Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-05 / 255. szám

XV. ÉVF. 255. SZÁM. KeletiUjsjxg 3 Hárommilliónál nagyobb a Szamos őszi áradása által okozott kár Megkaptam a lázat vagy Oogyan fett a yo-yo fázöóf izomláz? Jójö, nem olyan egyszerű ez a dolog a yo-yóval. Mert amíg az ember csak külföldi illusztrált lapokban olvasta, hogy egész Európa jójózik, sőt már krinolinos dédanyáink is jójóztak, addig nem volt semmi baj. Kissé szégyenkeztünk, hogy ml még nem vagyunk benne Európában, mert ide még a láz nem érkezett el, tehát a külföldi lapok szerint még ma íb Balkánnak számítunk. Bánom is én ezt a marhaságot — gondoltam ma­gamban, — ha a lcultur-országokban okosabb és kelle­mesebb szórakozásokat nem tudnak kitalálni, akkor nem hiányzik nekem Európa és kívüle Í3 jól érzem magamat. Da mit tezz Isten. Nagyváradon, a Pecepartl Pá­riában egyszer csak találkoztam vele. Egy szép éjféli órán kisértett meg a yo—yo. Es valóban kísértésbe es­tem. Mindjárt kéttér vásároltam. A vonaton a felesé­gemmel, mert együtt utaztunk a temesvári ujságiró- kongresszusra, elkezdtem versenyezni. Gurult fel és le a színes kor on g ócska, de a feleségem csakhamar lepi­pált. Egy órai gyakorlat után harmincas rekordot ál­lított fel és én a szerencsétlen tizenhármáé számnál lemaradtam. Bosszantott a dolog, de csak addig, amíg Nagyszalontán a vonatra felszállott egy fiatalember. O is elővett egy yo-yot és beleszólt a családi versonybe. Egy csapásra hetvenötös rekordot vágott ki. Kissé meg'dgasztalódtam, mert most már a feleségemet is lepipálta. A yo-yókat egyelőre szégyenkezve eltettük. Hazaérkezésünk után, már másnap a kislányommal akartam versenyezni. Egynapi gyakorlat után Éviké hétszázötvenes versenyszám után azt vágta a fejemhez: ■— Apuka, ne ügyetlenkedj. Azt hiszed, hogy olyan könnyű jőjózni, mint újságot irni?! Ekkor éreztem először, hogy a yo-yo komoly pro­bléma és nem marhaság. Belefoküdtem tehát a yo-yo-ba. Odahaza titokban gyaKoroltam. X.assan haladtam előre, mert a zsineg mindig összegabalyodott és a yo-yő nem hosszában for­gott, hanem kei észtben. A kávéházban az egyik leépí­tett r.zinész kezében megláttam egy gyönyörű yo-yot. .A cjudaszép korong valósággal megbabonázott. El akar- ,tam csalni tőle, de nem adta. „Bármit kérhetsz, de ezt .nem adhatom, — mondotta, — mert csak egy dél­utánra kaptam kölcsön. Az uj színésznő hozta Buda­pestül." Es büszkén jójózott a zsúfolt kávéházban, hogy .mindenki lássa. Óriási sikere volt. Irigyeltem a yo-yot ,és a sikerét. Azóta Kolozsváron is kitört a láz. Bekap- csoíédtunk a nyugati civilizációba és rendületlenül jó- jósunk. Kitűnő kollégám hatalmas cikket kanyarltott n yo-yo-ról és kortörténeti s társadalom-bölcseleti ala­pon ugyancsajt marhaságnak minősítette a betegséget degenerált korunk kinövésének. Mindezt felülről cscle- ksdte, mintha az egész yo-yo-!áz csak azért szakad; ivolna ránk, hegy ö arról magasröptű cikket írhasson A nap krónikása más szempontból nézi a yo-yot Nem kortünec és nem kórtünet. Csak egyszerű játék Játék a gyereknek, játék a felnőttnek és öregnek Egyetemes játék. Osemberi ösztönökön alapszik. E; mmje valaki állítani, hogy nem szeret játszani. A tár­sadalmi formák, konvenciók és szokások hosszú időn keresztül elfojtották az ősember! ösztönöket. A yo-yo felszabadulás a felnőttek számára. Eddig is szerettünk volna játszani, de a játékot a gyerekek kisajátították. Mi szegyenkezve fojtottuk vissza a gyerekes és játékos ösztöneinket, fccütöttük a nagyképünket, a konvenciók