Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-16 / 264. szám

H FJETiUlxK*' XV. ÉVF. 284. SZÁM. /f A KÖZÖNSÉG ROVATA es>© itthon vagy Otthon A fenntl cim alatt e lap megkisebbedett terjedelme miatt szerkesztői technikával részben és az én inten­cióimat nem pontosan követő módon megrövidítve kö­zölt cikkemre, az Uj Kelet szombati száma „Otthon, vagy itthon“ címmel reflektál. Talán megfontolatlanul ebben is igazolja felszólalásom jogosságát, hogy nekik előbb az otthon és csak azután talán az itthon. Ennek a cikknek tendenciózus ferdítései késztet­nek nyilatkozattételre. Még gondolatban sem érintet­tem azoknak a nagyon tiszteletreméltó uraknak szemé­lyét, csupán a jeruzsálemi direkció jelzőben mertem ké­telkedni, mert az európai Keren Hajeszod akció euró­pai direktórumának közvetlen delegáltjai ezek az — ismétlem — tiszteletreméltó urak. Valószínű azonban, hogy a szent cél érdekében a jeruzsálemi jelző hatáso­sabb. Szabadjon azonban ebből az aproposból megje­gyezni, hogy a mi mellőzött, illetve háttérbe szorult nyomor-ügyünkön mennyit lendíthetne az az összeg, amennyivel a Keren Hajeszod gyűjtését e két ur, vala­mint a bizonyára másfelé is kiküldöttek reprezentációi terhelik. Nagyon gyenge emlékező tehetséggel állt velem szembe az ismeretlen cikkíró, mert 1920 január 15-én a „Tükör“ cimü hetilapban napvilágot látott legelső cikkemtől kezdve tekintélyes számú cikkben foglalkoz­tam a cionizmus, helyesebben mondva a cionisták dol­gaival. Soha egy szóval nem Írtam a Palesztinában épülő nemzeti otthon munkája ellen, sőt ellenkezőleg, mindig hangsúlyoztam, hogy a vallásunkba gyökeredzett „Clcn" megvalósítása — minekutána a Balfur-intervenció eredménye ezt lehetővé tette — vallásámyalati és bár­miféle meggyőződésre tekintet nélkül minden zsidónak kötelessége. De — és itt semmiféle nyakatekert, vagy rabuiisztikus félremagyarázást nem tűrök — éppen azért, mert a vallásunkba gyökerező kötelesség, azt kivántam, azt követeltem — az Ellenzék és más lapok hasábjain megjelent cikksorozatokban, — hogy a hit­községek utján (tudvalevőleg minden zsidó a hitköz­ségek kötelékébe tartozik) szabályszerű palesztinai pótadó alapján teremtessék elé a Palesztina-épités segé­lyezéséhez szükséges fedezet. Tehát nem egyéni ak­ciók, különítmények és különféle társadalmi, vagy ma­gánalakulatok utján, hanem a leglegálisabb módon és ami egyik leglényegesebb feltétele — a hitközségek meglevő szervezetei utján teljesen költségmentesen. Emlékezzünk, hogy csak a mi területünkön ezek az alakulatok és a velük kitartott egész sereg élősdi, mennyi millió lej becsületes és verejtékkel szerzett, jó­hiszeműen és a leglelkesebb zsidó érzéssel a szent célra adott pénzt emésztettek fel és szégyenletes módon pa­zaroltak el. Szedjük számon, hogy csak a mi terüle­tünkről azokkal a felelőtlen propagandákkal mennyi tisztességes zsidó vagyon pusztult el itthon és ott Pa­lesztinában. Mindezek ezeknek a lelkiismeretlen és fe­lelőtlen akcióknak estek áldozatul. Hová fejlődhetett volna már az az erdélyi Palesztina-munka, ha azok a számtalan milliók — a zsidó tipus kiszáradt ágaként megjelölt csekélységem tanácsa és követelése szerint hitközségeink utján becsületesen és közvetlenül a Pa­lesztina-! Keren