Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-10 / 233. szám

XV. ÉVF. 233. SZÁM. KUETlUjsm 7 Äerev íz Azoimali eu/hüte? Gyorssal megszabadnom tani az izületi és ttom- fájdalmaktól és e testrésááBi laeiwsísgét'sa hamar zpa^saCiutetbetjfik Alkalmazzunk kevés Sloan's Tinimen’-st enyhén — erős masssarozls nâlţcnl. Azonnal érezni fogjuk melegítő enyhíts hatásét és a fájdalom elmúlik. HAfzo állunk Sloan'g Iiniment-et pheonta, rssba, iaehíaa, hátfájás, ficamodás, tó- réséa mindennemű izom «* w && «. fájdalom esetéa ia. 5LIIÄW Ştf ——. ■ j. .Ai.nni TKS I ftl t* t '"'I t M © W Eear öveg *ra 75 C9I «&]*»*** (*) Müyészest a Magyar Színházban. Kiss Matild, akinek már néhány színpadi munkája szép sikerrel került bemutatásra Kolozsvárott, kedden, október 11-én este 11 órakor a Magyar Színház kedvenceinek közreműködésé­vel Müvészest-et rendez a Magyar Szin- házban. Színre kerül Kiss Matild két zenés parasztkomédiája, melyeknek zenéjét Bachner György irta: „Aki mint vet úgy arat“ és „Taj­tékpipa“, a főszerepekben: Miklóssy Margit, Tompa Béla, Róthely Ödön, Copán Flóri és Csengeti Stefi. Zenekiséretet Szentkirályi zene­kara szolgáltatja. A műsor magánszámai: Stephaniedes József karnagy kíséretével, Far­kas Mária a cluji román opera tagja magyar dalokát, Virág Lajos a kiváló operaénekes uj Tangókat fog előadni. Réthelyi Ödön népdalo­kat énekel Szentkirályi zenekarának kísérete mellett. A mindenképpen kiváló élveztetnyujtó müvészestet olcsó úgynevezett mozihelyárak mellett tartják meg. Jegyek a Magyar Színház pénztáránál már válthatók. TtlOZsI nyarn Október 12-őn, szerdán a Színkör Mozgó olyan filmet kezd vetíteni, amely mindenki szá­mára emlékezetes marad, aki megnézi. Az Édes­anyám (Fájdalmak háza) Erdélyben először a Színkör Mozgóban kerül vetítésre, de ahol eddig futott, Bukarestben és a külföldön, hete­ken keresztül maradt műsoron és a publikum és a sajtó egyöntetű elragadtatott kritikája ki- 6éarte. Az Édesanyám az emberi léleknek azt a pontját érinti, amely mindenkinél a legérzéke­nyebb: az anyai szeretetét. Szem nem maradt kpnnytelenül az Édesanyám előadásain. Mae Marsh, Sally Eylers, James Dunn, Henry King rendező keze alatt játszák az Édesanyámat. A film mesteri ábrázolása és elemzése az emberi lélek legmélyebb indulatainak, az anyai szere­tetnek, szerelemnek, önfeláldozásnak, bűnnek, szenvedésnek. —o-— A CLUJI ROMÁN OPERA MŰSORA: 1932 október 9., vasárnap: Mignon. (Matiné.), 1932 október 10., hétfőn. Figaro házassága. 1932 október 12., szerdán: Othello. (Premier.) 1932 október 14.. pénteken: Troubadur. 1982 október 16., vasárnap: Othello. Az összes emöesrl Ismeretek Sár­háza az egykötetes Genius-Lexikon, 40.00" cikk, 110.000 sor, 1.600 hasáb, 800 ábra és mel­lékletek fűzve, prop, kiadás, 120’— lei, vászon- kötésben 150’— lei Lepagenál, Kolozsvár. Be­küld^ portómentes, utánvéttel portó 23’— le!. Októberben ül össze Bukarestben a legújabb Balkán-konferencia  bolgárok nem vesznek részt a harmadik Balkán-konferencián, mert az nem hajlandó a kisebbségi kérdéssel foglalkozni (Szófia, október 8.) A bolgár kormány el­határozta, hogy az októberben tartandó buka­resti Balkánkonferencián nem képviselteti ma­gát. A nagy feltűnést keltő elhatározás oka az, hogy az eddigi tanácskozások, amelyek Athén­ben, Konstantinápolyban és részben Szófiában folytak le, egészen