állt cat és kissé elfelejtkeztünk arról, hogy mélyen, be­felé mindannyian gyerekek vagyunk. Máris hallom a komolykodó ellenvetést: a mai ka­tasztrofális idők nem alkalmasak arra, hogy a felnőt­tek gyermekcipőkbe bújjanak. Nincs nyugalmunk, ke­nyerűnk, állásúak, irtózatos gondok emésztenek. Ez miad igaz. 1><- a tépett idegek, a lélek és a szellem örülcös túlfeszültsége, az állandó izgalmak hullámzása, nem ellenség?.! a játéknak, sőt éppen ezek miatt van az ikség olyan rzórakozasra, amoly a figyelmet nem­csak ,eköü, hanem el is vonja a gondoktól. d,z a lélektani magyarázata annak, hogy külföldön a yo-yozók között a legkomolyabb embereket Is meg le­het. Laláink Es >ia már ök játszanak, akkor a tömeg megy utánuk ér. a yo-yo a divat szárnyán polgárjogot nyert. Biztos vegyok benne, hogy Mussolininak és Göm­böcnek éppúgy mint a Maniu miniszterelnök idegeinek is jót tenne a yo-yo. Hiszen gondjai nekik is vannak börégesen. Tatán titokban már játszanak is... Summa-sun: márum: van. aki tagadja, van, aki be- va.lji. Bn pillául az alábbiak közé tartozom. A csalá­domban állandó versenyek vannak, sőt jómagam titok­ban is gy&kot latozni szoktam. E pillanatban nemcsak yo yc-lázam, hanem Izomlázam is van. De ez C3ak át­meneti doiog. Komolyan készülök a kolozsvári bajnek ­(Kolozsvár, november 4.) Lapunk előbbi szá­maiban beszámoltunk azokról az áradásokról, melyet az őszi esőzések szokatlan bőségének kö­vetkeztében a Szamos kiömlése okozott. Gyalu- nál kiöntött a medréből és ettől kezdve kisebb- nagyobb szakaszokon megrongálta a mellette haladó utakat, több épületet összontott a köz- beeső falvakban, a havasokról pedig nagy­mennyiségű levágott fát sodort magával. Az utóbbi napokban az áradás jelentéke­nyen gyöngült és a forgalom Kolozsvár és Bánffyhunyad között ismét akadálytalanul megindult, de a többi útvonalak nagyrésze még viz alatt áll, ami nagyban megnehezíti a kői, lekedést. Tegnap kiszállott egy bizottság Kolozsvár­ról az áradások által okozott károk megbecsü­lésére, melynek tagjai dr. Fetke, a megyei pre- fektura igazgatója, Parlay János, a gyalui já­rás pretora és több más megyei közigazgatási személyiség volt. Az általuk felbecsült kár a Szamos újabb áradásainak következtében meg­haladja a hárommillió lejt, ami legnagyobb részben az autonóm erdőintézetet érinti, amennyiben több mint ezernyolcszáz öl fáját vitte el a viz, amelyek közvetlenül a folyó part­ján voltak összerakva. Jelentékeny kár érte a Casa Autonoma a Drumurilor-t is, mert a meg­áradt Szamos teljesen elmosta a Gyalunál épü­lőfélben levő uj hidat, melynek munkálatait most ismét élűiről kell kezdeni, valamint elso­dorta az ideiglenesen felállított póthidat is. A bizottság megállapítása szerint több épü­letet is lebontott az ár a havasi falvakban és az igy okozott kár is elég jelentékeny összegre rúg. Szerencsére emberéletben nem esett kár e jeleu- tés szerint, csupán egy Gyalu melletti község­ben lakó 63 éves öregember halt meg, valószí­nűleg r.z áradás következtében előállott ijedtség miatt. A munkálatokat a megrongált útszakaszo­kon megkezdték, bogy ismét lehetővé tegyék a közlekedést és a forgalom akadálynélküli lebo­nyolítását. Groza Péter és Griff its angol bányaigazgató leszedték egymásról a keresztvizet 4z angol hazugnak mondotta Grózát, aki munka nélkül nagy összegű pénzeket vág zsebre — „Ha nem volna angol két pofot adnék, igy csak jól összeszidom “ — replikázott Groza •• Ötszázezer tejes kártérítési por és kölcsönös felmentés sjigra. Olajos