Kejemesz és Keren Hajeszod céljaira jutottak volna. A cikkíró rosszhiszemű rémlátásai olvashatták ki — mint mondám nem tökéletes értelmezéssel rövidí­tett Írásomból — a palesztina-épités ócsárlását — vagy bármilyen olyan tendenciát, amely a Palesztina körüli érdemeket kisebbíteni akarná. Azonban hangsú­lyozottan kijelentem, hogy a Palesztina Keren Kaje- mesz, Keren Hajeszod akcióknak ez a módja — bár a múlthoz viszonyítva már csökkentett mértékben — még mindig az irreálizmus oly eszközeivel dolgozik, amelyek miatt teljesen elveszíti a zsidóságra vonzó hatását. Az irreálizmusnak egyik tipikus részlete a zsidó ország-épitésröl, az ős haza feléledéséről szóló, a zsidó népet — pardon — a zsidó nemzetet butitó bombasz- ţok. Vájjon zsidó országot, vagy zsidó nemzeti otthont szerzett Balfur a hazátlanná és földönfutókká tett zsi­dók százezreinek? Ne provokálják a végzetet ily idő- előtti éretlen népbutitó propagandával, amelyek az Iz- lam és a kereszténység súlyos érdekeit érintő izgatások. Emlékezzünk, hogy lehetett volna zsidó ország a szó tökéletes értelmezésével, ha az akkori cionizmus terveként a törökök makacs-kodása miatt Palesztinába be nem engedett menekülők részére Uganda, vagy An­gola nagy, gyarmatok területe törvényes vétel alapján megszereztetett volna. Tudvalevőleg ezt a háború köz­bejötté akadályozta meg. Minden árleszállítást akcióban részt vesz. éppen ezért kittinő és olcsó regényekért és szakkőnyvekért forduljon a Cluj-Kolozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. A másik lényegbe vágó irreálizmusuk, hogy nem s menekülök és otthon nélküliek telepíttetnek Paleszti­nába, hanem hazával cs polgárjoggal biró vagyonos zsidók kivándoroltatás utján. Tehát jól jegyezzék meg: nem a cionizmusban, hanem a cionistákban volt a harcbaszállásom kezdete óta a baj és eléggé sajnos, hogy annyi csalódás, annyi kiábrándulás, annyi kijóza­nító tapasztalat után még mindig és csak a valameny- nyire átformált cionistákkal van a baj. Ott a teljes tulajdonjoggal megszerzendő volt or­szágban természetes lett volna a zsidó nemzet, mint tulajdonos. Palesztinában mar csak nemzetiségként je­lentkezhet a zsidóság, a többi ottélő népekkel karöltve. Azonban itt és az egész Diasporában — talán Lengyel- és Litvánországokat kivéve — sehol a zsidóság nemzet jogcímével, de a nemzeti lét alapfeltételeivel sem bir. Egy tulerőltetett ideológiába belelovalni a zsidó népet itthon, ez az irreálizmusuk legnagyobb és legveszedel­mesebb bűne. Ebből kijózanító szándékkal és céllal kiáltom önöknek: „Konzerválják az ittbont, amelyben a zsidó­ságuk minden jogaival, de aláhuzottan mondom min­den kötelezettségeivel Is, űKampolgári Joguk keretében kiélheti magát és csak az Itthonnak becsületes konzer­válásából juthat a Cion-ideál megvalósitására is.