Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-20 / 268. szám

8 KUETlUjSXG XV. ÉVF. 268. SZÁM. ÜyP vesz ön elképzelhe­Vagy S|^jV^a^a9 fi teilen olcsó árakon, VAGY SOHA sem lesz alkalma többé ilyen előnyösen vásárolni a „Transilvania“ Részvénytársaság, volt SZÁSZ ODOM R. T. Cluf-Kolozsvár, Sír. Uni­versităţii (Egyetem a.) 3 Románia legnagyobb posztó, bélésáru és szabókellékek áruháza olyan olcsón árusít* melyre még nem volt példa a helyi piacost!! Óriási választék eredeti angol, valamint belföldi legjobb márkájú férfi ruha, felöltő és télikabát szövetekben. Vételkötelezettségnincs! Saját érdekében tekintse meg raktárunkat és győződjön meg, hogy nálunk csakugyan léláron vásárolhat Egy német szélhámost, aki évtizedeken keresztül hercegnek és grófnak adta ki magát, elitéit a freiburgi esküdtbiróság Mi áll a rendkívül enyhe büftetés hátterében? — Burkhardt Friedrich jelentős kémszolgálatot végzett Németországnak és neki köszönhető, hogy késett a világháborúban az olasz hadüzenet (Karlsruhe, november 19.) Hogy az igazi szélhámosság lelki motívuma nemcsak elsősor­ban pénzszüksóglet, de erős érvényesülési ösz­tön kielégülése is. világosan mutatna az a per. amelyet a napokban tárgyalt a karlsruhei es­küdtbiróság. Friedrich Burkhardt, aki 1887-ben született Baden-Badenben. évtizedeken keresz­tül, mint „gróf Coloredo“ „Herzog von Hohenba- den“ stb. szerepelt, amint a tárgyalási aktákból kiderült, tulaj dóriképpen nem szorult arra. hogy pénzt keressen és a pénzért csalásokat kövessen el. Az ő ambíciója az volt, hogy a főúri világban fbrgolódjcm és szerepet játszón. Burkhardt. mint egészen fiatal ember, aki még érettségi vizsgá­ját sem tette le, a Riviérán megismerkedett egy elszegényedett gyermektelen Meltz Coleredo ne­vű gróffal, aki őt adoptálta. Burkhardt termé­szetesen azt vallja, hogy a gróf azért fogadta örökbe, mert rendkívül megszerette. A valóság­ban azonban az adoptálás pénzért történt és Burkhardt csak a puszta nevet örökölhette, a ranaot nem. Burkhardt később megházasodott, elvett egy dúsgazdag amerikai nőt. akivel évekig együtt élt délfranciaországi birtokán. Lassanként egy sereg más cimre tett szert, szerepelt mint Al­bana herceg, pápai titkos tanácsos, diplomata. íopi doktor, professzor, az arany gyapjas rend tulajdonosa, Széni István rend nagykeresztjé- nek tulajdonosa. Szórta a pénzt, ugyannyira. hogy felesége megsokallta és elvált, mire Burk- hardt ur Lichtenstein hercegségben egy angol nőt vett el feleségül, akitől szintén elvált. Az utolsó években Burkhardt anyagi viszo­nya^ rohamosan romlottak és hogy kievickéljen bajaiból, mind több szélhámosságot követett el. Ékszerészektől értékes élzszeréket zsarolt ki. Hetekig legjobb hotelekben lakott anélkül, hogy fizetett volna. Egy freiburgi szálloda feljelen­tésére azután letartóztatták. Burkhardt a tárgyaláson azzal védekezett, hogy minden adósságát játszi könnyűséggel fizethette volna ki. ha azokat az üzleteket, ame­lyeket tervbe vett, le tudta volna bonyolítani- Árra a kérdéséé, hogy mik voltak ezek a kilá­tásba helyezett üzjetek. Burkhardt zavaros ki­jelentéseiből csak annyit lehetett kihámozni, hogy valutasibolásokkal, érdemrendszerzésekkel, műtárgyak és élelmiszerek kereskedésével fog­lalkozott. Kiderüli, hogy a leghoniályosabb múltú emberekkel állott összeköttetésben, akik abban a hiszemben voltak, hogy őt csapják be. holott az álherceg csapta be őket. Burkhardt portréjához hozzátartozik, hogy a háború alatt kémszolgálatokat teljesített. Németország szá­mára titkos utasitásojcat hajtott végre és jelenté­keny része volt abban, hogy az olasz hadüzenet későbben következett be, mint ahogyan rendes körülmények között bekövetkezett volna. A né­met sajtó ide vonatkozólag természetesen bővebb információkat nem Hűd nyújtani, mert Burk­hardt kémszereplésének tárgyalásánál zárt ülést tartottak- Tizenhárom hamis útlevelet ta­láltak birtokában, amelyek egy része valószínű­leg politikai missziójával állott összefüggésben. Az Ítélet szerint Friedrich Burkhardt két hónapi fogházát jrauott, amelyből Öt és fél hóna­pot vizsgálati fogságban töltött el és ezt beszá­mították. A bíróság az ítélet indokolásában nyo­matékosan célzásokat telt „bizonyos érdemekre“ és ezzel indokolta az Ítélet szelidségét, különben