Domokos. (Déva, november 4.) A mult év október 19-én a dévai törvényszéknél dr. Gróza Péter volt mi­niszternek tárgyalása volt egy Griffits András nevű angol állampolgárral bizonyos bánya­eladási ügyletből kifolyólag. A volt miniszter ugyanis egy időben a Magúra Toplica Concor­dia cimü bányatársaságnak volt elnöke, később azonban kivált a társaság kötelékéből. A tör­vényszéki tárgyalás végén az angol állampolgár :zt a meglepő kijelentést tette: „Nem szégyenli magát Gróza ur, hazug­ságokat állítani és minden munka nélkül nagyösszegii pénzt zsebre vágni!“ Ezt Gróza természetesen sértőnek találta s az éppen felkelő bíróságot kérte, hogy vegyék jegy zökönyvre az angol kijelentését, ami meg is tör­tént. Néhány perc múlva a tanács kivonult, mire Gróza az angol állampolgár mellé lépett, alapo­san leszidta azzal a kijelentéssel, hogy hu nem volna angol állampolgár, két po­fot adna, de mivel az, csak összeszidja, tudván azt, hogy arculülés esetében egész Anglia ellene volna s igy legfel­jebb azt fogják megáítapitani, hogy jo­gos elégtételt vett magának. Griffits angol állampolgár, bányaigazgató a sértésért beperelto Grózát, viszont Gróza is pert indított az angol ellen. Tavaly óta most tartot­ták az ötödik tárgyalást, amikor végre felvonul­tak a tanuk is, köztük dr. Câmpcană Simon volt prefektus, a törvényszék greiferje s többen, akik az afférnak füitanui voltak. Grúzt volt miniszter beismerte, hogy az inkriminált kijelentéseket megtette, azonban hangsúlyozta, hogy csak elégtételt vett magá­nak a törvényszék előtt tett sértésért s még azt ir, Hozzátette, hogy többet mondott, mint ameny- nyil a felperes kifogásol, mert fel volt izgatva Griffits kijelentései után. Griffits András elismeri, hogy Grózáról sér­tő módon emlékezett meg, ellenben azt a körül­ményt, hogy Gróza öt beperelte s mint vádlott vesz részt a tárgyaláson, alig akarta megérteni, jóllehet a bíró már több tárgyaláson tudomá­sára adta. Griffits védője, Igna Sándor dévai ügyvéd kérte a biróságot, hogy a bccsületvédelmi törvény értelmében ítéljék el dr. Grózát s erkölcsi kártérí­tésképpen 500000 lejt kér megállapítani, amit a bélyegzés miatt egy lejre szállít le, fenn­tartva, hogy példás büntetést kér a példátlan ki­jelentésekért. Gróza Péter végszavában kijelenti, hogy csak elégtételt vett magának s amint az a tanú­vallomásokból kiderül, a veszekedést az angol kezdte. Felhozza, hogy büntetve nem volt s egy idegen, tulajdonképpen a román trón egyik volt bizalmasát sértette meg, amiért joga volt azon­nal elégtételt venni. A védő kijelentése, hogy az elégtétel már megtörtént a jegyzőkönyvbe vétel­lel, nem lelel meg a valóságnak, mert a kijelen­tést csak azért vétette jegyzőkönyvbe, hogy nyo­ma mai’adjon a sértésnek. Dr. Donáth Géza járásbiró ezek után kihir­deti az Ítéletet, amely szerint a becsületvédelmi törvény J9-ik paragrafusa értelmében mindkét vádlottat felmenti, mivel Griffits András volt a kezdő, habár Grőzs súlyosabban is sértette meg. Az ítéletbe a vesze­kedő felek nem nyugodtak bele, mind a ketten megfelebbezték, jóllehet a tárgyalás során Gróza a kölcsönös sértés alapján a kölcsönös felmen­tést proponálta. A magányos asszony. Ágnes Smedley remekműve lázbahozta Amerikát. A mai szabad- gondolkodó, értelmes asszonyt ilyen remekül még soha senki nem irta le. A regény nyugtalan, érdek- feszítő, inéiyenjárő. _ Fűzve 147 Lei, kötve 195 Lei Lepagenái Kolozsvár. — Postán utánvéttel francó. — Kérje az uj könyvek jegyzékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom