Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-13 / 235. szám

KtlFTlUjSXG XV. ÉVF. 235. SZÁM. Nem lehetett vissza helyezni Kolozsvár választott tanácsát As összehívott tanácsülésen csak a román kiok és környéke jelent meg — Kolozsmegye régi tanácsa ünnepélyesen foglalta vissza a helyét — Haţiegann miniszter magyarul válaszolt a magyar köszöntőkre (Kolozsvár, október 11.) A keddre összehí­vott régi, választott városi tanács nem tartotta meg az újjáalakuló tanácsülést. Amint már jelentettük, a pártok között nem jött létre megállapodás a városházi vezetőség kialakítá­sára, vagy a lemondásra vonatkozólag és az összehívott tanácsülésre nem készült keresztül­vihető terv. A pártok a régi tanács összetéte­lében nem elég erősek ahhoz, hogy akármelyik is, a maga akaratának érvényt tudjon szerezni. A lemondás kérdésében például még két, sőt három párt választott tagjainak a lemondása sem volna elégséges a feloszlatáshoz. Viszont a régi polgármester visszahelyezésében nem látnák megoldásnak. A tanácsülésre a kitűzött időpontban csak az úgynevezett román bioknak a tagjai jelen­tek meg. E csoportnak ismeretes városházi programja tudvalevőleg nem áll egyébből, mint a kisebbségek elleni permanens tüntetés. Tag­jaiknak a száma redukálódott, mert időközben egy páran kiléptek a biokból. A kisebbség- ellenes, magyarellenes tüntetésre láthatóan fel voltak készülve, mert felvitték a maguk embe­reit. A román biok mellett megjelent még Kéthy Károly, aki a parlamenti választások idején az ismeretes magatartásával kiesett a Magyar Pártból s látták megjelenni Moldovan Antalt, aki viszont már nem tagja a nemzeti- parasztpártnak. A román biokhoz számítják Mihali Tivadar volt polgármestert, aki szintén jelen volt s aki a mult kormányrezsim alatt a Iorga—Argetoianu-pártba kanyarodott volt be. Most blokisták között láthatóan elhagya­tottnak érezte magát. A Magyar Pártnak az volt az álláspontja, hogy minden olyan ténykedéstől távol tartja magát, amivel az esetleges uj választás lehető­ségét megakadályozná. Hodor közigazgatási vezérfelügyelő megjelent az ülésteremben, meg állapította, hogy a megjelentek száma nem elég­séges a h Lározatképességhez, ezért a gyűlés nem tartható meg s intézkedni fog, hogy egy későbbi időpontra a tanácsot újból összehív­ják. Ezzel a blokkisták és kíséretük is eltávozott a városházáról. Ünnepélyes volt Kolozsmegye tanácsának visszahelyezése. A keddi napon történt meg a kolozsmegyei régi választott tanácsnak a visszahelyezése. A megyei tanácsban csak két párt van, a nemzeti- parasztpárt és a Magyar Párt. A feloszlatás utáni időben sem történt a régi tanácstagok ré­széről olyan párthütlenség, ami miatt a régi vá­lasztott vezetőségnek a visszahelyezése nehézsé­gekbe ütközött volna. Az akkori állandó választ­mányt és választott tisztikart a legitimitás alapján minden zökkenő nélkül helyezték visz- sza. Dán prefektus nyitotta meg a tanácsülést és Tamasiu korelnök vezette le. Hatieganu Emil miniszter mondott nagy beszédet a törvényes­ség visszaállításának jelentőségéről s a nemzeti­ségi békének a fontosságát hangsúlyozta ki. A visszahelyezés ünnepélyesen folyt le. Utána banket volt, amelyen Hankó Veress Ká­roly és Dózsa Endre megyei magyar tanácsta­gok magyarul mondottak beszédet, köszöntőt, amire Hatieganu Emil miniszter magyar nyel­ven