Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-19 / 267. szám
 magyarság védelmei kért a parlamentben a tüntetések elfajulása ellen A Magyar Párt interpellációját Wilier József mondotta el és Titulescu külügyminiszter azonnal válaszolt — A magyar képviselő és a külügyminiszter vitája a rombolásokról XV. ÉVF. 267. SZÁM. KtltTlUjSXG (Bukarest, november 18.) A Magyar Párt a parlamentben szóvá tette azokat a romboló tüntetéseket, amelyek a revizióellenes mozgalom kinövéseként kisebbségellenes támadásokban nyilvánultak meg. Az itt élő magyarság, a magyar kisebbség nevében adta elő Wilier József dr. a magyar parlamenti csoport nevében a párt interpellációját, amire Titulescu külügyminiszter azonnal válaszolt. A válasz külügyminiszteri szempontból hangzott el, de kijelentette, hogy a rombolások kisebbségellenes megnyilatkozások, magyar emberek megtámadása ügyében, amiknek a törvény szerinti megtorlása a kormány feladata, nem az ő hatáskörébe tartozik. A kisebbségek felé a békés jóindulat kijelentését hangoztatta, a mozgalom bizonyos kitöréseiről tett egyes kijelentései azonban, amikben egy lap mellett szólott, az ő magatartását képviselik. 3 bántalmaznak, akkor itt már a jól kiszámított üzleti érdek eszközeire ismerhetek. Leonte Moldoveanu közbeszól: Az újságíró provokálta a tüntetőket, mert ezt kiáltotta, hogy éljen Magyarország, éljen Horthy. — Az Isten szerelmére — fordult feléje Wilier József —, ön, ki évek óta ismer engemet, feltételezheti-e rólam, hogy olyan ostoba frátert védelmezek, aki ilyen meggondolatlanságot követhetett volna el. Egyébként is tisztázott dolog, hogy az az ujságiró semmi mást nem csinált, mint magyarul beszélgetett a mellette állókkal, minden egyéb ráfogás. Ami a külügyminiszter urnák a válaszát illeti, hangsúlyoznom kell, hogy én kizárólag a romániai magyar kisebbségek nevében és mint kisebbségi magyar képviselő beszéltem. Wilier Józsefnek a parlamenti beszéde az egész ülésteremben nagy hatást ért el. Bénán, összetörve vánszor- gotf haza Aradra tizenhárom évi szenvedés után az idegenlégionista Édesanyja ájultan esett össze, amikor meglátta az emberi roncsot Amiből minden kalandvágyó ifjú tanulhat (Arad, november 18.) Zomborl József, 31 éves villanyszerelő megszökve a francia légió poklából 13 éves kínszenvedés, testi és szellemi épségének elvesztése után tegnap délelőtt visszatért Aradra. Az ujságiró egy egy pincelakásban talált rá rettenetes helyzetben. Testének jobbfelét szélütés bénította meg. Beszéde vontatott, emlékezőtehetsége kihagy. Lassan, vontatottan kezdi a beszélgetést Zomborl József. — 1919-ben 18 éves voltam, — mondja — Aradon villanyszerelő munkát végeztem, amikor hallottam, hogy Szegeden magamkorabell fiatalembereket keresnek francia ügynökök. Szüleim tudta nélkül, hat másik aradi fiúval Szegedre szöktem. Jelentkeztünk az ügynököknél, akik szerződést Írattak velünk alá, amelyben 38 ezer frank fizetésért öt évig szolgálatot vállalunk a francia légióban. Négyszázad magammal Szegedről elindulva, Szerbián, Bulgárián keresztül Konstantinápolyba utaztunk, ahol az „Odessza“ hajón indultunk útnak Bizertbe, Afrika hadikikötőjébe, ahova kilenc nap múltán érkeztünk meg. Algiria volt a következő állomás, majd Be- lebes-be szállítottak bennünket 400 magyar fiút. Itt még csupán egy kis Ízelítőjét kaptunk annak, hogy nem az elénkvarázsolt rózsás életet fogjuk élni. Az élelmezés kezdett rossz lenni, a beígért fizetés elmaradt. De már késő volt. Belesben beöltöztettek a légionáriusok ruhájába, kiképeztek mindannyiunkat, majd Marokkóba szállítottak ezredünkhöz, ahol évekig teljesítettünk szolgálatot. Sokszor vívtunk véres csatákat lázadó araboklcal. A szolgálat csendes Időszakában ezer kilométeres utat csináltunk a sivatag felé, hogy szükség esetén csapataink minél beljebb vonulhassanak. Azután Indókinába, Tonkingba vezényelték ezredünket, véres lázadások leverésére. Három évet töltöttünk itt. Nappal 75 fokos meleg volt, éjszaka pedig fagypont alá esett a hőmérő. Útjainkat a temetetlen hullák ezrei jelezték. Iszonyú járványok pusztítottak közöttünk. Sokan önkezükkel vetettek véget pokoli életüknek. Számomra valamivel könnyebb volt az élet, miután őrmesteri rangig vittem és velem kíméletesebben bántak. Csendes időben futballcsapatot szerveztünk, ellenfeleink kínaiak voltak. Újra másfelé vezényeltek. Haikong, Saygon, Cuer, Bombay, Singapoor, Colombo, Cibuti, Port Sayel volt útirányunk, majd Marseillen keresztül a francia svájci határ mellé, Amnesbe vezényeltek. 1926-ban lejárt a szerződésem és a beígért 35 ezer frank helyett 10 frankkal végklelégltettek. ívja- csillésben jelentkeztem a magyar konzulátuson, ott azzal utasítottak el, hogy nem vagyok magyar alattvaló. A román konzulátushoz fordultam, ott ugvanugy jártam. Üres zsebbel barangoltam, Nizzában a megerőltető munka következtében szélütés ért. Bénán kerültem ki a kórházból. Amnesba gyalogoltam, ahol ismét kórházba kerültem. Négyhónapos fekvés után gyalog nekivágtam a 2500 kilométeres útnak. Kurticsig értem ei, itt elfogtak. Gyalogosan posztról-posztra kisérve hoztak be tegnap délután az aradi rendőrségre. Édesanyám nem ismert fel és amikor megtudta, hogy az előtte ülő emberrones * * fia, eszméletlenül esett össze. A LOUMtt ItpisgbiziiMi! ÓVSZER Wilier József a rombolásokról Wilier József dr. interpellációja iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. — A magyarországi revíziós propaganda ellen — kezdette beszédét — egy bukaresti sajtóorgánum tiltakozó népgyülést rendezett, melynek felizgatott hallgatósága, tapasztalatlan fiatalok és felelőtlen elemek súlyos rendzavarásokra ragadtatták magukat. Egy újságírót minden ok nélkül véresre vertek. Egy magyar lap kiadóhivatalát és a kiadóhivatali tisztviselő magánlakását összerombolták. Hangosan tüntettek az éttermek magyar nyelvű étlapjai, a filmszínházak magyar szereplői ellen. Később már követelni kezdték a magyar pincérek és más egyéb magyar alkalmazottak azonnali elbocsátását. Sőt az utcán járókelők magyar nyelvű beszélgetéseibe is belekötöttek. Stanescu többségi: Amikor a papokat akasztottátok, akkor jobb volt? Pop Cicio elnök: Csendet kérek. Wilier József: Uraim ne vegyétek el tőlem azt az illúziót, hogy nincs egyetlen komoly képviselő, ki azonosítaná magát az utcai tüntetők zavargásaival. Többen közbeszólanak. Pop Cicio elnök pedig éles hangon szól, hogy csendet kér. — Én itt nehéz feladatot teijesitek — mondja tovább Wilier doktor. — Teljesítem ezt határozottan, de anélkül, hogy önöket provokálni akarnám. Egyetlen szavunk sem lehet az ellen, ha Bukarest város polgársága revízió- ellenes népgyűléseket rendez akkor, amikor Budapesten a revíziót követelik. Azt sincs jogunk firtatni, hogy annak a bizonyos bukaresti lapnak féktelen izgatásából mennyit kell betudni az őszinte hazafiasság helytelen kinövésének és hány százalék esik az üzleti érdek meg nem engedhető szolgálására. — Hogy pedig a román államnak és a román nemzetnek hasznára vannak-e, vagy karára az ilyen durvalelkű megnyilatkozáséi,, annak az elbírálását már igazán sokkal illetékesebb tényezőknek kell átengednünk. — A Magyar Párt parlamenti csoportját az elmúlt napok eseményei azért érdeklik és csakis azért emelek szót ebben az ügyben, mert éppen olyan brutálisan mint amilyen igazságtalanul, megzavarják, snlyosbbitják a romániai magyar kisebbségek amugyis eléggé keserves életét. — Uraim! Az ország magyarsága soha egyetlen szóval, egyetlen gesztussal nem adott alkalmat ilyen durva támadásokra, azokat tehát a legnagyobb mértékben igazságtalanoknak kell megbélyegeznünk. A magyar lakósok elhelyezkedése elleni fellépés a mindennapi kenyérhez való jogában támadja meg a mi népünket, « káv faffob minden arcot tetszetőssé és széppé • í'Üür Awg<ä<& tesznek. A csodásán üdítő izü ■»r.üHHn Chlorodont-foqoéonek néha már egyszeri használata után fogai elefántcsont fényt nyernek. Próbálja meg először egy tubussal. Mindenütt kapható. Ezen hirdetés beküldése ellenében Ingyenesen küld egy próbatubus Chlr-odout - fogpépet a Cülorodont S.ÜŐL ezég, Braşov, jCiocrdC Z az ilyen törekvéseket tehát a kormánynak már csirájában el kell folytania. De nem tudjuk elég hangsúlyozottan figyelmébe ajánlani a tiszteit kormánynak a rendzavarások erélyesebb megakadályozását. Rendkivül aggasztó tünet, hegy egy zabolátlan tömeg bejárhatja a főváros számos uccáját, pusztíthat és rombolhat anélkül, hogy ebben a rend fenntartására hivatott közegek megakadályozták volna. Mél- tóztassanak elhinni, hogy nem a félénkség érzete mondatja velünk ezeket, bár védtelen lakások elpusztítása, egyes emberek bántalmazása nem éppen hősi gesztus. Meg- eshetik az is, hogy az ilyen hivatlan és udvariatlan látogatók kellő fogadtatásban részesülnek. De a hatóság és az egész ország tekintélyének elsőrendű érdeke, hogy a polgárság ne szoruljon a jogos önvédelemnek mindenkor veszedelmes eszközeire. — Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a nyilvánvalóan lázitó, rendbontó célzatú tömörülésekkel és a kisebbség elleni kirohanásokkal szemben a kormányt olyan komolyabb intézkedések megtételére hívjuk fel, aminőket ez a súlyos probléma megérdemel, sőt megkövetel. Titnlescu válaszol. Titulescu külügyminiszter sietve szólásra állott fel, hogy válaszoljon. — A Magyar Párt leaderjének felszólalására — kezdette — mindenekelőtt kijelentem, hogy szeretettel viseltetünk a magyar kisebbség iránt és gondunk lesz mindig arra, hogy jól érezzék magukat az országban. Békében és szeretetben akarunk élni Magyarországgal is és természetes, hogy a kormánynak semmi része nincs az ilyen ellenséges jelenetek felidézésében. — Azok az incidensek, amelyekről a képviselő ur beszélt, ha tényleg úgy történtek meg, ahogyp.n a képviselő ur elmondta, meg lesznek torolva a törvény szerint. Erre különben nem én vagyok hivatva válaszolni. — Egy kijelentést azonban — folytatta — kiragadok az interpelláló ur felszólalásából, mert azt egyetlen román sem hagyhatja szó nélkül: ez az, hogy Ön üzleti érdekeknek tünteti fel a határok érintetlensége melletti megnyilatkozásokat. A határok szentek és örökösek és ha ezek megbolygatása ellen bárki szót emel, annak nem lehet üzleti jelleget adni. Ami tüntetést az országhatárok érintetlenségéért rendeznek, az soha egyetlen román lelkében sem fajulhat el kommerciális érdekekké. Socor kormánypárti: Honnan tudja ön, hogy mi történhetik egy ilyen érdekelt illetőnek a lelkében? Van erre valami garanciája? A rombolás nem hazafiság. Wilier József dr. szintén sietett Titulescu- nak megadni a választ. — Köszönöm a külügyminiszter urnák — mondotta —, hogy válaszolt. De egy félreértést tisztáznom keli Én nem kételkedtem, hogy aki a határok érintetlensége mellett beszél, abból a hazafiság szol. De amikor ilyen manifesztáció rombolássá és magánemberek inzultálásává fajul, amikor újságot rombolnak szét és újságírót
