Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-20 / 268. szám

2 KELETíUjsm XV. ÉVF. 268. SZÁM. Â református liturgiáról döntött a zsinat Két istentiszteleti rendtartást fogadtak el, fakultative kötelező előírással — Befejezték az alkotmánytörvény tárgyalását (Kolozsvár. november 19.) A romániai ma­gyar reformátusok zsinatja nagy munkát vég­zett a bét utolsó napjain. A zsinati tagok nagy odaadással feküdtek bele a törvényhozás körül­itekintést és nagy megfontolást igénylő felada­taiba s a célt, hogy az alkotmány i'őtör vényét most felépítsék, el is érték. A romániai magyar reformátusoknak ez az alkotmúnytörvénye el­készült és szombaton döntöttek a liturgiának nagyjelentőségű kérdésében is. Az istentiszteleti rendtartás az utolsó esz­tendőkben a magyar kálvinistáknál változáson! men át s az egységesitésnek a kérdésében viták» 'keletkeztek, a gyakorlat azonban elsimította az| ellentétes felfogásokat. A döntés a zsinat hatás­körébe tartozik s ez a döntés meg is történt, ai liturgia szabályait megállapították. A rendtar-| tás e törvényerejű szabályzatának a ciméül ezt állapította meg a zsinat: „A romániai maavar« református eavház istentiszteleti rendtartása.“?. Ez a cim is kifejezésre juttatja a nemzeti egy­ház jellegét, az erdélyi kálvinistáknak a ma-1 gyarságát, nem is beszélve arról, hogy a litur-! gia nem lehet más, csak magyar. Az istentiszteleti rendtartás reformjának ja­vaslatát Vásárheivi János erdélyi püspökhe­lyettes terjesztette elő s ismertette a reformnak a jelentőségét, történelmi előzményeit, az uj rendnek a gyülekezetekben észlelt hatásait. A javaslat nem állapit meg egységes liturgiát, az erdélyi egyházkerület uj rendtartása nem azo­nos azzal, amit a királyhágómelléki egyházke­rületbe, főként az alföldi kálvinista tradíciók megőrzésével reformként bevezettek. A két egy­házkerület között azonban megállapodás jött létre, hogy mind a két rendtartást törvényesítik és az egyházközségek döntenek afölött, hogy itemplomaikban melyiket alkalmazzák. E fakul­tativ jellegű megoldást tartalmazza a rendtar­tás zsinati szabályzatának javaslata. A kettő között a legfőbb különbség az, hogy az egyiknél a lelkész a szószékről vezeti az egész istentisz­teletet, a másiknál a régi rend szerint ilyen lel­kész! vezetés nélküi megy végbe az istentisz­telet. A zsinaton Tavasza Sándor dr. theológiai igazgató állást foglalt a liturgia egysâgeşitâse mellett s az erdélyi egyházkerületben beveze­tett liturgiának az egész vonalon való kötelező­vé tételét kívánta. A liturgia kérdésében emel­kedett szellemű megnyilatkozások hangzottak el. Makkai Sándoi dr. erdélyi és Sulyok István királyhágómelléki püspökök mondottak beszé­deket a reform jelentőségéről és megállapítot­ták, hogy a fakultativ megoldás megfelel a ma­gyar kálvinizmus tradícióinak, a teljes egysége­sítést nem teszi szükségessé a kálvinizmus. lmreh Lajo3 theológiai tanár felszólalása után általánosságban a zsinat megszavazta a fakul­tativ szabályozást. A szabályzat részletes tár­gyalásánál Tavasza Sándor dr. ismét előadta álláspontját s a megfelelő paragrafushoz be­adta indítványát, hogy csak az egyik istentisz­teleti rendet tegyék kötelezővé, a másikat törül­jék a rendtartásból. Kijelentette, hogy nem mint erdélyi kivánja az itteni liturgiát a másik egy­házkerület gyülekezeteiben is kötelezővé tétet­ni, mert a kálvinista testületben nincsen helye erdélyiek és nem erdélyiek közti megkülönböz­tetésnek. de a liturgia egységesítését az egyház életében kívánatosnak tartja, bár elismeri, hogy a református vakusból nem következik a min­denáron és minden vonalon való egyformaság. Csernák Béla királyhágómelléki püspökhe- Ivettes a tradicionális álláspont történelmi em­lékeivel válaszolt. Vásárhelyi János előadó ref­lektált az elhangzottakra s a zsinat a javaslatot kétféle liturgiának a fakultativ előírásával el­fogadta. E!bépzeikeíő«e, bogs mi érdéig! románok és maggarob, akik évszázadok óía eggfiti élflnk, most pogromot rendezhessünk eggmás ellen?