Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-30 / 250. szám
XV. ÉVF. 250. SZÁM. fÍElETiüJSXG 3 Uj csillag 0 film egén Kedves természeti jelenség augusztusban a csillaghullás. De bármennyire szeretjük az angyalok fényes ékszereit, nem sajnáljuk lehullásukat, mert jönnek helyükbe újak, talán még ragyogóbbak. így van ez a filmnél is. Sztárok letűnnek, de jönnek fiatalok, szépek és tehetségesek, akik egy csapásra meghódítják as egész világot. Ilyen ragyogó jelenség Élissa Landi, a Jox legféltettebb uj sztárja. Jellemzésére minden dicsérő jelző kevés. Ot látni kell, A közeljövőben Kolozsvár mozilálogató közönsége is részesül ebben a különös élve= zetben, mert Romániában legelőször itt kerül bemutatásra a „Sárga bárca“, Elissa Landi és Lionel Derry more slágerfilmje. Az európai válság keresztmetszete Inflációs pánib uralja Lengyelországot Egy ország, ahol a termelés mindenik ága haldoklik A lengyel agrárválság katasztrofális számsorai — Kexner Béla cikksorozatának ötödik része — II. A lengyel helyzetet az Ostwirtschaft igy jellemzi: „A lengyel mezőgazdasági termelés árainak leromlása a vidéki lakosság (Lengyelország összlakosságának 65%-a) vásárlási képességét annyira lezüllesztete, hogy a lengyel provinciák legnagyobb részében a lakosság, mint az ipari anyagok vásárlója, már egyáltalában nem jöhet tekintetbe. A nyugati területeken a gazda ipari szükségleteit a minimumra szoritja, Keleten egyáltalán lemond róla. A földnúvesek visz- Szatértek a magukkészitette cipők ós más ruha- nemüek hordására. A rettenetes adóterhek, a borzalmas kamatok elvették a paraszttól a lélegzés lehetőségét is, a paraszt kénytelen minden vagyonát, állatját, sőt utolsó dolgozó lovát is potom áron eladni, hogy adók és uzsorakamatok fizetésére pénzt szerezzen. Ennek dacára azonban az adóhátralékok évről-évre nőnek Az agrárreform keresztülvitele, mely az 1925. évi törvény értelmében évi 200.000 hektár nagybirtoknak a parasztság részére való eladását rendelte el, azért szűnt meg, mert az államháztartás ezt a tételt már nem birja el. Lengyelország ipari krizisét jellemzi az ipari termelés példátlan csökkenése. Ez a csökkenés 52% volt 1932-ben a krizs előtti termeléshez és 28,9% az 1931. évihez viszonyitva. A lengyel ipar termelési indexe, ha az 1928. évet száznak vesz- szük, a következő volt: 1930 julius hó 30. arany deviza 568 350 A lengyel jegybank arany és devizakészlete millió zlotyban: 1932 január hó arany deviza 154 158 Harc a zloty, védelmére. A zloty paritásának a védelmére az exportot minden módon támogatták a ^engyel kormányok és hogy ez teljes sikerrel járt, az látható az alábbi tabellából, mely Lengyelország külkereskedelmét jellemzi. A számok millió zlotybaü értendők: Évek Behozatal Kivitel 1926 1540,7 2245,3 1927 2892,0 2514,7 1928 3362,2 2508,0 1929 3111,0 2813,4 1930 2246,0 2433,2 Saldo 705,1 —377,3 —854,2 —297,2 187,6 1930 január elsején millió zlotyban Lengyel- ország eladósodása r or'id lejáratú összadóság °/o-bnn eladósdás °/° 1929 1930 1931 1931 dec. 1932 jan. 1932 febr. 1932 má c. 99,7 81,8 69,3 57,9 51,8 51,9 52,8 Az utolsó hónapok némi javulása csak a textiliparnak a szezonmunkáját illeti. A szén és vastennelés krízise. A lengyel szén és vastermelés azért ment erősen vissza, mert az angol font elértéktelenedése lehetővé tette az angol szénnek és az angol vasnak az odaszállitását, ahová eddig csal' a lengyel özén és a lengyel vas gravita Ihatott. A következő számokkal mutatom be a lengyel ipar nyersanyag és épitkezési anyag-fogyasztásának a csökkenését: összesen 10328,3 100 3213 100 ebből Németországnak 1213,2 11 607,6 19 Angliának 939,6 4,1 476,6 35 U. S. A.