Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-13 / 235. szám
Priaelőháx BUDA PEST V duf-K.oloxwú f. 1932. oltfőfter 13 * CsUtöríUU Előfizetés belföldön: Eöyévre 800, félévra 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAQ/ARPARA LAP SzsrkasztSiSgl és kiadóhivatal! te>«taa: ,503, 6,94 XV. évfolyam £ 235. szám i Előfizetés Magyarországot: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, nsgysdévre 11.50 I Egyes szánt ára 09 Ilii ár. Alig simult el a Titulescu affér, máris találtak kormánybuktató okot A lunian-csoport kilépése a belpolitika uj szenzációja lunian még el sem küldte a kilépő levelet* máris a ko rmányt buktatják Gömbös és az utódállamok Egyik-másik állam sajtójának nem tetszett Bethlen István kormánya, nem Károlyi Gyula kormánya, mi sem természetesebb, hogy Gömbös Gyula kormánya sem tetszik. Ismerve egyes sajtók szellemi légkörét, ez csak természetes. Nem rejtették véka alá, hogy már a megszokás hatalmánál fogva is haragszanak Gömbös Gyulára és a gombnyomásra megnyiló elégedetlenségnek a jugoszláv sajtó adott leghangosabban kifejezést, ezúttal olyan zabolátlan kocsis hangon, amely még a mai megvadult publicisztikában is meglepő. A Gömbös-ellenes of- fenzivában ezúttal résztvett a kormány egyik félhivatalosa, a Patria is, amely szerint Gömbös előtt „a hatalomtól való megittasultság első pillanatában Mussolini utánzása áll eszménykép gyanánt. Gömbös a belpolitikában az eddiginél is keményebb diktatúrát akar bevezetni, külpolitikájában pedig az eddigi kormányoknál is erősebben akarja visszaállítani az ezeréves Magyarországot.“ | A jugoszláv sajtó bárdolatlan hangjával nem érdemes foglalkozni, de a Patria megál-j lapitásai meggondolkoztatják a kisebbség közvéleményét. A romániai kisebbségi közvéleménynek ugyan nem hivatása a Magyarországot ért támadásban a védőügyvéd szerepét játszani, de hivatása mégis annyiban, mert a kisebbségi közvélemény természetes közvetítője a két szomszédos államnak, amennyiben azok felelőtlen lóditásokból fakadnak, eltüntesse. Csodálatos, hogy a Patria nem olvasta Gömbös Gyulának egyetlen beszédét sem, amelyben a magyar miniszterelnök kül- és belpolitikai irányelveiről nyilatkozott. Gömbös Gyula sohasem mondotta, hogy vissza akarja állítani az ezeréves Magyarországot, tűzzel, vassal, fegyverrel és erőszakkal, sőt nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a békereviziónak a hive, annak a revíziónak, amelynek létjogosultságát az előző magyar kormányok is hangoztatták és amelynek lehetőségét maguk a békeszerződések sem akadályozzák. Gömbös Gyula sohasem mondotta, hogy a belpolitikában az eddiginél is köny- nyebb diktatúrát akar bevezetni, sőt ellenkezőleg, hangoztatta a szabadságos jogoknak széle- sebbkörü kiterjesztését és ime, most tettel is dokumentálja. Ő, a kikiáltott „diktátor“, a „magyar Mussolini“ első ténykedésével eltörölte a kivételes bíráskodást és visszaállította a rendes bírói eljárás jogfolytonosságát. Nagyon kiváncsiak vagyunk, hogy a Gömbös miniszterelnöknek a statáriális ítélkezést felfüggesztő elhatározását ezúttal miként fogja kommentálni — Gömbös Gyula ellen? Ha már abban a helyzetben vagyunk, hogy mi magunk is véleményt mondjunk Gömbös !Gyula kormányáról, úgy azt konstatálhatjuk, ihogy Gömbös Gjula az előbbi kormányokkal .szemben fokozottabb mértékben hangoztatja a nemzeti munkának a lendületét, a fiatal generáció közéleli levékenységének a jogát, a korszerű alkalmazkodás szükségét a magyar nép belső igényeihez, egyszóval azokat tíz erényeket, amelyek minden más országban eréuyszumba mennek, csak egyedül Magyarországtól vitatják -1 ennek az erénynek a létjogosultságát. Gömbös Gyulát, Bethlen Istvántól például csupán az különbözteti meg, hogy Gömbös is egy más politikai egyéniség és Bethlen is más. Gömbös ujvágásu politikus, aki, hogy a néppel szorosabb kapcsolatokat tartson, a nyilvánosságnak hatásosabb formáit választja, olyan politikus, aki egy kicsit, sőt jórészt a tetteknek az embere, a mélyreható re(Bukarest, október 11.) A vakációzó politika még nem tudott kiszabadulni a csak most lezajlott rendkívüli események lendületéből. A román belpolitika normális rendje ae, hogy csaknem minden napnak megvan az a szenzációja, amelyből az ellenzék kormánybuktató