tartják jelentősnek a december elsejei évfordulót. Nemcsak a mostanit, hanem mindeniket, amely elmúlt a fejünk lelett s amely ezután jön, azóta, hogy kisebbségi sorsunkat viseljük. Nagy tévedés azt hinni, hogy a december elsejére való emlékezésnek ne akarnánk jelentőséget tulajdonítani. Ellenkezőleg: kisebbségi programunk legfőbb feladatai közé tartozik, sőt mondhatnék, programszerű tevékenységünk legfőbb feladata, hogy minden megfogható alkalommal e napra emlékeztessünk. Mert akinek a történelem országot adott, annak vállaira helyezte a felelősséget az ország népeinek jó és rossz sorsáért. A gyulafehérvári decemberi kinyilatkozás emlékét ünnepi lelkesedés idézi fel s az ünnepi kereteknek a kiszélesítéséhez akármi adja az aktualitást, áz évfordulónak a jelentősége és lényege nem változik. .Deklarálta a román egyesülést a gyulafehérvári gyűlés és ez egyesülésnek az alapkövei, oszlopaiként az itt élő népek szabadságának örökjogait jelölték ki. Az egyesülés megtörtént, ez már a múlté s a szabadságjogok élő valósággá emelése pedig az államéletüek a feladata. Nekünk nincsen szükségünk arra, hogy idegen momentumokban keressünk aktualitást a december elsejei évforduló elhomá- lyosithatatlan jelentőségének a kiemeléséhez, mi ennek a napnak az alapkövein állunk, bár résztvevői a gyulafehérvári határozatoknak nem voltunk. A gyulafehérvári december elseje népi megnyilatkozás volt s bár ebben semmi részünk akkor nem volt. mert nem is lehetett, a mi népünk életjogainak kutforrása- ként tekintjük. Ezzel állunk és ezzel harcolunk. S mert őszintén, nyiltan, kertelés nélkül tartjuk magunk _ alatt ez alapköveknek a szilárdságát, ez adja számunkra a bátorságot a szabadságjog biztosításáért és biztonságáért lan- kadhatatlanul vállalt belső küzdelemben. Ezért nem ejtjük ki kezünkből az irótollát és ezért nem félünk polgárjogainkért bármikor szót emelni a rendelkezésünkre álló fórumokon. Es ezért valljuk meggyőződéssel, hogy aki méltó átérzéssel ünnepelni tudja a gyulafehérvári deklarációnak az évfordulóját s jelentőségét, az nem akarhatja a mi küzdelmeinknek a letörését, mert az igazi december elsejét csonkítaná meg. Aki december elsejét történelmi fordulópontnak tartja, az nem akarhatja összetörni, ha,nem csak kiépiteni s a kiépítés akara tának végrehajtásában bennünk segítséget talál, de nem a népünknek kilátásba helyezett nemzeti és polgárjogok eltemetéséhez, hanem azoknak érvényesítéséhez. Nincsen _ állam e földön, amely terhére akarna^ lenni a polgári létnek és nem a köny- nyebbségére^ Mert ha volna ilyen állam, annak nincsen létjogosultsága az emberiség történetében. Az állami létnek a célja az, hogy pol gárainak megélhetését biztosítsa és boldogulá sát elősegítse. Ennek az állami célnak és fel adatnak a tiszta és valódi értelmébe belekap csöltuk a mi törekvéseinket s népünk élétének boldogulásának állami feladatként való elisrne rését, felkarolását követeljük. A gvulafehér- vári decemberi deklarációban tisztán látták ennek a feladatnak a felismerését és a felismerés kihangsulyozásának a szükségességét, mert alapelveket szögezett le az újonnan alakítandó román állam számára s a legelső pontnak legelső mondata előírja: — Teljes nemzeti szabadság az összes itt élő nemzeteknek. S ez a legelső, tehát legfőbb pont vállalta a nemzeti szabadság garanciáiként a nemzeti autonómiákban kialakítható béke valóságát is. Hogy szűnjön meg az egvmásközötti viszálv- kodás és a belső megbékült nyugalomra énüljenek fel a néDjólétnek elképzelhető feltételek Hitünk van abban, hogy ma is csak az áll a történelmi hivatás helye« pontjának a szilárdságán, aki az itt élő népek sorsközösségét felismerve, a testvéri békesség ügyét szolgálja. (Bukarest, uovember 30.) A városi konverzióról még vajmi keveset lehet tudni, csak any- nyit, hogv beígérte a miniszterelnök. Egyelőre csak a végrehajtások felfüggesztésére kerül most a sor. Hogy milyen lesz a konverzió, arra- nézve különböző találgatások és kombinálások jelennek meg a bukaresti lapokban. Ezek a kombinációk semmiképpen sem lehetnek irányadók. Az a tény azonban, hog^ az előzetes bejelentés tulajdonképpen tájékozatlanul hagyta a uvilváuosságot. nemcsak találgatásokra alkalmas, hanem sokféle bizonytalanságot teremt a gazdasági életben. Nyugtalanság a tőzsdén. A Lupta részletesen beszámol a tőzsdei ideges hangulatról, és