Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-19 / 267. szám

 magyarság védelmei kért a parlamentben a tüntetések elfajulása ellen A Magyar Párt interpellációját Wilier József mondotta el és Titulescu külügyminiszter azonnal válaszolt — A magyar képviselő és a külügyminiszter vitája a rombolásokról XV. ÉVF. 267. SZÁM. KtltTlUjSXG (Bukarest, november 18.) A Magyar Párt a parlamentben szóvá tette azokat a romboló tün­tetéseket, amelyek a revizióellenes mozgalom kinövéseként kisebbségellenes támadásokban nyilvánultak meg. Az itt élő magyarság, a ma­gyar kisebbség nevében adta elő Wilier József dr. a magyar parlamenti csoport nevében a párt interpellációját, amire Titulescu külügyminisz­ter azonnal válaszolt. A válasz külügyminisz­teri szempontból hangzott el, de kijelentette, hogy a rombolások kisebbségellenes megnyilat­kozások, magyar emberek megtámadása ügyé­ben, amiknek a törvény szerinti megtorlása a kormány feladata, nem az ő hatáskörébe tarto­zik. A kisebbségek felé a békés jóindulat kije­lentését hangoztatta, a mozgalom bizonyos ki­töréseiről tett egyes kijelentései azonban, amik­ben egy lap mellett szólott, az ő magatartását képviselik. 3 bántalmaznak, akkor itt már a jól kiszámított üzleti érdek eszközeire ismerhetek. Leonte Moldoveanu közbeszól: Az újságíró provokálta a tüntetőket, mert ezt kiáltotta, hogy éljen Magyarország, éljen Horthy. — Az Isten szerelmére — fordult feléje Wilier József —, ön, ki évek óta ismer engemet, feltételezheti-e rólam, hogy olyan ostoba frá­tert védelmezek, aki ilyen meggondolatlanságot követhetett volna el. Egyébként is tisztázott do­log, hogy az az ujságiró semmi mást nem csi­nált, mint magyarul beszélgetett a mellette állókkal, minden egyéb ráfogás. Ami a külügy­miniszter urnák a válaszát illeti, hangsúlyoz­nom kell, hogy én kizárólag a romániai magyar kisebbségek nevében és mint kisebbségi magyar képviselő beszéltem. Wilier Józsefnek a parlamenti beszéde az egész ülésteremben nagy hatást ért el. Bénán, összetörve vánszor- gotf haza Aradra tizen­három évi szenvedés után az idegenlégionista Édesanyja ájultan esett össze, amikor meglátta az emberi roncsot Amiből minden kalandvágyó ifjú tanulhat (Arad, november 18.) Zomborl József, 31 éves vil­lanyszerelő megszökve a francia légió poklából 13 éves kínszenvedés, testi és szellemi épségének elvesztése után tegnap délelőtt visszatért Aradra. Az ujságiró egy egy pincelakásban talált rá rettenetes helyzetben. Tes­tének jobbfelét szélütés bénította meg. Beszéde vonta­tott, emlékezőtehetsége kihagy. Lassan, vontatottan kezdi a beszélgetést Zomborl József. — 1919-ben 18 éves voltam, — mondja — Aradon villanyszerelő munkát végeztem, amikor hallottam, hogy Szegeden magamkorabell fiatalembereket keres­nek francia ügynökök. Szüleim tudta nélkül, hat má­sik aradi fiúval Szegedre szöktem. Jelentkeztünk az ügynököknél, akik szerződést Írattak velünk alá, amelyben 38 ezer frank fizetésért öt évig szolgálatot vál­lalunk a francia légióban. Négyszázad magammal Szegedről elindulva, Szer­bián, Bulgárián keresztül Konstantinápolyba utaztunk, ahol az „Odessza“ hajón indultunk útnak Bizertbe, Af­rika hadikikötőjébe, ahova kilenc nap múltán érkez­tünk meg. Algiria volt a következő állomás, majd Be- lebes-be szállítottak bennünket 400 magyar fiút. Itt még csupán egy kis Ízelítőjét kaptunk annak, hogy nem az elénkvarázsolt rózsás életet fogjuk élni. Az élelmezés kezdett rossz lenni, a beígért fizetés el­maradt. De már késő volt. Belesben beöltöztettek a lé­gionáriusok ruhájába, kiképeztek mindannyiunkat, majd Marokkóba szállítottak ezredünkhöz, ahol évekig teljesítettünk szolgálatot. Sokszor