“ Továbbá jól jegyezzék meg maguknak, hogy a Vö­rös-tengerig visszavezetett eredet helyt áll a zsidó be­csületért a Vereckel-szorosban éppen úgy, mint min­den más szereíeíet és megbecsülést nyújtó nép és nem­zet kötelékében, amit hűséges ragaszkodással kell vi­szonozni. Béke velünk, Gombos Benő. Politikai bucsujáróhely lett Vaida kolozsvári palotája Manfu után Gafencu és Cadere varsói kővel folytattak fontos eszmecseréket a volt miniszterelnökkel — Vaida politikai expozéra készül, amely esetleg megbuktatja Tiiulescut (Kolozsvár, november 15.) Amióta Vaida Sándor, mint lemondott miniszterelnök vissza­vonult kolozsvári otthonába, a. legfantasztiku­sabb verziók keringenek személyével kapcsolat­ban. Akárcsak akkor, mint amikor Maniu Gyula Badacsonyban várta a politikai esemé­nyek kialakulását. Meg kell azonban állapítani, hogy azok a politikai vizitek, amelyeknek szín­helye Vaida Sándor Hunyadi téri palotám volt, csakugyan a legkülönbözőbb következtetésekre szolgálhatnak alapul. Vaida politikus-látogatóinak sorát Mcmiu miniszterelnök nyitotta meg, áld közel háromórás beszélgetést folytatott köz­vetlen elődjével és hir szerint arra igyekezett rábírni Vaidát, hogy abban az irányban befo­lyásolja liiveit, hogy ne támadják Titulescut és ne hozzák kellemetlen helyzetbe a Maniu-kor- mányt. Ismeretes ugyanis, hogy a Titulescu- Vaida-affér megosztotta a kormánypártot, amelynek regáti szárnyában is nagy számban találhatók Tituleseu politikájának heves ellen­zői. Maniu nyilván attól tartott, hogy a ma megnyíló parlamenti ülésszak olyan jelenetek színhelye lesz, amelyek a külügyminisztert le­hetetlen helyzetbe sodorhatják. A miniszterel­nök kolozsvári útja e tekintetben sikeresnek mondható, amennyiben Vaida ismételten hang­súlyozta. hogy a pártf eg veimet ő is mindennél előbb helyezi, tehát mindaddig, amig Tituleseu a nemzeti-parasztpárt kormányának tagja, meg­engedhetetlennek tartja a személyével kapcso­latos kellemetlen kérdések feszegetését. Nem ilyen egyszerű azonban a megnemtámadási szerződés sokat em­legetett ügye. A Vaida-kormány lemondása óta a román kül­politikának ez a súlyos problémája talán még jobban komplikálódott. Vaida most is fenntart­ja azt az álláspontját, hogy az orosz kérdés függőbenmaradása miatt a felelősség kizárólag Titulescut terheli. Ebben a tekintetben a Vaida csoport tagjai nem tartják magukra nézve kötelezőnek a pártfegyel met és ragaszkodnak hozzá, hogy véleményüket alkalomadtán á parlamentben is ki fogják fej­teni. _ Bizonyára ez utóbbi kérdéssel áll összefüg­gésben Gafencu volt külügyi államtitkár ko­lozsvári látogatása is- Gafencu huszonnégy óráig volt Vaida Sándor vendége, vasárnap pedig Cădere Viktor a varsói román követ látogatta meg Vaidát. Cădere tegnap reggel már visszautazott Buka­restbe, de utjával kapcsolatban igen érdekes hirek szivárogtak ki. Cădere behatóan infor­málta Vaidát a megnemtámadási szerződés kö­rül támadt bonyodalmakról, amelyek szerinte e pillanatban áthidalhatatlanoknak látszanak- Vaida mindezekből bebizonyitottnak látja ál­láspontjának helyességét s értesülésünk sze­rint ö maga lesz az, aki a parlamentben na­pirendre hozza a kérdést. Vaida beszéde külpolitikai szenzációnak ígérkezik és érthetően nagy érdeklődéssel néznek elébe. Nemcsak ellenzéki, hanem kormánykörök­ben is egyre többször esik szó Tituleseu közeli távozásáról. Vannak, akik szerint Tituleseu bukása a hely­zetet csak tisztázhatja, mások viszont joggal tartanak attól, hogy Tituleseu esetleges távozá­sával a politikai káosz csgk kiszélesedik és szinte megoldhatatlan kérdések elé állítja a ro­mán belpolitikát. ^ (—tér.) PÚDER les fi les eurs. Cfier&mouv es un

Next

/
Oldalképek
Tartalom