elkedvetlenítették Bulgá­riát, mivel a konferenciák nem voltak hajlandók a kisebbségi kérdéssel foglalkozni. Ily körülmé­nyek között a bolgár kormány teljesen céltalan­nak tartja, hogy a további konferenciákon résztvegyen. A Balkánkonferenciákat Papanastasiu görög miniszter kezdeményezte és ezek a konferen­ciák azt célozták, nem minden francia befo­lyástól mentesen, hogy a közeljövőben egy Bal- kán-Locarno jöjjön létre, amely előfutára volna egy balkáni konföderációnak. Noha va­lamennyi Balkánállamban szilárd az a meg­győződés, hogy a félszigeten elterülő országok egyesítése utópia csupán, mindazonáltal mindig akadt elóg hivatásos egyetértésben utazgató politikus, akiknek örömük telik abban, ha fo­gadtatások és bankettek alkalmával határoza­tokat hozhatnak a legkülönbözőbb dolgokuan, amiket azután átutalnak számos bizottságba!, ahol azután ezek a határozatok szép, csendesen jobblétre szenderülnek. Jugoszlávia már a kezdettől fogva megle­hetősen hűvösen viselkedett e koherenciákkal szemben, mivel előrelátható volt, hogy a bolgá­rok felvetik itt a jugoszláv uralom alatt élő bolgár kisebbségek kérdését. Érdekes, hogy magának Papanastasinnak is az az elképzelése, hogy a balkáni Locarno csak az 1918. évi terü­leti viszonyok alapján lehetne megcsinálni. Természetes, hogy ebbe Bulgária sohasem egye zik bele és még természetesebb, hogy Bulgária nélkül a nagy balkáni egyesülést nem lehet végrehajtani. Ily formán nem marad más hát­ra, minthogy a Balkán-félszigeten is a győz­tes hatalmak csinálják meg a Balkán-Locar- nót, aminek gyakorlati eredményei nem na­gyon fogják beváltani azokat a reményeket, amiket a konferenciák kezdeményezői annak idején célként maguk elé tűztek. A konferen­cia tehát, amilyet Szófiában kellett volna megtartani, október elején Bukarestben ül össze. szenzációs leleplezése egy német katonai árulásról Az egykori oroszországi francia nagykövei fantasztikus kémtörténetrőS rántja fe a leplet (Paris, okt. 8.) Maurice Paleologue, aki a világháború alatt egészen a bolseviki forrada­lom kitöréséig Franciaország nagykövete volt, a cári Oroszországban, feltűnő leleplezéseket közölt minap egy katoni árulásról, amely nek egyes részletei felülmúlják titokzatosság és érdekesség dolgában a legfantasztikusabb kém- regényeket- Paleologue megírta többek között, hogy Németországban már 1905-ben foglalkoz­tak azzal a tervvel, hogy megsértve Belgium semlegességét, rátör Franciaországra. Az ango­lok és franciák azonban tudomást szereztek er­ről a tervről és a saját javukra fordították. Hogy miképen történt ennek a nagy kato­nai titoknak elárulása, rendkivül érdekesen írja meg Paleologue, aki akkoriban a francia kül­ügyminisztérium u. n. titkos osztályának volt a főnöke. A dolog azzal kezdődött, hogy a francia ve­zérkar akkori főnöke: Pendezec tábornok meg­kérte Paleologuet, hogy keresse fel irodájában, mert igém fontos közlendői vannak számára. Paleologue fel is kereste a tábornokot, aki tér­képeket és titkos jelentéseket tett elébe az asz­talra, amelyekből kitűnt, hogy Franciaországot súlyos veszedelem fenyegeti. Paleologue csodál­kozva kérdezte, hogy honnan kapta a tábornok ezeket a jelentéseket, mire Pendezec a követ­kező történetet mondotta el: Jelentkezik az áruló. A francia vezérkar Lüttichből levelet kapott, amelyben roppant nagyfontosságu okmányokat