vívtunk véres csatákat lázadó araboklcal. A szolgálat csendes Időszakában ezer kilométeres utat csináltunk a sivatag felé, hogy szükség esetén csapa­taink minél beljebb vonulhassanak. Azután Indókinába, Tonkingba vezényelték ezredünket, véres lázadások le­verésére. Három évet töltöttünk itt. Nappal 75 fokos meleg volt, éjszaka pedig fagy­pont alá esett a hőmérő. Útjainkat a temetetlen hullák ezrei jelezték. Iszonyú járványok pusztítottak közöttünk. Sokan önkezükkel vetettek véget pokoli életüknek. Számomra valamivel könnyebb volt az élet, miután őr­mesteri rangig vittem és velem kíméletesebben bántak. Csendes időben futballcsapatot szerveztünk, ellenfeleink kínaiak voltak. Újra másfelé vezényeltek. Haikong, Saygon, Cuer, Bombay, Singapoor, Colombo, Cibuti, Port Sayel volt útirányunk, majd Marseillen keresztül a francia svájci határ mellé, Amnesbe vezényeltek. 1926-ban lejárt a szerződésem és a beígért 35 ezer frank helyett 10 frankkal végklelégltettek. ívja- csillésben jelentkeztem a magyar konzulátuson, ott azzal utasítottak el, hogy nem vagyok magyar alatt­való. A román konzulátushoz fordultam, ott ugvanugy jártam. Üres zsebbel barangoltam, Nizzában a megeről­tető munka következtében szélütés ért. Bénán kerül­tem ki a kórházból. Amnesba gyalogoltam, ahol ismét kórházba kerültem. Négyhónapos fekvés után gyalog nekivágtam a 2500 kilométeres útnak. Kurticsig értem ei, itt elfogtak. Gyalogosan posztról-posztra kisérve hoztak be tegnap délután az aradi rendőrségre. Édesanyám nem ismert fel és amikor megtudta, hogy az előtte ülő emberrones * * fia, eszméletlenül esett össze. A LOUMtt ItpisgbiziiMi! ÓVSZER Wilier József a rombolásokról Wilier József dr. interpellációja iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. — A magyarországi revíziós propaganda ellen — kezdette beszédét — egy bukaresti saj­tóorgánum tiltakozó népgyülést rendezett, melynek felizgatott hallgatósága, tapaszta­latlan fiatalok és felelőtlen elemek súlyos rend­zavarásokra ragadtatták magukat. Egy újság­írót minden ok nélkül véresre vertek. Egy ma­gyar lap kiadóhivatalát és a kiadóhivatali tisztviselő magánlakását összerombolták. Han­gosan tüntettek az éttermek magyar nyelvű étlapjai, a filmszínházak magyar szereplői ellen. Később már követelni kezdték a magyar pincérek és más egyéb magyar alkalmazottak azonnali elbo­csátását. Sőt az utcán járókelők magyar nyelvű beszél­getéseibe is belekötöttek. Stanescu többségi: Amikor a papokat akasztottátok, akkor jobb volt? Pop Cicio elnök: Csendet kérek. Wilier József: Uraim ne vegyétek el tőlem azt az illúziót, hogy nincs egyetlen komoly képviselő, ki azonosítaná magát az utcai tüntetők zavargásaival. Többen közbeszólanak. Pop Cicio elnök pe­dig éles hangon szól, hogy csendet kér. — Én itt nehéz feladatot teijesitek — mondja tovább Wilier doktor. — Teljesítem ezt határozottan, de anélkül, hogy önöket provo­kálni akarnám. Egyetlen szavunk sem lehet az ellen, ha Bukarest város polgársága revízió- ellenes népgyűléseket rendez akkor, amikor Bu­dapesten a revíziót követelik. Azt sincs jo­gunk firtatni, hogy annak a bizonyos buka­resti lapnak féktelen izgatásából mennyit kell betudni az őszinte hazafiasság helytelen kinö­vésének és hány százalék esik az üzleti érdek meg nem engedhető szolgálására. — Hogy pedig a román államnak és a ro­mán nemzetnek hasznára vannak-e, vagy ka­rára az ilyen durvalelkű megnyilatkozáséi,, an­nak az elbírálását már igazán sokkal illetéke­sebb tényezőknek kell átengednünk. — A Magyar Párt parlamenti csoport­ját az elmúlt napok eseményei azért érdeklik és csakis azért emelek szót ebben az ügyben, mert éppen olyan brutálisan mint amilyen igazságtalanul, megzavarják, snlyosbbitják a romániai magyar kisebbségek amugyis eléggé keserves életét. — Uraim! Az ország magyarsága soha egyetlen szóval, egyetlen gesztussal nem adott alkalmat ilyen durva támadásokra, azokat te­hát a legnagyobb mértékben igazságtalanok­nak kell megbélyegeznünk. A magyar lakósok elhelyezkedése elleni fellépés a mindennapi kenyérhez való jogában támadja meg a mi népünket, « káv faffob minden arcot tetszetőssé és széppé • í'Üür Awg<ä<& tesznek. A csodásán üdítő izü ■»r.