Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-16 / 264. szám
H FJETiUlxK*' XV. ÉVF. 284. SZÁM. /f A KÖZÖNSÉG ROVATA es>© itthon vagy Otthon A fenntl cim alatt e lap megkisebbedett terjedelme miatt szerkesztői technikával részben és az én intencióimat nem pontosan követő módon megrövidítve közölt cikkemre, az Uj Kelet szombati száma „Otthon, vagy itthon“ címmel reflektál. Talán megfontolatlanul ebben is igazolja felszólalásom jogosságát, hogy nekik előbb az otthon és csak azután talán az itthon. Ennek a cikknek tendenciózus ferdítései késztetnek nyilatkozattételre. Még gondolatban sem érintettem azoknak a nagyon tiszteletreméltó uraknak személyét, csupán a jeruzsálemi direkció jelzőben mertem kételkedni, mert az európai Keren Hajeszod akció európai direktórumának közvetlen delegáltjai ezek az — ismétlem — tiszteletreméltó urak. Valószínű azonban, hogy a szent cél érdekében a jeruzsálemi jelző hatásosabb. Szabadjon azonban ebből az aproposból megjegyezni, hogy a mi mellőzött, illetve háttérbe szorult nyomor-ügyünkön mennyit lendíthetne az az összeg, amennyivel a Keren Hajeszod gyűjtését e két ur, valamint a bizonyára másfelé is kiküldöttek reprezentációi terhelik. Nagyon gyenge emlékező tehetséggel állt velem szembe az ismeretlen cikkíró, mert 1920 január 15-én a „Tükör“ cimü hetilapban napvilágot látott legelső cikkemtől kezdve tekintélyes számú cikkben foglalkoztam a cionizmus, helyesebben mondva a cionisták dolgaival. Soha egy szóval nem Írtam a Palesztinában épülő nemzeti otthon munkája ellen, sőt ellenkezőleg, mindig hangsúlyoztam, hogy a vallásunkba gyökeredzett „Clcn" megvalósítása — minekutána a Balfur-intervenció eredménye ezt lehetővé tette — vallásámyalati és bármiféle meggyőződésre tekintet nélkül minden zsidónak kötelessége. De — és itt semmiféle nyakatekert, vagy rabuiisztikus félremagyarázást nem tűrök — éppen azért, mert a vallásunkba gyökerező kötelesség, azt kivántam, azt követeltem — az Ellenzék és más lapok hasábjain megjelent cikksorozatokban, — hogy a hitközségek utján (tudvalevőleg minden zsidó a hitközségek kötelékébe tartozik) szabályszerű palesztinai pótadó alapján teremtessék elé a Palesztina-épités segélyezéséhez szükséges fedezet. Tehát nem egyéni akciók, különítmények és különféle társadalmi, vagy magánalakulatok utján, hanem a leglegálisabb módon és ami egyik leglényegesebb feltétele — a hitközségek meglevő szervezetei utján teljesen költségmentesen. Emlékezzünk, hogy csak a mi területünkön ezek az alakulatok és a velük kitartott egész sereg élősdi, mennyi millió lej becsületes és verejtékkel szerzett, jóhiszeműen és a leglelkesebb zsidó érzéssel a szent célra adott pénzt emésztettek fel és szégyenletes módon pazaroltak el. Szedjük számon, hogy csak a mi területünkről azokkal a felelőtlen propagandákkal mennyi tisztességes zsidó vagyon pusztult el itthon és ott Palesztinában. Mindezek ezeknek a lelkiismeretlen és felelőtlen akcióknak estek áldozatul. Hová fejlődhetett volna már az az erdélyi Palesztina-munka, ha azok a számtalan milliók — a zsidó tipus kiszáradt ágaként megjelölt csekélységem tanácsa és követelése szerint hitközségeink utján becsületesen és közvetlenül a Palesztina-! Keren Kejemesz és Keren Hajeszod céljaira jutottak volna. A cikkíró rosszhiszemű rémlátásai olvashatták ki — mint mondám nem tökéletes értelmezéssel rövidített Írásomból — a palesztina-épités ócsárlását — vagy bármilyen olyan tendenciát, amely a Palesztina körüli érdemeket kisebbíteni akarná. Azonban hangsúlyozottan kijelentem, hogy a Palesztina Keren Kaje- mesz, Keren Hajeszod akcióknak ez a módja — bár a múlthoz viszonyítva már csökkentett mértékben — még mindig az irreálizmus oly eszközeivel dolgozik, amelyek miatt teljesen elveszíti a zsidóságra vonzó hatását. Az irreálizmusnak egyik tipikus részlete a zsidó ország-épitésröl, az ős haza feléledéséről szóló, a zsidó népet — pardon — a zsidó nemzetet butitó bombasz- ţok. Vájjon zsidó országot, vagy zsidó nemzeti otthont szerzett Balfur a hazátlanná és földönfutókká tett zsidók százezreinek? Ne provokálják a végzetet ily idő- előtti éretlen népbutitó propagandával, amelyek az Iz- lam és a kereszténység súlyos érdekeit érintő izgatások. Emlékezzünk, hogy lehetett volna zsidó ország a szó tökéletes értelmezésével, ha az akkori cionizmus terveként a törökök makacs-kodása miatt Palesztinába be nem engedett menekülők részére Uganda, vagy Angola nagy, gyarmatok területe törvényes vétel alapján megszereztetett volna. Tudvalevőleg ezt a háború közbejötté akadályozta meg. Minden árleszállítást akcióban részt vesz. éppen ezért kittinő és olcsó regényekért és szakkőnyvekért forduljon a Cluj-Kolozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. A másik lényegbe vágó irreálizmusuk, hogy nem s menekülök és otthon nélküliek