Burkhardtot hosszabb fogházbüntetésre kellett volna a német törvények szerint elitélni. Csang-Pai sziklái között a világtörténelem legbestiálisabb háborúja dúl A Japánok éhhalálra ítéltek háromszázezer kínai katonát (London, november 19.) A legnagyobb angol polrikai hetilap a következő cikkben számol be távoJkeleti helyzetről: Flaubert abban a szinpompás, de valószí­nűtlen történeti regényben, amelyet Salambo alakja körül font, leírja, hogy miként szorították a kartágóiak a fellázadt zsoldosokat egy begy- szorosba és miként hagytak éhenpusztulmi egy egész hadsereget. Amit az iró fantáziája elkép­zelt, azt most a japán vezérkar hideg taktikai számítással, csakhogy sokkal nagyobb méretek­ben, megvalósítja. VÁSÁROLJON PÉNZ NÉLKÜL! Cserélje be felesleges holmijait szükséges tárgyakra, vagy adja e! a „Csene-Vásái*“ ker“eskeáeltni Marosvásárhely, ügynökségben Fatér 7. Amint ismeretes. Mandzsúriában a japánok uralmát leginkább a kinai irreguláris csapatok teszik keservessé. Ezek az irreguláris csapatok banditákból rekrutáládnak, mert a kínaiaknál a rabló és a katona között elválasztó vonal még nagyon elmosódott és az a háromszázezer főnyi, de kis csapatokra oszlott hadsereg, amely Mand­zsúriában a japánok ellen harcol, részben kato­nákból, részben hajdani rablókból áll. A japán vezérkar leegyszerűsítette a dolgot és valamennyi kínait, aki fegyverrel küzd hazája szabadságáért, rablónak nyilvá­nított és ha kinai ember kerül a japá­nok fogságába, minden hosszadalmas procedura nélkül, felakasztják a leg­közelebbi fára. A kínaiak meglehetősen gyöngén vannak felfegyverkezve. Sok ezer embernek csak kardja és tőre van, igaz, hogy ezekkel kitünően tudnak bánni. A többi azonban modern fegyverekkel harcol, még géppuskás osztagaik is vannak és szabályos uniformist viselnek. Igaz, hogy ez az uniformis meglehetősen rongyos és a rendes ki­nai katonai formációk is elég szánalmas lát­ványt nyújtanak. Ezek ellen a rosszul felszerelt, gyöngén élelmezett kinai csapatok ellen most a japán nagyvezérkar két hatalmas hadsereget küldött, melyeknek az a feladata, hogy a kí­naiakat, akiknek a számát háromszázezer em­berre becsülik, beszorítsák Csang-Pai hegyvidék kopár területére. A japán vezérkar utasítása az, hogy foglyokra nincsen szükség és így ez a háborúság olyan borzalmas kegyetlen­kedésekre vezet, amilyenekre nem volt példa. Sem a kínaiak, sem a japánok nem számítanak kegyelemre és a foglyokat mindkét részen irgal­matlanul felkoncolják. A kínaiak nagyon jól tudják, hogy mi a célja a japán vezérkarnak, amikor állandóan szorítja őket a lakatlan és alig járható hegyvidék felé, ahol semmi élelmezési utánpótlás nem lehetséges. A kiniak kétségbe­esett elkeseredéssel küzdenek a sorsuk ellen, de az előjelek szerint a nagyszerűen szervezett, ki­tűnő kondícióban levő japán csapatok végre­hajtják a feladatukat és beszorítják a háromszázezer kínait abba a szörnyű sziklabörtönbe, amelyet Csang-Pai hegy­vidéknek neveznek és amelyben éhen kell pusztulniok. A halálraítélt kinai hadsereg számára nin­csen menekvés. A maga erejéből nem tud áttörni a japán repülőgépek, tankok és ágyuk kordonén és kívülről nem kaphat segítséget. A nagyhatal­mak nem avatkoznak bele Japán rendcsináló munkáiéba, a nankingi nemzeti kormány pedig egyrészt gyönge ahhoz, hogy szembeszálljon Japánnal, másrészt ugyanolyan hidegvérüen gondolkozik ennek a halálaitélt háromszázezer embernek a sorsáról, mint a japán nagyvezér­kar. A kínai kormány agy számit, hogy a japánellenes kinai nacionaizmus ügyét előre fogja lendíteni az, ha a Csang- Pai sziklái között elpusztul három- százezer kinai, mert ez a háromszázezer kinai a nemzeti ügy mártírja lesz és a halála újra fel fogja szítani a japánok elleni gyűlöletet. Genfben békéről tárgyalnak és a világnak van egy pontja, ahol háromszázezer ember fog meghalni az imperializmus elleni küzdelemben az örök háború áldozataként. Takarékoskodjék! Biztosít­son az erdélyi magyar egyhá­zak biztosítóintézeténél a MI­NERVA BIZTOSITÓ-nál! Kér­jen ajánlatot. Olcsó dijszabás. Kedvező fizetési fel tételek! A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT ci­me: Kolozsvár, JSalea Regele Ferdinand (volt Ferenci József ut) 37. szám. Telefon 12-57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom