Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-09 / 258. szám
i Vi3el<3há 2 BüOAPESr V Cluf-Koloxsvifr, 1932. november 9, ş Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: £03. XV. ÉVFOLYAM 258. SZÁM. EISfisetés Magyarország#* S SS Vengő, iáéra) S Pengő, negyedévre 1338H Egyes szám ára 20 fillér 3 genfi förplásofc elhalasztása miatt nem tudják a knltsépeíást elkészíteni A Banca Nafionala is hajlandó a megegyezést elfogadni — Vaidához, mint politikai tényezőhöz járnak a politikusok Kolozsvárra Az utolsé fejezet? Ennek az esztendőnek történetéhez az utolsó komoly, nagy csattanó ma csattan el az Egyesült Államokban. Mert ennek az esztendőnek, volt külön politikai története. Ez az esztendő & választások esztendeje volt, bár az emberi élet számára nem ezek az urnák körüli tömegmegmozdulások jelentették a lényeget, hanem az a gazdasági gond, ami mérhetetlen tehernek a súlyával nehezedett a most élő nemzedékre. Az életnek a gazdasági küzdelmei most jutottak el abba a zsákuccába, amelynek a kijáratát nem sikerült megtalálni. Csak annak a módnak és útnak a kitapogatására történtek megállapítások, hogyan és hol lehetne kereszttiltörést kiszámítható reménységekkel megkísérelni, a nagy elhatározások és hatalmas cselekedetek azonban elmaradtak. Elmaradtak a választások miatt. Akik urai voltak a világ földi hatalmainak, nem érezték uralmonmaradásuknak a biztonságát és nem mertek volna cselekedni akkor sem, ha akartak volna. Akiknek nyilvánvalóan leáldozóban volt a hatalmi napjuk, azok arra lemondóan közönyös álláspontra helyezkedtek, hogy amugyis más emberek következnek, birkózzanak meg ők a legnagyobb és legnehezebb problémákkal. Amerikában ma lezajlik az elnökválasztásnak a döntőeseménye s az esztendő hátralevő i részére már csak e döntés epizódszerü megpe- csételése marad. A világ egyik legnagyobb, legfontosabb személyi kérdése dől el az Unió elektorválasztási urnáinál. S félünk tőle, hogy ennek az eseménynek a jelentősége nagyjában csak személyi kérdés marad. Mint ahogyan a legtöbb választás eddig a hatalom birtoklásainak csak a személyi részét oldotta meg, de a tömegek várvavárt fordulatát egyik sem hozta. A nagyhatalmak azonban most tisztában lehetnek egymással és azzal, hogy a választásoknak ez az esztendeje eldöntötte a felelősségnek is a személyi kérdéseit. A világnak a mélyen lesü- lyedt kerekét ki kell mozdítani ebből az álló helyéből s valamit tenni kell annak a célnak az érdekében, amiért vannak az államok és vannak a hatalmak. A gazdasági boldogulásnak az utjából el kell hordani azokat a hatalmas akadályokat, amiket a politika halmozott fel. Az egyszerű ember visszaköveteli a munkát és a megélhetést és millióknak ez a követelése most már gyors elhatározásokat, azonnali cselekedeteket vár. Eddig lehetett arra hivatkozni, hogy nem lehet tudni, kik az urai a feladatoknak. A népek kivárták a döntéseket, mert másképpen nem tehettek. A várakozásban azonban nagy teher volt a türelem és kitartás, ebből a teherből azonban többet el tudtak viselni a népek, mint amennyire az emberi teherbíró képességet előzetesen értékelni szokták. A világtörténelemnek ebben az esztendejében a politika kezében tartotta a gazdasági életérdekeket, de nem vitte a haladás, javulás irányába, hanem a romlás lejtőén tartotta* Az amerikai elnökválasztással befejeződik ma az a folyamat, amely a felelősséget ráírja a politikai hatalmak képviseleteinek a homlokára. Most már történni kell valaminek, ami a világ- háboruutáni világbékét kezdi kikovácsolni. Ezért nemcsak helyi és országos jelentőségűek a választások. Ezért várják a világ minden sarkában az amerikai elnökválasztás lezajlását. Mert ezzel befejeződik az a stagnálás, amit az emberiséget megmentő feladatnak a vállalásában a választások esztendeje jelentett. Most emberek állanak a feladat előtt, de viselik a felelősséget is. (Bukarest, november 8.) A novemberre várt genfi pénzügyi tárgyalások elhalasztásának az a következménye is mutatkozik, hogy a rendes évi költségvetést nem tudják megcsinálni. Most a kormányban és általában Bukarestben belátják, hogy a genfi megegyezésre feltétlenül szükség van s amig az létre nem jön, addig már csak a külföldi kötelezettségeket sem tudják enyhíteni. Genf nélkül nincsen költségvetés. Madgearu pénzügyminiszter tegnap délután királyi kihallgatáson jelent