telepíttetnek Palesztinába, hanem hazával cs polgárjoggal biró vagyonos zsidók kivándoroltatás utján. Tehát jól jegyezzék meg: nem a cionizmusban, hanem a cionistákban volt a harcbaszállásom kezdete óta a baj és eléggé sajnos, hogy annyi csalódás, annyi kiábrándulás, annyi kijózanító tapasztalat után még mindig és csak a valameny- nyire átformált cionistákkal van a baj. Ott a teljes tulajdonjoggal megszerzendő volt országban természetes lett volna a zsidó nemzet, mint tulajdonos. Palesztinában mar csak nemzetiségként jelentkezhet a zsidóság, a többi ottélő népekkel karöltve. Azonban itt és az egész Diasporában — talán Lengyel- és Litvánországokat kivéve — sehol a zsidóság nemzet jogcímével, de a nemzeti lét alapfeltételeivel sem bir. Egy tulerőltetett ideológiába belelovalni a zsidó népet itthon, ez az irreálizmusuk legnagyobb és legveszedelmesebb bűne. Ebből kijózanító szándékkal és céllal kiáltom önöknek: „Konzerválják az ittbont, amelyben a zsidóságuk minden jogaival, de aláhuzottan mondom minden kötelezettségeivel Is, űKampolgári Joguk keretében kiélheti magát és csak az Itthonnak becsületes konzerválásából juthat a Cion-ideál megvalósitására is.“ Továbbá jól jegyezzék meg maguknak, hogy a Vörös-tengerig visszavezetett eredet helyt áll a zsidó becsületért a Vereckel-szorosban éppen úgy, mint minden más szereíeíet és megbecsülést nyújtó nép és nemzet kötelékében, amit hűséges ragaszkodással kell viszonozni. Béke velünk, Gombos Benő. Politikai bucsujáróhely lett Vaida kolozsvári palotája Manfu után Gafencu és Cadere varsói kővel folytattak fontos eszmecseréket a volt miniszterelnökkel — Vaida politikai expozéra készül, amely esetleg megbuktatja Tiiulescut (Kolozsvár, november 15.) Amióta Vaida Sándor, mint lemondott miniszterelnök visszavonult kolozsvári otthonába, a. legfantasztikusabb verziók keringenek személyével kapcsolatban. Akárcsak akkor, mint amikor Maniu Gyula Badacsonyban várta a politikai események kialakulását. Meg kell azonban állapítani, hogy azok a politikai vizitek, amelyeknek színhelye Vaida Sándor Hunyadi téri palotám volt, csakugyan a legkülönbözőbb következtetésekre szolgálhatnak alapul. Vaida politikus-látogatóinak sorát Mcmiu miniszterelnök nyitotta meg, áld közel háromórás beszélgetést folytatott közvetlen elődjével és hir szerint arra igyekezett rábírni Vaidát, hogy abban az irányban befolyásolja liiveit, hogy ne támadják Titulescut és ne hozzák kellemetlen helyzetbe a Maniu-kor- mányt. Ismeretes ugyanis, hogy a Titulescu- Vaida-affér megosztotta a kormánypártot, amelynek regáti szárnyában is nagy számban találhatók Tituleseu politikájának heves ellenzői. Maniu nyilván attól tartott, hogy a ma megnyíló parlamenti ülésszak olyan jelenetek színhelye lesz, amelyek a külügyminisztert lehetetlen helyzetbe sodorhatják. A miniszterelnök kolozsvári útja e tekintetben sikeresnek mondható, amennyiben Vaida ismételten hangsúlyozta. hogy a pártf eg veimet ő is mindennél előbb helyezi, tehát mindaddig, amig Tituleseu a nemzeti-parasztpárt kormányának tagja, megengedhetetlennek tartja a személyével kapcsolatos kellemetlen kérdések feszegetését. Nem ilyen egyszerű azonban a megnemtámadási szerződés sokat emlegetett ügye. A Vaida-kormány lemondása óta a román külpolitikának ez a súlyos problémája talán még jobban komplikálódott. Vaida most is fenntartja azt az álláspontját, hogy az orosz kérdés függőbenmaradása miatt a felelősség kizárólag Titulescut terheli. Ebben a tekintetben a Vaida csoport tagjai nem tartják magukra nézve kötelezőnek a pártfegyel met és ragaszkodnak hozzá, hogy véleményüket alkalomadtán á parlamentben is ki fogják fejteni. _ Bizonyára ez utóbbi kérdéssel áll összefüggésben Gafencu volt külügyi államtitkár kolozsvári látogatása is- Gafencu huszonnégy óráig volt Vaida Sándor vendége, vasárnap pedig Cădere Viktor a varsói román követ látogatta meg Vaidát. Cădere tegnap reggel már visszautazott Bukarestbe, de utjával kapcsolatban igen érdekes hirek szivárogtak ki. Cădere behatóan informálta Vaidát a megnemtámadási szerződés körül támadt bonyodalmakról, amelyek szerinte e pillanatban áthidalhatatlanoknak látszanak- Vaida mindezekből bebizonyitottnak látja álláspontjának helyességét s értesülésünk szerint ö maga lesz az, aki a parlamentben napirendre hozza a kérdést. Vaida beszéde külpolitikai szenzációnak ígérkezik és érthetően nagy érdeklődéssel néznek elébe. Nemcsak ellenzéki, hanem kormánykörökben is egyre többször esik szó Tituleseu közeli távozásáról. Vannak, akik szerint Tituleseu bukása a helyzetet csak tisztázhatja, mások viszont joggal tartanak attól, hogy Tituleseu esetleges távozásával a politikai káosz csgk kiszélesedik és szinte megoldhatatlan kérdések elé állítja a román belpolitikát. ^ (—tér.) PÚDER les fi les eurs. Cfier&mouv es un
