Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-17 / 265. szám
CsUförtmc visel öház BUDA PEST Cluf-tColoxsvAr. 1932. november 17, * Előfizetés Magyarországom i Egyévre 50 Pengő, Iflévw 25 Pengő, negyedért» tWEi Egyes szám ára 20 ílllét : Előfizetés belföldön : Egyírre 880, félévre 400, negyedévre 280, egy hóra 70 X» Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS M AGY ARP ÁRT! LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: COS. XV. ÉVFOLYAM 265. SZÁM. I i i ff Mans és Európa Az olasz akadémia elnökének. Marconwak indítványára november J4 én érdekes kongresz- szus nyílt meg Rómában. A kongresszuson részt vesznek a nemzetközi szellemi világ ielesei. tu dósok és államférfiak cá a téma. amely fölött vitatkoznak: Európa, Európa jövője, Európa eszméje. Ez a kongresszus már egymagában véve is érdekes, de még érdekesebb, hogy éppen Rómában, a tascizmus fővárosában hívták össze. Vájjon mit akar demonstrálni a fascizmus? Azt-e vájjon, bogy a fascizmus amelynek éppen most ünnepelték gyakorlati érvényesülése tizedik éviordulóját, megszűnt egy sajátságodnak mondott lelki alkatú nép privát ügye lenni, exportcikk lesz belőle, egy olyan általános jelentőségű orvosság, amely nemcsak Olaszországot, de a többi államokat is kigyógyithatia minden bajából? Vagy talán a fascista akadémia ezzel a nemzetközi intellektuális kongresszussal éppen azt akarja bizonyítani, hogy a fascizmus nem feltétlenül törekszik elszigeteltségre és a fascizmus dacára is létezik egy olyan világszemlélet. amely a különböző nemzeti államokat egy államfeletti organizmus képletében, az egységes európai ideológiába fogja össze. A kongresszuson elhangzott vitaanyagot még nem ismerjük. Csak azt tudjuk, hogy Marconi mellett olasz részről a kivaló SciaJoja. Chiovenda. a hágai nemzetközi törvényszék elnöke. Anzilotti tevékenykednek, hogy Németország részéről Luther, dr. Schacht, Alfred Weber. Hellpach ismert gyakorlati és elméleti politikusok vesznek részt, mintegy külön színként Alfred Rosenberg, a nemzeti szocialista mozgalom teoretikusa és még jónéhány nagy hirességü európai, akik tartoznak a jobboldalhoz is. a baloldalhoz is. ahogy vesszük Bizonyos tájékoztatást azonban nyújt a .kongresszusról a fascista akadémiának mani- fesztum-j. E manifesztum lényege, hogy a cél: negállapitani Európa helyzetét a világban, a többi kontinensek viszonylatában. Európa világpolitikai jelentősége — mondja a manifesz- itun — a civilizáció egységére támaszkodott és a legelőrrhaladottabb európai nemzetek oivili- zatórikus tevékenysége azután rányomta bélyeget az egész világra és Európa kezébe tette le a civilizáció örökségét. Ezeknek az előjogoknak birtokában beszélhettünk mind a mai napig földrajzi határokon túl fekvő „Európa“ fogai máról. De a kolóniáira frontok mindegyikéről ma már kétségbevonják Európa hegemóniáját. Az európai fennhatóság gondolata kénytelen ; szem bekerüini a szemléletekben végbemenő forradalmi átalakulásokkal. Uj civilizációk állanak szemben az európaival és az Európa fogalom úgy gazdasági, mint politikai és mint szellemi téren módosításoknak van kitéve. A fascista akadémiának az az álláspontja hogy nemcsak uj civilizáció kiemelkedése, meg-, .erősödése vált konkurrenciájávií az európai civilizációnak. de az európai civilizáció ömannában véve hozzájárult ahhoz, hogy elveszítse befolyásúi és önmaga szellemi és erkölcsi mértéke alá süllyedjen. A belső európai antagonizmus ásta meg a sírját a kulturális továbbfejlődés lehető Régének és Európának most kötelessége, hogy .