kínáltak fel eladásra. A francia titkos hírszol­gálat erre megbízta Lambling kapitányt, hogy vizsgálja felül ezt az ajámlatpt. A kapitány azonnal el is utazott Lüttichbe. A német áruló, aki meg akarta őrizjii inkognitóját, elmondotta Lambling kapitánynak, hogy ő magasrangu tisztje a német vezérkarnak és igy a legtitko­sabb jelentésekről is tudomással bír. Megmutatta Lambling kapitánynak azokat a mozgósítási ter­veket, térképeket és rajzokat, amelyekből kitűnt, hogy Németország 36 hadosztályt szándékszik mozgósítani a nyugati határon és azonfelül még néhány tartalék divíziót. Egy kilenc hadosztály­ból álló sereg és két 4—4 hadosztályból álló se­reg a Mósel és a Saar mentén fog felvonulni. Kilenc hadosztály Aachenen és Lüttichen ke­resztül Namur és Maubeugé ellen vonni, ahon­nan Páris elé mennek- Lambling tudomásul vette ezeket az adatokat és felkérte az árulót, hogy kisérje el őt Párisba. A német elfogadta Lam­bling ajánlatát, de kikötötte, hogy inkognitóját továbbra is meg akarja őrizni, nehogy a rend­őrség nyugtalanítsa és azonfelül hatvanezer frankot kért szolgálataiért. Bosszúból!... A Berlinben dolgozó francia ügynökök meg­erősítették a német áruló jelentései. Erre az egyik legelőkelőbb párisi luxusszállóban érde­kes vacsora folyt le, amelyen megjelent a német áruló is, az arca azonban kötelékekkel volt be­födve, mint hogyha párbajban súlyosan megse­besült volna és a kötéseken át csupán szemeit és szőke bajuszának egy részét lehetett látni. Az összegyűlt előkelő francia tiszteknek és a kül­ügyi hivatal magas alkalmazottainak elmon­dotta, hogy teljesen tisztában van árulása aljas; ságával, de vele még csúnyábban bántak el % német hadseregben és ilymódpn akarja magát megbosszulni. A francia vezérkar meggyőződött az okmányok valódiságáról és szemöldökrángáj nélkül fisette ki a kért hatvanezer frankot, seff; talán még többet is adott volnp, hiszen ezek a& adatok Franciaország részére felbecsülehetetlén értéket jelentettek. A francia titkos levéltárak nyilvántartásában ez a német kém „A bosszú­álló“ néven szerepelt. Még két Ízben jelentkezett a háború kitöréé séig, mindkét Ízben Lüttichről irt és mindkét alkalommal igen 'fontos közléseket tett a fran­cia vezérkarnak, amely megfelelően honorálta. Pendezec tábornok és vele együtt az egész fraür cia vezérkar megállapította akkor, hogy egy Belgiumon át jövő német támadást nem tudná­nak feltartóztatni, mert hiszen az orosz szövesé- ges a japánokkal való háború folytán teljesen legyengült és ilyformán a francia külpolitika mindent elkövetett hogy a Németországgal való összeütközést elkerülje. 1914-ben, amikor a né­metek Páriát fenyegették és arra kellett számí­tani, hogy Kluck tábornok csapatai bevonulnak a francia fővárosba, legnagyobbrészt megsemmi­sítették ezeket a titkos aktákat, mindazonáltal fenmaradt néhány feljegyzés, amely bizonyítja ennek a fantasztikus leleplezésnek teljes valósá­gát. *A háború alatt a hadsereg szolgálatában betegséget, vagy rokkantságot szerzett alsóbb fokú katonák (legénység, altisztek) osztályozá­sáról és nyugdíjazásáról szóló törvény (megje­lent a Mon. Of. 1932 szept. 10-iki 212. sz.-ban) teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Memorandulüi 24. Ára 40, vidékre 50 lej, mely postabélyegben is beküldhető. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom