Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-29 / 275. szám
fkf _■ viselöbáa BUDAPEST V. á TJ WíV í 1 CJttf-ICoIos» V tr, ETlUfSKú Előfizetés belföldön: Egyém 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 I* Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 608. XV. ÉVFOLYAM 275. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedére« 13.36 P4 Egyes szám ára 20 fillér A megnemtámadási Úgy látszik, szükség van arra, hogy egymássá! szembenálló felek kezet fogjanak arra: nem bántják egymást. A nyugodt lélekzetvétel- nez érzik ennek a szükségességét. Olyan ez, mmt nnkor két ember összeszólalkozik, aztán megállapítják, hogy most ne bántsuk egymást. Mert mind a kettőnek fontos és sürgősen elin- tezendo, dolga van, a v. a ■ ' a dőlt el, de mindkettőnek mennie kell a in :i gyeit intézni, feladatait végezni és mi; ?kvttőnek szüksége van annak a biztonságnak w tudatára, hogy a másik nem fogja munkaközben hátbatámadni. Az orosz szovjet felkinál'th'azc inak az államoknak, amelyeknek ä számára a magatartása, gazdasági és politikai progi amja fensregetés- kent számított, vagy számithat, ezt a megnemtámadási kézfogást, amit a lengyelek és most .Parisban a franciák is elfogadtak, aláírásokkal megpecsételnek. A francia-orosz egyezmény szövegének főbb pontjai nyilvánosságra is kerültek. Vannak azonban olyan pontok, amiket nem ismerünk hitelesnek vehető szövegben s nincsen kizárva, hogy ezek között akad olyan is, ami igen érdekes s aminek az elhallgatása valamilyen érvényesülő jelentős szempontokat ta.car. A publikált pontok között szerepel a Kellog-paktum érvényességének épségben tartusa es éppen ezért eloszlik, illetőleg indokolatlannak látszik egy aggodalom. Az az aggodalom, amely a Kellog-paktum sértetlenségét és érvényben maradásának az épségét féltette. A irancia kormánynak — úgy látszik — gondja volt erre s nem volt semmi akadálya annak, hogy a paktumot az oroszok ezzel a kifejezett feltétellel aláírják. Titulescu külügyminiszter a nyugati sajtó számára adott nyilatkozatában örömének adott kifejezést a párisi aláírás fölött. A külügyminiszter elmondja, hogy a franciák és lengyelek baráti támogatásban részesítették Romániát az oroszokkal folytatott tárgyalásokban, anélkül, hogy erre bármilyen kötelezettséget vállaltak volna. Előbbi megállapodásaik és egyezményeik ilyen kötelezettséget nem tartalmaztak. A közvélemény ezt nem igy tudta, egészen másképpen gondolta, különösen azoknak a híreknek és közléseknek alapján, amelyeket a Varsó és Bukarest között lefolyt érintkezésekről, tárgyalásokról, közös akciókról és közös állásfoglalásokról az utóbbi években nyilvánosságra hoztak. Titulescu azonban amit tud, azt biztosan tudja. Két dologban azonban nem látjuk mi, infor- málatlan közönség-elem a megnemtámadási paktumok alapján kialakuló uj helyzetet. Az egyik szöget Titulescu ütötte a romániai közönség fejébe, amikor parlamenti beszédében arra hivatkozott, hogy a lengyel paktum bizonyos kikötéseket tartalmaz más államokkal szem beni közös magatartásról. A másikat a francia orosz egyezmény nyilvánosságra hozott pontjai között találja meg a romániai újságolvasó. Eszerint Franciaország nem nyújthat gazdasági támogatást olyan államoknak, amelyekkel Oroszország gazdasági téren ellenséges viszonyba kerül. Ez a pont és mindkét információ olyan, hogy a romániai közvélemény érthető okokból magyarázatot szeretne kapni. * Ez a magyarázatnélküli, hiányos paktumszöveg és hézagos információ sok kombinációra adhat alkalmat és pedig olyan találgatásokra, melyek a romániai általános gazdasági érdekeket közelről érintik. Elvégre az ország pénzügyi égetően sürgős szanálásának terveire nézve is meglehetősen fontos, hogy Franciaország milyen magatartást tanúsít az orosz paktum után. Ha ilyen messzemenő következtetések nem volnának levonhatók a párisi paktumaláirásból, nem árt ha ezt megmondja_ a kormány a romániai közvélemény számára is, amely miért ne kaphatna hivatalos magyarázatot arról, mik ezek a paktumok s mennyiben érinthetik Romániát. Titulescu külügyminiszter a külföld számára adott nyilatkozatot. Jó volna, ha a belföld számára is adna tájékoztató felvilágosítást. Zavaró Incidens Hifiül folgt le a nagyváradi revízió-ellenes gyűlés Nagyszám« katonaság és csendőrség ügyeit a rendre, amelyet végig megőriztek a gyűlés résztvevői — Hatalmas zászlókat ieszíteüek ki a házak között „rendet és békét akarunk“ felirattal (Nagyvarad, november 28.) Vasárnap tartottak meg Nagyváradon a revízió-ellenes nagy- gyülést. A nagygyűlésre a biharmegyei községekből 4000 emţţo;r érkezett meg és a városi román lakossággá,, együtt körülbelül ötezeren vehettek részt a demonstráción. Meg kell állapítanunk, hogy az a nagy izgalom, amely a nagygyűlést Váradon megelőzte nem volt indokolt, mert a revizió-elleni nagygyűlés csendben és rendben folyt le, semmiféle rendzavarás vagy kilengés nem történt. Az 1927. év december havi váradi rombolás emléke még élénk emlékezetükben él a nagyváradiaknak. Bizonyára ez volt az oka annak, hogy a vasárnapi nagygyűlést a város kisebbségi lakossága körében szokatlan idegesség és izgalom kisérte. Sokan elutazlak a városból és a nagygyűlés napján a kisebbség zárt ajtók és csukott ablakok mögé húzódott vissza. Már reggel 7 és 8 óra közt zászlók alatt érkeztek meg gyalog és szekerekkel, egyes községekből pedig vonatokon a biharmegyei földművesek. Kilenc órakor a Nagypiac téren gyülekeztek össze. A rendezőség megállapitása szerint lehettek körülbelül ötezren. Innen négyes sorokban és a legnagyobb rendben a főútvonalakon és a Bémer- téren keresztüli vonultak a Kispiactérre, ahol a nagygyűlést megtartották. A nagygyűlésen az első szónok dr. Zigre Miklós volt alminiszter. a román kaszinó elnöke volt. A revízió és a revízió iránti törekvések ellen beszélt, de többször hangsúlyozta, hogy a kijelentései nem vonatkoznak a Romániában élő magyarokra. A többi szónokok is mind ugyanebben a hangnemben beszéltek, úgyhogy az egybegyült sokezer ember a legnagyobb nyugalommal hallgatta végig a szónoki beszédeket. A nagygyűlés igy is meglehetősen hosszú ideig tartott és már délután három órakor megkezdődött a falusi tömegek kivonulása. Úgyhogy délután négy órára Nagyvárad teljesen kiürült. A katonaság egész nap folyamán készenlétben állott, de azért katonát nem lehetett látni. Ellenben az egész megyéből összevontak körülbelül 1800 csendőrt és azok nyolcas, tizes csoportokban járták be a város uccáit és vigyáztak a kisebbségi középületekre és szerkesztőségekre. Nagyon jó benyomást tett, hogy a város főbb útvonalain hatalmas zászlók—voltak kifeszitve, amelyeken ilyenfajta felírások voltak olvashatók: „Rendet és békét akarunk!“ Este a Katho- likus Körben bált rendeztek, amely szintén minden zavaró incidens nélkül zajlott le. A nagygyűlés után ellenőrizhetetlen hirek voltak arról, hogy néhány ház ablakait beverték. Utóbb kiderült, hogy ez sem felelt meg a valóságnak. Mindössze annyi történt, hogy egy, a Schwimmer cukrászdából néhány nappal ezelőtt elbocsátott cukrászinas bosszúból beverte a, cukrászda ablakait. A rendőrség megindította ellene a vizsgálatot. Msniu kijelentette, hogy áprilisig felfüggesztik az árveréseket A városi konverzió tervét a felfüggesztés után alakítják ki (Bukarest, november 28.) A városi konverzió terve és törvényjavaslata még nagy vonásaiban sem ismeretes, mert a kormány sem alakította ki még magának. Hogy milyen terjedelmű lesz ez a konverzió, azt sem lehet tudni, csak annyit, hogy a városi lakosság bizonyos kategóriáit ki akarnák zárni ebből a konverzióból. Maiimnak az az álláspontja, hogy felfüggeszd áprilisig, a parlamenti ülésszak végéig a végrehajtásokat és ez idő alatt kialakul a terv. Maniiu a városi árverések felfüggesztéséről. A kormányhoz közelálló Lupta cimii lap megerősíti a hirt, hogy a városi kényszervégrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot még ezen a héten a parlament elé fogják terjeszteni. Megerősíti ezt a hirt különben maga Maniu miniszterelnök is. akinél a városi jelzálog hitelezők részéről egy küldöttség jelent meg. A miniszterelnök kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kényszervégrehajtások áprilisig való felfüggesztése rövid időn belül megtörténik és hogy ezután mi következik, arra nézve most nem adhat feleletet. Nem tudja, hogy az adósságok rendezéséről milyen törvényjavaslatot készítenek el, de ezalatt az idő alatt elkészül és olyan lesz. hogy minden érdeket megfelelő figyelemben fog részesíteni. A végrehajtások felfüggesztéséről szóló javaslat kedden minisztertanács elé kerül. Csak a szavazatok miatt? Az Epoca hiradása szerint a romániai kereskedő és iparosok körében mozgalom indult meg és mindkét társadalmi osztály kérni akarja a kormányt, terjessze ki az ipari és kereskedelmi adósságokra is a konverziót. A lap szerint azonban a kormány nem hajlandó ezt a kívánságot teljesíteni, állítólag azért, mert a kereskedő és iparos szavazók száma igen csekély, politikai hátránya tehát nem lesz, ha a kereskedelmi és ipari tartozások konverziójának kérdésébe uem enged merev magatartásából. Felfüggesztik a végrehajtásokat. A városi adósságok ideiglenes rendezése ügyében kiküldött bizottság elkészült munkájával és a miniszterelnök eié terjesztette annak eredményét. A Curentul szerint a bizottság javasolja. hogy a városi kénvszervégrehajtásokat 1933 április 23-ig felfüggesszék. Amennyiben a miniszterelnök ehhez hozzájárul, úgy kedden a minisztertanács elé kerül, szerdán pedig a parlament elé., Ez lenno a Maniu-kormány első törvényjavaslata.