önmaga segítsen magán és a gondolkodás uj módszerei vei, a megváltozott körülmények kö- izött keresse meg helyét a kontinensek összefüggésében. A római akadémia ankétja abban különbözik r/iás kongresszusoktól, hogy nem igyekszik rnjn- laenáron határozatokat hozni, (amelyeket amúgy sem hajtanak végre.) csupán gondolkodni, filozófusok és teoretikusok módjára elmélkedni akar az Európát foglalkoztató eszmevilágról. !Azt mondja, hogy tisztázni kell a civilizáció eszméit, anélkül, hogy politikai, motívumokkal kevernénk össze, mert a ma kizárólagosan intellektuális eszméje holnap automatikusan politikai eszme is lehet■ A fascizmust sem „politikai“. hanem ezt megelőzőleg egy különleges gondolati eszmekor alakította ki. a gondolkodásnak az a tiszta és szigorú formája, amely tradíciója Rómának, Bolognának és Florencnek, Paktum, vagy hare van a kormány ás a liberálisok között? Leleplezés a harci riadók mögött — Maniu elejtette mindazokat, akik vétettek a pártfegyelem ellen A prémiumot nem akarják elveszíteni (Bukarest, november 16.) A belpolitika bukaresti állapotaira jellemző, hogy ebben a pillanatban nem tudja a közvélemény: elkeseredett éles harc indul-e a késhegyig menő erőfeszités- sel a két legnagyobb román párt között, vagy paktumban vannak? A parlamentben meg lesz nz ellenzéki állásfoglalás a liberális párt részéről, azonban szárnyra került a hír, hogy ez a harc csak a látszatnak szól, mert Maniu és Dúca között van egy megállapodás, amely az ellentétes látszatok mögött célokat állapit meg a másféle román törekvésekkel szemben. Ez a leleplezés belpolitikai szenzáció, csali azt nem lehet tudni, hogy van-e valami igaz benne. Két tábor áll egymással szemben. A nemzeti-parasztpárt parlamenti csoportjának értekezletén Maniu miniszterelnök azt a kijelentést tette, hogy csak az ország nehéz hely; zetére váló tekintettel vette revízió alá előbbi álláspontját és vállalta a kormányelnökséget, mert véleménye szerint a nemzeti parasztpárt az egyetlen politikai erő, mely megbirkózhatik a nehézségekkel. Madgearu miniszter pedig az értekezleten azt a kijelentést tette, hogy a kormányra nézve — az egy Duca-féle liberális pártot kivéve, — a többi pártok nem jelentenek semmi veszélyt. A Duca-párt is elveszítette a maga egyensúlyát, szerencsére olyan helyzetben van, hogy azt csak hosszabb idő múlva szerez- neti vissza. Mindketten azt akarták ezekkel a kijelentésekkel leszögezni, hogy a nemzeti parasztpárt csak azért van most kormányon, mert nincsen más politikai eröesoport. amely az ügyelőiek élére állhatna- Ilyen körülmények között a kormány hosszú uralomra számit, nem is gondol arra, hogv* közelebbről más pártnak kellene, hogy átadja a helyétA liberális pártot bosszantja a kormánypárti értekezletnek ez a magatartása és Maniu- éknak azok a kijelentései, melyek szerint a liberálisok már nem képviselik azt az erőt, amit régebb képviseltek. Mintegy cáfolatul határozták el. hogy , a községi és megyei választásoknál a legerőteljesebb kampánnyal veszik fel a küzdelmet a kormánypárttal szemben. Jellemző a liberálisok magatartására, hogy tegnap a trónbeszéd elhangzása alkalmával, amikorra választójogi re/orminál kapcsolatosan a prémium eltörlésének a felemlitésére került sor. az egész párt tüntetőleg hallgatott, habár a többi pártok mind tapsoltak és éljeneztek. A liberálisok ugyanis most ismét a prémium, mellett foglalnak állást, mert arra számítanak, hogyha közelebbről kormányra kerülnének, erre az igazságtalan _ több- ségszerzési módra nagy szükség lenne. A liberális parlamenti csoport értekezletén Duca be is jelentette, hogy a decemberi közigazgatási választásokon a legélesebb harc lesz. Titkos paktum a harc mögött Ennek a harci álláspontnak az ellenére, rendkívüli feltűnést keltett a Cuvântul cimü lapnak az a leleplezése, mely szerint Maniu Gyula titkos megállapodást kötött volna Dúcával, a liberális párt elnökével, a legközelebbi parlamenti választásokra vonatkozólag. A lap szerint Maniu nem magától, hanem a Mihalache Sugalmazására és ösztönzésére ment bele ebbe a megállapodásba. A Cuvântul a titkos megegyezésnek a létrejöttét abban látja igazoltnak, hogy Mihalache belügyminiszter elejtette azt a régebbi tervét, mellyel az ortodox egyháztanácsosi választásokat minden körülmények között meg akarta semmisitenîT "E választásokon ugyanis a liberálisok kerültek túlsúlyba s a kormány mindig azt hangoztatta, hogy ez eredmény súlyos visszaélések következtében jött létre. A bukaresti lapnak ez a híradása azonban nélkülözi a megerősítést. Maniu kívánságai a pártban. A szenátus ma délutáni ülésén Costchescut választották meg újból elnöknek. Maniunak a határozott kívánsága döntötte el, hogy újból ő legyen a szenátus elnöke. Maniu leszögezte azt a határozott kívánságát is, hogy a pártnak olyan tagjai, akik valamiben vétettek a párt- fegyelem ellen, ne lehessenek a parlamenti elnökségnek tagjai. Hir szerint ez a magyarázata annak is, hogy Manu lelkészt most nem választották meg a kamara alelnökének. A szenátusban a felirati vita kezdetére csak a jövő héten kerül sor. A vita első felszólalójaként szólásra jelentkezett Grigore Filipescu, a konzervatív párt nemrégen megválasztott egytelen szenátora. A parlament elnökei. A kamara kedden délután tartott ülését Lupcscu korelnök nyitotta meg, majd Toncescu javasolta, hogy Pop Cieiot válasszák meg elnöknek újból. A kamara egyhangúlag hozzájár rult a javaslathoz. Pop Cicio elnök köszönetét mondott a bizalomért s Ígérte, hogy pártok fölött fog állani. Kollaborációra hivja fel a pártokat. A szabadság orszáag vagyunk — mondta —, messzemenő megértéssel a kisebbségek iránt De ha egy hang fog emelkedni integritásunk ellen, akkor innen a parlamentből1 fogjuk megadni a választ. A szenátus ülésén Costachescut választották meg szintén egyhangúlag elnökké. tt tévesztik el tehát mindazok, akik a fasciz- nust bírálják a helyes Ítélkezést, amikor abból ndulnak ki. hogy a fascizmus az olasz nép forró is szenvedélyes temperamentumának felel meg. lolott az a latin gondolkodás és higgadt értelem ;eveken yséeének az eredménye. Ebből a szemszögből megítélve érdekel a ’ómai kongresszus, mert a diktatúrából, az erőszakból. a forradalomból kiinditott fascizmust visszavezeti oda, ahova az élet tevékenykedésé - lek, az élet megnyilatkozásának mindig el kell érkeznie-, az eszmdnek uralmáig. A fascizmus ereje tiszteletet parancsolt eddig is, de most hitelt nyer azáltal, hogy megerősödik a gondolkozás, a józan mérlegelés, a íogika éltető erőforrása által. És hogy éppen egy ilyen partikuláris népmozgalom, mint amilyen a fascizmus, ébreszti fel a nemzetekben tudatát az egységes európai szellemi összefüggésnek, ez elégtétele mind azoknak, akik a tremzeti mozgalmak sokszor beteges tultengésével szemben a kontinens összefüggésének szoros egységét hirdették.