nyugtalanságról. Különösen a Creditul Urban papírjai körül mutatkozik ez az ideges nyugtalanság. E városi hitelmtezet tízszázalékos papírját november 28-án O4.oü lejjel jegyezték, ma 39-re esett le. Az ötszázalékos papírja néhány nappal ezelőtt 37 len volt és 32-re esett le. Az árfolyamoknak a zuhanasa anélkül következett be. hogy vevő egyáltalában akadt volna. A tőzsdén azok a híresztelések terjedtek el. hogy a Creditul Urban nem fizet osztalékot és nem váltja be a szelvényeket. Panaitescu. a Creditul Urban vezérigazgatója nyilatkozatában kijelentette, hogy két év óta a kormányzat nem tesz egyebet, mint korlátozza a teke lehetőségeit és a tulajdonjogot. Hogy a Creditul Urban nem szorítja kíméletlenül a fizetni nem tudó adósait, annak bizo nyitására azt hozzá fel, hogy két év alatt Bukarestben csak tizenhárom ingatlant árverez- tetett s az ország egész területén ezenkívül csak húszat. A legkategórikusabban cáfolja, hogy nem fizetnének osztalékokat és a szelvényeket nem váltanák be. A kormánypárti lap sürgős intézkedéseket kér a kormánytól a tőzsdei áresések megakadályozására. Az Epoca cimii lap azt Írja, hogy Mamutnak a városi konverzióra vonatkozó parlamenti bejelentése kinos benyomásokat keltett nemcsak belföldön, hanem a külföldön is. Angliában valósággal katasztrofális következményei állottak be bizonyos román gazdasági érdekekre. Volt olyan belföldi biztositó társaság, amely hajlandónak mutatkozott újólag folyósítani jelzálog-kölcsönöket a saját üzletfelei számára. Ezt a hajlandóságát most megváltoztatta és nem folyósít senki jeizálog-kölcsönt. Duca elnöklete alatt a liberális párt parlamenti csoportja értekezletet tartott a városi konverzióról. Határozatot hoztak, melyben most is — politikai szempcvitokból — leszögezik, hogy helyeslik a városi adósság szanálását, de a szanálási módokra nézve a párt fenntartja a maga álláspontját. A parlamenti verekedés fegyelmije. A kamara fegyelmi bizottsága Pompili u Ioanitescu elnöklete alatt tartott ülésén elkészítette azt a javaslatot, amit a kamara teg- uapi ülésén előfordult verekedés ügyében terjesztenek elő. A javaslat Cuza Györgynek a kamarából busz ülésnapra való kizárását indítványozza a Weissmann zsidópárti képviselő ellen elkövetett inzultus miatt. Mivel hetenként csak négy nap tart ülést a kamara, a húsz ülésnap karácsony előtt nem telik le s igy Cuza csak a karácsonyi szünet után vehet részt a parlameuti üléseken. A kezesek miatt óvatolták meg az agrárváltókat. Az agrár-konverzió törvénye nem tartalmaz pontos rendelkezéseket a váltókezesekre vonatkozólag. Emiatt a Banca Naţionala meg- óvatolta valamennyi tárcájában levő mezőgazdasági váltót. Az igazságügyminiszter, hogy a kérdés körül keletkezett jogi vitának véget vessen, —, elrendelte, hogy a kezesek kötelezettsége érvényben marad a Mironescu-féle törvény által megállapított határidőig. A miniszter közelebbről törvényjavaslatot is fog benyújtani, hogy ez a rendelkezés törvényes alappal birjon a további eljárás folyamán. Titulescu és Mania a királynál. Titulescu külügyminiszter tegnap kihallgatáson volt a királynál. Ma Maniu miniszter- elnök ment audienciára, aki ez alkalommal a választójogi törvényjavaslatot is bemutatja az uralkodónak. Averescu szenzációt igér. Goga, aki néhány napig gyengélkedett, felgyógyult és még e hét folyamán fel fog szólalni a parlamentben a felirati vitánál. Averescu marsall a szenátusban fog beszélni. Felszólalását nagy érdeklődéssel várják, mert Averescu régóta nem beszélt a nyilvánosság előtt. Averescu különben is szenzációsnak ígéri a beszédét. A bankkormányzó megállapításai az erdélyi aranybányák termeléséről (Bukarest, november 30.) Anghelescu, a Nemzeti Bank kormányzója Dan Sever-rel, a bank igazgatóságának egyik tagjával helyszíni szemlét tartott az erdélyi Erchegység aranybányáinál, Brádon és Zalatnán. Megállapította, hogy az aranybányák termelése kellő inveszticióval fokozható volna. A bank százmillió lejt folyósít az államnak, hogy eszközölhesse a szükséges befektetéseket. Egyes körök azt a hirt terjesztették, hogy az aranybányászás nem rentábilis Romániában. A vizsgálat ezt a hirt megcáfolta azzal, hogy a termelés már akkor rentábilis, ha a bányák érce tonnánként négy gram aranyat tartalmaz. Ezzel szemben az erdélyi aranybányák érce tonnánként 8 gram aranyat tartalmaz. *
