Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-31 / 251. szám
6 KeietiUjsxg XV. ÉVF. 251. SZÁM. A franciák meg akarnak vásárolni egy afrikai spanyol gyarmatot szuverénitása alatt ál! és igy itt Olaszországnak igen nagy érdekeltsége fűződik hozzá. Az a geográfiái tény pedig, hogy szemben fekszik Gibraltárral, különösen stratégiai fontosságot ad Tangernek. Már most kétségtelennek látszik, hogy Anglia és Olaszország sohasem fogják megengedni Franciaországnak, hogy a spanyo- ok részére itt bármiféle engedményeket tegyen, vagy pedig gyarmatainak területét kiterjessze az északafrikai partokra. most m*r a jugoszláv lapok is beismerik, flogs polgáraö&ora Sagoszlávldban (Páris, október 29.) Herriot francia miniszterelnök a minap bejelentette, hogy a közeljövőben Spanyolországba megy. A francia miniszterelnök bejelentése nagy feltűnést keltett mindenfelé, mert egész valószinütlennek látszik, hogy Edouard Herriot a Prado-muzemn, vagy az Escorial látványosságaira volna kiváncsi a spanyol fővárosban és sokkal inkább kézenfekvő, hogy a látogatással igen súlyos kihatású politikai célok függnek össze. JÉ A madridi francia nagykövet, a közelmúltban megbizást kapott kormányától, hogy engedélyt kérjen a spanyol kormánytól arra, hogy a francia csapatok az Állas-hegység déli vidékén bevonulhassanak a spanyol uralom alatt lévő u. n. Rio de Oro területre, a benszülött felkelők üldözésére. A madridi francia követ ezen felül azonban még sokkal jelentősebb ajánlatot is tett. Közölte a spanyol kormánnyal, hogy a francia kormány megszeretné szerezni Spanyolországtól a Rio de Oro és a Cap Yubi nevű területeket. Ennek ellenében Franciaország Spanyolország számára rendkívül előnyös hatalmi helyzetet biztositana Tangerben. A Rio de Oro partvidék terméktelen pusztaság és Spanyolország számára voltaképpen nem jelent értéket. A fiatal köztársaság, úgy látszik, Örömmel szabadul ettől a ráfizetéssel járó birtoktól és épp ezért, a francia ajánlatot Madridban nagy szimpátiával fogadták. Ezzel egyidejűleg azonban, nemzetközi nehézségek merültek fel. Az a lehetőség, hogy Északafriká- ban politikai területváltozás történjék, egyszerre figyelő állásba helyezte Angliát és a középien- geri országokat. Tanger ugyanis nemzetközileg igazgatott terület, amely a marokkói szultán (Belgrád, október 29.) Hosszas hallgatás után most már a jugoszláv lapok is Írnak a horvát 'forradalmi megmozdulásról. A Politika cimü lap munkatársa kint járt a helyszínen és megállapította, hogy a Velebit-hegységen keresztül állandó csempészés folyik. Zárából a Velebiten át valóságos karavánok hozták Rikvonica faluba a hadianyagot, amelyet egy paraszt házában halmoztak fel. (Bukarest, október 29.) A Nemzeti Bank legújabb rendelete is a lej „védelmét“ akarja szolgálni. Ebben a nagy védőharcban sajnos nem veszik észre, hogy a devizakorlátozásokról szóló törvény s az azt követő intézkedések milyen súlyos következményekkel járnak. A tegnap uj rendelet látott napvilágot, mely szerint a külföldre utazók maximálisan 2000 lej értékben vihetnek magukkal román bankjegyet. A bank egyúttal tudomására hozza az összes devizaigénylőknek, hogy kéréseiket az illetékes fiókok utján nyújtsák be, mert a Nemzeti Bank fiókintézeteinek megkerülésével beterjesztett kérvényeket visszautasba. A hivatalos kommüniké értelmében a Nemzeti Bank célja a lejjel folyó spekuláció letörése,! természetes azonban, hogy a megszorító intézke-1 A csendőrök többziben véres harcokat folytattak a határcsempészekkel. A fegyvereket Petrus Dominic' zárai fegyverkereskedő szállitotta. - laptudósitó szerint a Prusani-i csendőrlaktanyát