meg Szinajában és bemutatta a Kii-aiynak a jövőévi állami költségvetés kereteit. A pénzügyminiszter természetesen csak fel tévéseket közölhetett az uralkodóval, mert ha Romániának sikerül megegyeznie a Népszövetséggel, úgy a költségvetés teljesen más összetételű lesz, mint akkor, ha a tisztviselők létszámát apasztják és a fizetéseket csökkentik, mint ahogyan azt tervbevették, változik a kép akkor is, ha a tervezett adóleszálli- tást végrehajtják. Még mindezekre vonatkozólag ugyan semmi pozitivet nem tudnak. A pénzügyminiszter azt tervezi, hogy amig a népszövetségi tárgyalás ügye és a többi fontos kérdések nem dőlnek el közelebbről, akkor csak havi költségvetést állit össze a jövő év április hónapjáig és ha szükséges, visszaállítaná a régi rendszert, mely szerint a költségvetési év nem január, hanem április 1-én végződnék, illetőleg kezdődnék. A Cuvântul ma reggeli számában azt irja: a Nemzeti Bank igazgatósága nem járulna hozzá Romániának a Népszövetség pénzügyi bizottságával megkötendő egyezményéhez. Ma délután ezt a hirt az Epoca megcáfolta. Azt irja, hogy a jelentés nem felel meg a valóságnak, mert a Nemzeti Bank igazgatósága is szükségesnek tartja a megegyezést a pénzügyi bizottság és Románia között, elfogadható feltételek mellett. Áverésen nem ment a királyi ebédre. Politikai körökben élénken kommentálják, hogy Averescu marsall az idén sem vesz részt a Mihály Viteazul-rend tagjai részére a király által Szinajában ma este megtartandó vacsorán. A marsall a mult évben sem vett részt. Környezete körében azt mondják, semmi olyan esemény nem történt, mely indokolttá tenné, hogy Averescu változtasson eddigi magatartásán. A marsall egyébként november 13-ára ősz* szehivta Bukarestbe pártja végrehajtóbizottságát, mely előtt részletes expozét tart a politikai helyzetről. Goldis László, aki régebbi Goga—Averescu- féle néppárthoz tartozott, most a Goga pártjába lépett be. Titulescu tárgyalásai. Titulescu külügyminiszternél tegnap ki- I hallgatáson volt Puaux francia követ. Később fogadta a miniszter Koblanski lengyel követet is. Cadere varsói követ megjelent a bukaresti külügyminisztériumban, ahol Savéi Radulescu alminiszter fogadta. Ezután Titulescunál volt audiencián. A követ a napokban visszautazik Varsóba, útközben Kolozsvárt kiszáll, ahol meglátogatja Vaida volt miniszterelnököt. Titulescunak mindezek a tárgyalásai az orosz paktum ügyében folytak. Anboint várják Bukarestben. Auboin csütörtökön érkezik vissza Romániába. Mivel résztvett a genfi tárgyalásokon is és mivel ő alaposan ismeri Románia gazdasági helyzetét, visszatérésének politikai és gazdasági körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Tőle várják, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságával az összeköttetést helyreállítsa. Vaida harcra készül. Gafencu volt külügyi alminiszter, ki szintén tagja a Mihály Viteazul-rendnek, résztvesz a királyi vacsorán Szinajában. A vacsora után azonnal Kolozsvárra utazik, hogy Vaida Sándor volt miniszterelnökkel fontos tanácskozást folytasson. Gafencuról közismert, hogy Vaidának egyik legbizalmasabb embere és igy kolozsvári látogatásának politikai körökben fontosságot tulajdonítanak. Az Epoca szerint Vaida megváltoztatta eddigi semleges magatartását és sokkal harciasabb, súlyosabb akcióra készül, mint amilyen megnyugvást mutatott, amikor T:tulescu őt a hatalomról lebuktatta. A prefektusok a belügyminiszternél. Mihalache belügyminiszter Bukarestbe hivatta az ország összes prefektusait. Szerdán az erdélyi, bánsági és bukovinai prefektusok jelentkeznek a belügyminiszternél. A megbeszéléseken a megyék közigazgatási, gazdasági és egyéb természetű kérdései kerülnek szőnyegre. Ugyancsak megbeszélik a megyék különböző közmunkálatainak ügyét is. Súlyos összetűzések a brünni Német Ház ülésén Brünnből jelentik: A németház ülésén oa- rázs botrány játszódott le. Amikor Prebst német nemzeti szocialista szónok beszédébe kezdett, nacionalista csehek nyomultak a terembe és megtámadták a szónokot. A németek felszólították a cseheket,’ hogy hagyják el a termet, mire a csehek azt válaszolták, hogy egy nyilvános ülésen joga van minden embernek megjelenni. Dulakodás kezdődött, amely később lövöldözéssé fajult és többen megsebesültek. Jellemző, hogy a rendőrség csak a németeket tartóztatta le. A cseheket pedig futni hagyta.