üHHn Chlorodont-foqoéonek néha már egyszeri használata után fogai elefántcsont fényt nyernek. Próbálja meg először egy tubussal. Mindenütt kapható. Ezen hirdetés beküldése ellenében Ingyenesen küld egy próbatubus Chlr-odout - fogpépet a Cülorodont S.ÜŐL ezég, Braşov, jCiocrdC Z az ilyen törekvéseket tehát a kormánynak már csirájában el kell folytania. De nem tudjuk elég hangsúlyozottan figyelmébe ajánlani a tiszteit kormánynak a rendzavarások erélye­sebb megakadályozását. Rendkivül aggasztó tünet, hegy egy zabolátlan tömeg bejárhatja a főváros számos uccáját, pusztíthat és rombol­hat anélkül, hogy ebben a rend fenntartására hivatott közegek megakadályozták volna. Mél- tóztassanak elhinni, hogy nem a félénkség érzete mondatja velünk ezeket, bár védtelen lakások elpusztítása, egyes embe­rek bántalmazása nem éppen hősi gesztus. Meg- eshetik az is, hogy az ilyen hivatlan és udva­riatlan látogatók kellő fogadtatásban részesül­nek. De a hatóság és az egész ország tekintélyének elsőrendű érdeke, hogy a polgárság ne szoruljon a jogos önvédelemnek mindenkor veszedelmes eszközeire. — Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a nyilvánvalóan lázitó, rendbontó célzatú tömö­rülésekkel és a kisebbség elleni kirohanásokkal szemben a kormányt olyan komolyabb intézke­dések megtételére hívjuk fel, aminőket ez a súlyos probléma megérdemel, sőt megkövetel. Titnlescu válaszol. Titulescu külügyminiszter sietve szólásra állott fel, hogy válaszoljon. — A Magyar Párt leaderjének felszólalá­sára — kezdette — mindenekelőtt kijelentem, hogy szeretettel viseltetünk a magyar kisebb­ség iránt és gondunk lesz mindig arra, hogy jól érezzék magukat az országban. Békében és szeretetben akarunk élni Magyarországgal is és természetes, hogy a kormánynak semmi része nincs az ilyen ellenséges jelenetek felidézésében. — Azok az incidensek, amelyekről a képvi­selő ur beszélt, ha tényleg úgy történtek meg, ahogyp.n a képviselő ur elmondta, meg lesznek torolva a törvény szerint. Erre különben nem én vagyok hivatva válaszolni. — Egy kijelentést azonban — folytatta — kiragadok az interpelláló ur felszólalásából, mert azt egyetlen román sem hagyhatja szó nél­kül: ez az, hogy Ön üzleti érdekeknek tünteti fel a határok érintetlensége melletti megnyilat­kozásokat. A határok szentek és örökösek és ha ezek megbolygatása ellen bárki szót emel, an­nak nem lehet üzleti jelleget adni. Ami tünte­tést az országhatárok érintetlenségéért rendez­nek, az soha egyetlen román lelkében sem fajul­hat el kommerciális érdekekké. Socor kormánypárti: Honnan tudja ön, hogy mi történhetik egy ilyen érdekelt illető­nek a lelkében? Van erre valami garanciája? A rombolás nem hazafiság. Wilier József dr. szintén sietett Titulescu- nak megadni a választ. — Köszönöm a külügyminiszter urnák — mondotta —, hogy válaszolt. De egy félreértést tisztáznom keli Én nem kételkedtem, hogy aki a határok érintetlensége mellett beszél, abból a hazafiság szol. De amikor ilyen manifesztáció rombolássá és magánemberek inzultálásává fa­jul, amikor újságot rombolnak szét és újságírót

Next

/
Oldalképek
Tartalom