felrobbantották. Abból a tényből, hogy most már a jugoszláv lapok is beismerik azokat az eseményeket, amelyek hetekkel ezelőtt történtek, világosan kiviláglik a hivatalos dementik értéke. dések az ipart és kereskedelmet is sújtják. A Bank minden lehetőt elkövet, hogy a devizatörvénynek ilyen irányú káros hatásait kiküszöbölje és a törvény végrehajtási utasítását az ipar és kereskedelem érdekképviseleteinek bevonásával készítette el. A Nemzeti Bank nagyfontoságunak tekinti az exportőrök igényeinek kielégítését is. Tegnap délelőtt ülést tartott a Bank igazgatótanácsa és az ülésen megjelent Franasovici, a gabonaerportőrök egyesületének elnöke is, akivel teljes megállapodás jött létre, úgy hogy a problémának ezt az oldalát sikerült kedvezően megoldani. Ugyancsak itt írjuk meg, hogy az UGIR képviselői ma felkeresték Lugoseanu ipar és kereskedelemügyi minisztert, akinek memorandumot j nyújtottak át a devizakorlátozásokkal kapcsola- 1 tos kéréseikről. íme a legújabb devlzarendelet! Már csak kétezer lejt szabad kivinni [tender és 1 Macdonald: SteroSsaMii (rZBPBSí ma "jisaíta) Színkör SZEOlN Mozgóban. Napozó Irta: Fapp Jenő. Dohos is mindig azzal rontotta el a felesége hangulatát, hogy folyton figyelmeztette. Oda ne ússz, ott örvény van fiam, húzd le a trikódat, mert nagyon felcsúszott, — arra ne nézz, mert ott fixiroz az a főhadnagy! Lógazöved, vigyázz a sörre, mert hideg és ne menj egyedül csónakázni, mert te nem ismered a Balatont. így ment ez egész nap, úgy hogy az asszonyban ágaskodott a függetlenségi vágy. Nem mondta ez urának, hogy ne gyilkolja ezzel a folytonos atyás- kodással, de unta ezt a nagy szereimet, a aieiyik csak tilalomfákkal vette körül. — Nagyon néznek! — súgta oda az ura, amikor az asszony elnyúlt az emeletes napozó ter- raszán. — Ezek a íolyamőrtisztek mind ró’ad beszélnek. Vedd föl lelkem a fürdőköpenyt. Miért vegye föl a fürdőköpenyt; Mikor min- denki trikóban napozik- Öt is nézik, mást :s néznek ezek a dunai íolyamőrtisztek, minden nőt néznek, miért bántja ez az ő urát! Lassan bujt be a köpenybe, szándékosan nem találta el az' ujját, előbb lerúgta lábáról a gummicipőket, ezzel is telt az idő és inig öltözött, élvezte a napozó terrasz másik végéről a hangokat és hangosabb tréfákat. Nekem szól az emeltebb hang, mondta magában az asszony, nekem viccelnek, nekem szellemeskednek, szívesen elnevetném magam én is, ha nem lenne itt Józsi. De Józsi ott kente magát mellette olajjal a nap ellen és az asszony nem tudta egy mosollyal értésére adni a folyamőrtiszteknek, hogy hálás a szellemeskedésért, hogy érti a milói Vénuszra való célzásokat. Tocsogott, tapogott állva, hajáról lekapta a piroskék gumisapkát, facsarni kezdte trikójából a vizet, csak hogy ne kelljen lefeküdnie, mert akkor eltűnik a folyamőrök szeme elöl s mikor az ura rászólt, hogy dűlj már le! akkor úgy feküdt végig a deszkákon, hogy a köpenyt elől nyitva hagyta. Behunyt szemmel figyelte, hogy íeláll- nak-e odaát a folyamőrök. A napozó-terrasz óriási kerek asztal volt, vele éppen szemben hevertek a tisztek, akik hetek óta mindig ezt a legnaposabb negyedet foglalták el, hölgyeikkel együtt, akiket elnémított Dobosné figurája, pizsamája, arca, foga, lába s mindene. A tiszti hölgyek pillanat alatt felmérték, taksáltak és összefogtak ellene, abban a percben, amikor magára vonta a folyamőrtisztek minden figyelmét, Ok is tudták, hogy Dobognának szól a tiszk-k emeltebb hangja, neki mókáznak. Mikor Dobosné végre lefeküdt a deszkákra, a tiszti asszonyok megkönnyebültek. De még meg se kezdték sza- pulását. mikor észrevették, hogy először az idősebb tiszti férjek, azután rangsor szerint a fiatalabbak is egymásután álltak föl, dobogtak, birkóztak, magasat ugrottak, csak hogy álliiassa- nak. Dobosné behunyt szemmel feküdt, de a fülébe beledobogott a deszkákon át a tisztek állóversenye. Ö mosolygott, odaát a tiszti asszonyok felültek és zavarták a férfiakat a vízbe, játszi,, j nak ott lovasdit, mi ütött beléjük, hogy a napozó tetején rendeznek lovaspólót!... — Bemennek a vizbe! -— kérdezte magában Dobosné. Egyik se hagyta, hogy elkergessék, mindenféle papucstréfával ütötték el az asszonyok ellenvetését és tovább ugráltak a terraszon. A tiszti asszonyok, lehettek hatan, mind mérges volt, bárha nevettek ők is és m’nd bedobta volna most Dobosnál a vizbe, sajátkezülog, oda, ahol állítólag örvény van. Röviden bestiának nevezték. — Mozog a bestia! — súgta egyik a másiknak. Mert most már minden mozdulatát ügyelték. Megy a vizbe! A tisztek is ugráltak befelé, ott hagyták a hat tiszti asszonyt. A hat asszony se hagyta magát, ők is egyszerre megkívánták a Balatont. Dobosné rángatta az egész társaságot, ha ő szárazra ment, kiúszott az egész folyamőrség, ha ő a napozóra ment föl. mindenki sietett napozni. Dobos Józsi folyton a felesége sarkában volt, senkit se engedett közelébe és mindig talált valamit, amivel mérgezte a luuu:u!atot. •— Most se tudod, hogy ki küldte a csokrot tegnap? -— kérdezte az asszonytól. — Nyomozd ki te! — mondta a felesége. ■ A portás adta lei az emeletre. Minden uj asszony kap itt csokrot. Hivatalosat. Nem hiszed? Az igazgatóság küldte. Séták alatt, ebédidőben, vízben és szárazon kutatta Dobos a csokor szerzőjét, figyelte a folyamőröket. ezek voltak a leggyanusabbak- Elúszott messzire a feleségétől, hogy lássa, melyik tiszt közeledik feléje. Biztos, hogy az küldte a virágot. De a tisztek már nem mertek közelébe se menni Dobognának, mert otthon már mind kikaptak. Dohos azt nézte: melyiknek nincs jegy gyűrű az ujján. Úgy okoskodott, hogy nőtlen ember inkább mer igy jelentkezni, virág utján, mint egy nős. Kezdte figyelni a kezeket. Lopva a feleségét is, hogy nem mosolyog-e rá valamelyikre- Körötte százan és százan magasztalták a kéklő eget és a meleg napot, a selymes vizet és a gyönyörű nyarat. Ö a csokor küldőjét kutatta. Elvegyült idegen férfiak közé, ha .ha hall valamit s a gyötrődés alatt, a íiii és alatt nem törődött feleségével, aki végre szabadon mozoghatott. És a napozóban odafeküdt a fol.vamőrök szakaszába, üres volt. ule tűzött legjobban a nap, lefeküdt, tuna füle hallotta a távolból is az ura figyelmeztetését, hogy ne heverj le oda, az a tiszteké. A hat asszony messziről meglátta, hogy Dobóimé az ő megszokott helyükön napozik. L'gy vágtattak ki a vizből. mintha családi otthonukba tört volna be az ellenség. Rajvonalba fejlődtek a fekvő idegen előtt, leültek és vártak Egyikőjük kiállt a napozó lépcsőjéhez és elverte onnan azt a tisztet, aki fel akart menni. Nem engedték fel a férfiakat. Nem törülköztek, nem napoztak, nem beszélgettek. Falanxba tömörülve várták, hogy Dobosné eltávozzék onnan. Aki azonban hasra feküdt és olvasni kezdett. Élvezte a hat asszony néma dühétEgy félóráig tartott ez a néma bojkott, amikor megérkezett Dobos. Szólt az asszonynak, hogy menjen át hozzá. A hat tiszti asszony abban a pillanatban elfoglalta a felszabadult szakaszt. — Látod, — magyarázta Dobos a feloségé- nak, — egyszer hagylak magadra és rögtön tapintatlan vagy. Elfoglalod mások helyét. — A napozó mindenkié. Nincs foglalt hely. — De van zárt társaság és van megszokott hely! — mondta az ura. — Nem látod hogy le se feküdtek a közeledben? Ültek és vártak. És hirtelen fordított egyet az okoskodáson.