“ ~lfcegnyug4aftó nyilatkozatot tett az elsejei revizióellenes demon­strációval kapcsolatban Haţieganu miniszter a nagygyűlés elnöke (Kolozsvár, november 19.) Oktalan hencegés volna részünkről, ha azt állitanók, hogy a bu­karesti Universul műhelyéből megindított re­vizióellenes propaganda, amely a fővárosban máris sajnálatos kilengéseket eredményezett, hidegen hagy bennünket. Nem csinálunk titkot abból sem, hogy a december 1-re hirdetett revi­zióellenes kolozsvári nagygyűlés élénken foglal­koztatja a város békés kisebbségi polgárságát. A mai időkben, amikor az elégedetlenség és a nyo­morúság amúgy is megmételyezte a lelkeket, nagyon megfontolandó, hogy a hatóságoknak a szenvedélyek szélsőséges kirobbanására alkal­mas demonstrációk számára szabad-e teret en- gednök. Szívesen elhi ^zük, hogy a nagygyűlés vezetői békés és csendes lefolyású népi demon­strációt akarnak, csak azzal nem vagyunk tisz­tában, hogy vájjon azok az elemek, amelyeknek mindenkor zarvarkeltés volt a célja, nem másra gondolnak-e és talán nem mást akarnak-e? Aki a népi szenvedélyeket akarja kormányozni, an­nak értenie kell hozzá és okosan kell a szenve­délyekkel bánni, mert ki tudja, hogy az eldobott kő hol áll meg és kit hogyan talál meg? Mindenesetre megnyugvást kelt, hogy a de­cember 1-én tartandó nagygyűlés elnöke dr. Hatiepanu Emil volt miniszter, akinek személye garancia arra. hogy a revizióellenes demonstrá­ció nem az itt élő magyarság ellen szól, annak békés és méltóságteljes lefolyása lesz és a ható­ságok mindent elkövetnek annak megfékezésére, hogy a nem kívánatos elemek az ifjúságot és a súlyos anyagi helyzetben élő polgárok egy ré­szét szélsőséges kilengések felé ragadják. Munkatársunk különben felkereste lakásán dr. Hatiepanu Emil volt miniszter urat és arra kérte, hogy a december elsejei nagygyűléssel kapcsolatosan a Keleti Ujsáp számára nyilat­kozzék. — Igaz-e, miniszter ur. hogy a revizióellenes nagygyűlés elnöki tisztjét elfogadta? — Igaz. Küldöttség járt nálam_ és felkért arra. hogy a nagygyűlésen elnököljek- Meg­nyugtathatom önöket, hogy a nagygyűlés bé­kés lefolyású lesz. A magunk részéről garantál­juk. hogy szélsőséges kilengésekre nem ragad­tatjuk magunkat. Nincs szándékunkban senkit sem bántani. Önök ismerik a román népet és tudják, hogy mindig türelmes, csendes nép volt. Viszont senki sem tilthatja meg nekünk, hogy a revizió ellen mi Is állást foglalhassunk. Ha a magyarok odaát gyásznapokat rendeznek, akkor engedjék meg nekünk azt, hogy december else­jén örömünnepet tartsunk. Feláll s egy kissé idegesen sétálni kezd a szobában. Emelkedettebb hangon beszél to­vább: — Jogunk van hozzá, hogy a románság egyesülésének az évfordulóját nagygyűlés ke­retében ünnepeljük meg. Ezt az ünnepet fel­használjuk arra is, hogy a revíziós-mozgalom ellen protestáljunk, mert ehhez a gyulafehér­vári határozatok feljogosítanak. Ez alkalom­mal az összes templomokban istentiszteletet tartunk és azután a Főtéren nagy népgyülés lesz. ahol szónokaink tiltakozni fognak a revizió ellen. ,— Ugyanezen a napon fogjnk leleplezni Vaida Sándornak a mellszobrát is. Hangsú­lyozni kívánom, hogy a revizióellenes nagy­gyűlés nem politikai gyűlés, nem pártgyülés. hanem a román népnek egyetemes népgvülése lesz. — Mi igaz azokból a hírekből miniszter ur, hogy a revíziós mozgalom hátterében Titulescu külügyminiszter áll? — tettük fel a kérdést. — Erről nem tudok semmit. Nincs is szük­ség arra, hoáy Titulescu vagy bárki más áll­jon a mozgalom mögött, amit meg lehet érten! román szempontból, mert_ minden akció egv időn túl reakciót szül. Minden propaganda el­lenpropagandát vált ki. Tudják azt önök na­gyon jól, hogy mi békés nép vagyunk. Önök azonban tulérzékenyek. Ezer évig urak voltak s nehezen törődnek bele, hogy a helyzet meg­változott. Meg tudom érteni, hogy önök a reví­ziós mozgalomnak örülnek. Sőt, azt sem vonom kétségbe, hogy azért jó állampolgárok lehetnek. Mi is voltunk kisebbség, mi is a magyar impé- rium idején ió románok maradtunk ■ ■ • — De ezért bántódás nem érte önöket — vetettük közije. — És önöket sem érte eddig s nem fogja érni a növőoen sémi — replikázott Hatieganu miniszter. — És a bukaresti sajnálatos kilengések?... — Nem kell megijedni. Ott som történt olyan nagy baj. Most feláll, kedélyesen átölel és nevetve mondja: — Tudnók ml egymást bántani? Elhihető, hogy mi erdélyi románok és magyarok, akik