szándékai táplálkoznak. Ilyen esemény a Iu- nian-csoport kilépésének hire, amely annak ellenére is erősen felkavarta a hullámokat, hogy — a kilépő levél még el sem ment. Titulescu már eljött Páriából. Titulescu a reggeli lapok közléseivel ellentétben tegnap este Parisba érkezett, ahol Dinu Cesianu román követ és Mihalache belügyminiszter fogadták. A külügyminiszter ma délelőtt 11 órakor kihallgatáson jelent meg Herriot francia miniszterelnöknél, este 11 órakor pedig folytatta útját Bukarest felé. Kormányörök információi szerint Titulescu tegnap hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Az alkotmány szerint október 15-én kezdődik a parlament téli ülésszaka. Tekintettel arra, hogy a parlamentet csak most zárták be, a király aláírta azt a dekrétumot, amely a parlament megnyitását november 15-re halasztja el. Maniu és Vaida a programról. Kedden délelőtt a kormánypárt értekezletet tartott, amelyen Maniu pártelnök mondott beszédet. Az uj törvényekről beszélt. A vagyon- ellenőrzési törvényiöl és a becsületrablás lehe- tétlenné tételéről, a konverzióról. Reméli, hogy a kormány megtalálja az összes problémák megoldásához a kiutat. A nemzeti-parasztpárt feltétlenül támogatni fogja Vaida kormányát. Nem vették rossznéven, ha a kormány egyes tagjai néha túlságosan szigorúak voltak, minformoknak az embere, ami megint erény azokban az időkben, amikor egyedül gyors tettek, sürgős reformok, a legaktívabb munka emelnek ki egy nemzetet a letargiából. Gömbös Gyula kétségtelenül a nemzeti összefogás nagy problémáit hangoztatja, ezt várják tőle, ezért lett miniszterelnök. De u belső nemzeti munka heroikus erőfeszítése nem zárja ki, hogy Gömbös Gyula ne azt a külpolitikát folytassa, amelyet államférfiul bölcsesség tesz szükségessé. Gömbös Gyulának nem volt egyetlen egy beszéde sem. amelyben ne hangoztatta volna, hogy a szomszéd államokkal Magyarország a legjobb viszonyban igyekszik élni, egyetlen beszéde sem, amelyben ne a Mironescu pénzügyminiszterrel, aki informálta a pénzügyi helyzetről és a kormány álláspontjáról a genfi tárgyalásokat illetőleg. lunian miatt hivták haza Mihalachet. A Lupta szerint lunian semmiféle levelet nem intézett még Maniu Gyulához és a lapoknak ezzel kapcsolatos kommentárjai legalább is koraiak. lunian barátai szerint a jövő heti gorji gyűlésen fogja a nyilvánosság elé terjeszteni kilépését és annak okait, a nemzeti-parasztpárt- bau azonban bíznak abban, hogy Mihalachenak és Madgearunak sikerülni fog Iuniant az utolsó pillanatban visszatartani. Mihalachet barátai hivták vissza még a Titulescu-ügy elintézése előtt, hogy Iuniannal a helyzetet tisztázza és a régi parasztpártiak között a szolidáritást helyreállítsa. Mihaleche már útnak is indult, amikor Párisban arról értesült, hogy Titulescu elfogadta a külügyi tárcát, ami teljesen uj fordulatot jelentett és ezért egyelőre Párisban maradt, ahol megvárta miniszter- társait. denki méltányolta munkájukat, amelynek meg is lesz a sikere. Vlad Aurel beszélt ezután, aki szerint vannak, akik egyéni szempontjaikat főiébe helyezik az ország érdekének. Az ilyenektől meg kell tisztítani a közéletet. P. Ioaniescu méltatta Maniut és Vaidát, a párt vezéreit. Vaida Sándor miniszterelnök köszöni a többségnek támogatását. A kormány dolgozik és munkáját az ellenzék is elismeri. Az ország népe méltányolja ezt a munkát és ha vannak elégedetlenségek, ezek a világkrizis következményei. —. Ami a programot illeti — mondotta —, akkor lesz valósággá, amikor mindenkit a lel- kesültség és a realitások alapjára való helyezkedés fog áthatni. Maniu beszéde fejezte be az értekezletet. fokozását, kimélyitését igényelte volna ez államok közötti viszonynak. Ha a Pátriának az emlekezete ki is hagy, mi nem felejtjük el. hogy Gömbös Gyula hangsúlyozottan meg is nevezte Romániát és Jugoszláviát, mint olyan államokat, amelyekkel Magyarországnak diplomáciai összeköttetései javultak és hozzá is tette, hogy ö mindent el fog követni, hogy éppen ezekkel az államokkal váljék még bensőségesebbé a viszony. Talán a Patria jobb szolgálatot tett volna Romániának is, ha Gömbös beszédeiből ezt a passzust ragadja ki, nem pedig felelőtlenül hagyja sodortatni magát tradicionális szenvedélyeitől. Meghosszabbították a parlamenti szünetet