válaszolt, magyarul köszönve meg a békés együttműködésre irányuló szándékot. Beszédét azután román nyelven folytatta és fejezte be s a megyei tanács visszahelyezése igy a békes­ség jegyében folyt le Kolozsmegyében. A bi­zottságokba olyan arányban választották visz- sza a magyar tagokat, ahogyan volt s az állandó választmánynak Szász Ferenc dr. lett ismét a tagja. Gömbös Gyula húga beszél a magyar miniszterelnök gyerekkoráról A soproni tanító-fiú ritka karrier Ja (Gyula, október 11.) Egyszerű, kis földszin­tes ház, a gyulai bakancsgyár udvarán, a báró Wen ck lieim Béla uccára nyiló előkerttel. Mindössze két szoba, konyha, kicsiny nyitott veranda, kívülről csupa egyszerűség, belül gagyogó tisztaság, derűs kispolgári nyugalom, ez a^gyulai evangélikus kántor és néptanító otthona és itt kerestem fel az uj miniszter­elnök testvérhugúí: Schád Jánosné, született Gömbös Máriát, hogy megkérdezzem: hogy érzi magát mint Magyarország miniszterelnö­kének testvére? Kisfia, a kilencéves Schád Lacika, a mi­niszterelnök keresztfia, fogad az ajtónál és bevezet édesanyjához. Gömbös Gyula testvér- húga mosolyogva fogad. , — Kimondhatatlan öröm tölt el, ha bátyám nagy sikerére gondolok, őszintén megvallva, gggódom is érte. Óriási feladatot vállalt ma­gara, melyet alig-alig lehet teljesíteni. De is- mérem bátyám akaraterejét. Neki még minden j^erült, amire vállalkozott. És bizom benne, 'gy ezúttal sem íog csalódni önmagában. he uíozásnd/líincb — Mondjon el valamit a miniszterelnök gyermekkorából és családi életéről, nagyságos asszonyom. — Néhai atyánk, jákfai Gömbös Gyula régi nemesi családból származott és tanító volt Sopronban. Ott éltük gyermekkorunkat. Édes­anyánk, született Weitzel Mária ott él Gyula bátyám tétényi nyaralójában. Négyen voltunk testvérek. Gyula a legidősebb, utána következ­tem én, majd a tragikus körülmények közt 6 év előtt elhunyt János öcsém, aki főhadnagy- volt és végül Karolin húgom, aki Jäger Gyula miskolci kórházigazgatónak a felesége. Gyula bátyám rajongásig szereti édesanyánkat. Már háromesztendős kisfiú korában, a tündérmesék világában élve, azt hangoztatta: „Ha megnő vök, király leszek és édesanyám lesz a király­né.“ Most is minden szabad percét vele tölti a tétényi villában. — Mikor találkozott utoljára vele? — A nyáron, amikor fiacskámat vittem fel hozzá. Lacikám a keresztfia és kedvence. A megszólalásig hasonlit hozzá és bátyám na­gyon szereti. Nála töltötte Tétényben az egész nyarat. — Itt mikor járt a kegyelmes ur? _— Volt egyszer átutazóban egész rövid ideig az időn is, de hosszabban a tavaly nyáron, a képviselőválasztás előtt járt Gyulán. Ott volt Pongráez gróf programbeszédén, akihez intim baráti kötelékek fűzik, Autón érkezett, egyene­sen a Kossuth-térre. Amikor meglátott bennün­ket^ lejött az emelvényről, engem megcsókolt. Lacikát, aki virágcsokrot nyújtott át neki, melegen magához ölelte. Aztán elszólitotta tő lünk a politika, de másnap eljött ide hozzánk és hosszabb időt töltött a körünkben. Búcsúzunk. Távozáskor ismét Schád La­cika nyit ajtót. A miniszterelnök keresztfia. Ostobaság Kemény szó, nem is nagyon komilfó, de alig lehet másképpen jellemezni azt a bo­garászó „elmefuttatás“-t, amelyet egy Vir­gil Ramniceanu nevű ur enged meg ma­gának a Tara Noastra hasábjain. Ez az is­meretlen nagyság ki akarja mutatni a ma­gyarság minden kiválóságáról, hogy ide­gen eredetű, tehát sietve el kell orozni di­csőségüket, tehetségüket a magyarságtól. Bethlen: olasz eredetű, Báthory: német s igy tovább. A névvegyelemzés mestere nem elégszik meg azzal, hogy ezt a szé­gyenletes és barbár metódust államrezon- ná tették a nemzeti újjászületés korszaká­ban, hanem középkori sirokat bolygat meg, gyaláz meg, csakhogy a magyar nép nagy­jait kioperálhassa a köztudatból, a törté­nelemből, az irodalomtörténetből. Ramni­ceanu úrral nem vitatkozunk. Meggyőzni nem akarjuk- Csak éppen felvetjük: Shaw ir származása ellenére, nem az angol iro­dalom szerves része, a zsidó Heinet ki le­het radírozni a német irodalomból, II. Ká­roly király, akit egész nevelése, érzelem­világa eggyé forrasztott a románsággal, csak bitorolja a román nevet? Mert igaz, hogy királyunk német származású, de a nemzeti hovatartozást nem a névvegyelem­zés dönti el, hanem az anyanyelv és az ön­tudatos nemzeti érzés- Ha Ramniceanu ur véletlenül berlini iskolában nő föl kora gyerekségétől kezdve, akkor ő ma bizo­nyára Hitler fajvédői közé sorozható, le­het, hogy tipikus germán névvel. így azonban csak egy balkáni észjárású vidéki nóvvegyelemző. Amit pedig mond, az osto­baság. Október 23-ár nyílik meg a kolozs­vári gyümölcs-, méhészeti és baromfftenyésztési kiállítás (Kolozsvár, október II.) A kolozsvári _ gyü­mölcs, szőlő, bor, virág, konyhakertészeti, mé­hészeti és baromfitenyészeti kiállítás, amelyet háziipari és népművészeti kiállítással is kibő­vítettek, október 23-án nyilik meg. A kállitást a kerületi gazdasági felügyelőség, a mezőgaz­dasági kamarák, Erdélyi Gazdasági Egylet és Erdélyi Méhész Egyesület közösen rendezik. A kiállítással kapcsolatban lóversenyt is tartanak, amelyen a hadsereg s a zsuki és bonc- hidai állami méntelep lóállománya vesz részt A nehéz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel a vezetőség indokolt esetekben a gazdákat felmenti a helypétnz megfizetése alól. A' kiállí­tásra kerülő termelvények kedvezményes vasúti szállítást élveznek, a kiállítás látogatói szintén. A kiáÜitást a gazdasági akadémia belső majori uj főépületében tartják meg. _ A gondosan előkészített Idállitás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Biztosra vesszük, hogy a kiállítás úgy anyagi, mint erkölcsi szem­pontból sikeres lesz. MOZI Tudnivalók az Édesanyám szerdai premierjére 1. Az óriási érdeklődésre és várható Torló­dásra való tekintettel, ajánlatos a pénztárnál idejekorán megjelenni, illetőleg előre váltani jegyet. 2. A közönség kényelme érdekében szerdá­tól kezdve délelőtt 11 é< 1 óra között elővételi pénztárat nyit a Színkor Mozgó az Édesanyám előadásaira. 3. A földszinti és erkély-jegyeket két külön pénztárnál fogják árusítani, az elintézés meg­könnyítése céljából­4. A film hosszúságára való tekintettel, az előadásokat pontosan 3, 5, 7 és 9 órakor fogják megkezdeni. 5. További értesítésig minden kedvezményes és szabadjegy érvénytelen az Édesanyám elő­adásaira. 6. Az Édesanyámat, az emberi lélek legmé­lyebb rétegeinek ezt a megkapó ábrázolását min denkinek meg kell nézni. A SZINKÖR-MOZGG MŰSORA Szerdától 3, 5, 7 és 9 órakor: Édesanyám. (Fájdalmak háza.) A szezon lcgmonumentálisabb, legmegrázóbb filmrcmeke. Mae Marsh, Sally Eilers, James Dunn. Rendező: Henry King.

Next

/
Oldalképek
Tartalom