évszázadok óta együtt élünk, egymás ellen pogromot tudnánk vezetni? Mik vagyunk mi. barbárok?! Nyugtassa meg Kolozsvár váróé kisebbségi polgárságát, nem akarunk mi bán­tani senkit, legkevésbé békés, munkás és tisz* tességes polgárokat. A hatóságok megtesznek minden intézkedést, de én azt hiszem, hogy erre szükség sem lesz. Ekkor már audienciára jelentkező emberek sokasága jelent meg az előszobában és kedélyes bucsuzkodás után távozunk. Az udvaron jut eszünkbe, hogy a miniszter ur asztalán felej­tettük noteszünket. A szolgát küldjük be. hogy hozza ki a füzetecskét. A cikk megírása előtt látjuk, hogy a jegyzetek után markáns, kékce­ruzás betűkkel a miniszter az alábbi sorokat irta: , , It _ *---­— Ne írjon rossz dolgot! Hitünk szerint nem irtunk rossz dolgot, de engedje meg miniszter ur is a félig tréfás, félig komoly kérést: U-—_No csmáljanak^rossz jiol go t!^)_ru-ó^^n A szociális nővérek felhívása a munkanélküliek és városi szegé­nyek segélyezése ügyében (Kolozsvár, november 19.) A kolozsvári vá­rosházán a munkanélküliek és a városi szegé­nyek segélyezése ügyében permanens munka folyik és már hétfőn megkezdődnek az össze­írások. Az eddigi jelek szerint néhány napon belül pedig felállítják a népkonyhákat és a nép­szállókat is. A Szociális Nővérek az eddigi ak: cióval és gyűlésekkel kapcsolatosan az alábbi kommüniké közlésére kértek fel: A munkanélküliség leküzdésére, a munkanélküliek és szegények segélyezésére alakult városi helyi bizott­ság folyó hó 17-én gyűlést tartott. A gyűlésnek az ered­ményét szükségesnek tartjuk a különböző egyesületek vezetőivel ezúton is közölni, hogy a nyomor enyhíté­sére a város részéről megindult és a társadalom által is támogatott közös akciót minél eredményesebbé le­hessen tenni. A helyi bizottság felhatalmazást adott a permanens bizottságnak: 1. A munkanélküliek és szegények statisztikájának sürgős összeállítására. 2. Megfelelő anyagi bázis előteremtésére. 3. Népkonyhák és népszállók előkészítő munkálatai­nak az elvégzésére. 4. Sz< séghez mérten különböző szakosztályok fel­állítására és 5. Központi irodák megszervezésére. A munkanélküliek összeírása hat kerületben, a ke­rületi kapitányságok helyiségeiben fog megtörténni. A kerületek pontos elmei: I. kér. Str. Bob 7., II. kér. Str. Oăşan 49., III. kér. Str. Peri? 33., IV. kér. Kegele Fer­dinand 151. és az V. és VI. kér. Str. Coşbuc 2. Az összeíráshoz minden egyesület delegálhat egy- egy kiküldöttet, tehát kérjük, hogy a delegált Írásbeli meghatalmazást kapjon. Az összeírást délelőtt nyolc­tól tizenkét óráig, hétfőtől kezdve végezzük. A felvett adatok hitelességéről környezettanulmány alapján fo­gunk meggyőződést szerezni. Kérjük az egyesületek ve­zetőit, hogy a permanens bizottságnál haladéktalanul jelentsék be, hogy a munkára hány tagot tudnak ki­küldeni. A város által beindított segélyakció nem akarja a már eddig is működő és szép eredményeket feltüntető egyesületeknek a munkáját megbénítani, de nem old­hatja meg a szegények és munkanélküliek ügyét más­képpen, csak úgy, ha bizonyos rendszerrel dolgozik. A gyűlés kimondotta, hogy nem akadályozza az egyesü­leteknek az Intézményeik fenntartására rendezett ed­digi akcióikat és gyűjtéseiket, de kéri az egyesületeket, hogy a permanens bizottságnak pontosan küldjék be a gyűjtések eredményéről szóló kimutatásokat, az adako­zóknál: a neveit, valamint azoknak a névsorát, akiket a múltban segélyeztek. A segélyezöbizottság központi irodája a városháza földszintjén van. Hivatalos óráit 8—2 tartja. Minden kéréssel és megkereséssel ide kell fordulni. Kérjük hogy a közös akciónkat, amely a kölcsönös szereteten épült fel, támogassa mindenki, hogy rövid időn belül a város szociális helyzetét megjavíthassuk. tftdőbeieer Több ezer teljesen meg­gyógyult és munkaképes igazoh'a kiváló hatását az Oláh Károly plébános által feltalált Antiphthysfn államilag engedélyezett tüdő­bal elleni gyógyszernek. Ismertető füzotet díjtalanul ösvÄth-gy ógys zertár, küld a gyógyszer készítőié: Târgu-Mureş—Marosvásárhely. t;;; ­gyermekeik részéire csali Lifschel-féle Mi eremet használnál!. Kapható minden gyógyszer- tárban és drogueriában. Ára 20 lei

Next

/
Oldalképek
Tartalom