-nak 3692,5 35 424,2 13 Franciaországnak 1559,6 15 340.2 10 Lengyelországnak a külfölddel szemben való összes követelése 1483,9. Lengyelországgal is megtörtént, hogy a mult év júliusa óta a külföld nagy mértékben visszovonta a nyújtott hiteleket, igy az Egyesült Államok Lengyelországban elhelyezett pénzeinek nem kevesebb' mint 75%-át vonta vissza. Uj hitelek pedig nem jönnek és remény sem lehet erre. Ez okozta a lengyel jegybank deviza és aranykészleteinek nagymérvii csökkenését. 1931 1467,2 1878,7 416,5 1932 jan —ápr. 286,9 383,4 96,5 Export prémiumok. A lengyel kormányok sikerrel dolgoztak a külkereskedelmi mérleg aktívvá tételén is. Nagy exportprémiumokat fizettek, nagy fuvarkedvez- ményekben részesítették az export árut és emiatt igen tekintélyes a különbség valamelyik cikk belföldi és külföldi ára között. Pld. a szénnek a tonnája a bányánál a belföld részére 36,S6 zloty, ugyanaz Danzigban fob exportra 19,50 zlotyba kerül. A belföldön a cukor kg.-ként 1,60 zl. ugyanaz exportra 0,40 zl. A bialistoki textiliparnak ebben az esztendőben a lengyel állam minden exportált felsőkabát után 10 zloty exportprémiumot fizetett, pedig egy ilyen kabát előállitási költsége 22 zloty, igy volt aztán lehetséges, hogy egy lengyel gyártmányú felöltőt Londonban 8 sh-ért lehetett venni. Exportprémiákra a lengyel állam ebben az esztendőben 140 millió zlotyt, tehát több mint 2 és félmilliárd lejt költött, míg fuvarengedményekre 60 millió zlotyt adott. ki. Ezek az összegek az egész lengyel állam-bevételnek 8%-át teszik ki, de elérték azt, hogy a lengyel kormányok Lengyelország külföldi adósságainak kamatait ós részleteit mindenkor pontosan fizetni tudják. Ez az egyetlen biztositéka a zloty árfolyamának és állandóságának egyetlen megmaradt oszlopa, hiszen láttuk, hogy a Lengyel Bank arany és deviza fedezete állandóan csökkenő. Sikertelen li&fsza a francia kölcsön után Az a 300 millió frankos kölcsön, mely állítólag a Gelingend (Danzig) Felsőszilézia sztraté- giai vasúti vonal építkezéséhez szükséges, még mindig nem sikerült, dacára annak, hogy ennek a vasul vonalnak az építését a Schnoider- Creuzot-eég finanszírozza. Ámde ogyanezé a csoporté a Huta Bancova, mely dacára annak, hogy a lengyel vasszindikátusnak oszlopos tagja, a vasút egész sinszükségleténelc megrende lését kívánja. Mivel a Schneider-Creuzot-cég a Banque Franco Polonaise-ban is érdekelve van, felmondatta a vasszindikátusnak összes hiteleit, hogy a sin-megrendelést ne a vasszindikátus, hanem egyedül a Huta Bankova kapja meg. Lengyelországban mindenki tudja, hogy amig ez meg nem történik, addig a 300 millió francia hitel valósággá nem válhatik. Hogy ez valósággá ne is válhassál:, adta ki a francia kormány nevezetes rendeletét, mellyel az összes bankokat és bankárokat arra kötelezte, hogy junius 6-tól egyik ügyfelének sem adhat devizát, ha megindokolása nincs kifogásta-* lanul igazolva. Lengyelország pénzügyi helyzetének jellemzője a Bank Polski elhatározása, hogy junius 3-án a dollár bankjegyek eladását teljesen beszüntette, csak vásárolja őket és azonnal Newyorkba reportálja. Ez Lengyelország szomorú gazdasági helyzetének reális képe és bizonyitéka annak is, hogy egy ország gazdasági életét az export biztositani képes, annak minden vonatkozásában és külföldi jelentőségében. Belfogyasztás 1931 1930 1929 é Kőszén 1000 t. 19042 20291 27.122 Henger vas 1000 t. 185 278 380 Czement 1000 t. 513 758 90S Peróleum 1000 t. 110 127 133 látszik az ipari helyzet 1931 1930 1939 években 3848 4329 4471 1562 1059 ob2 Még vilgágosabban a következő adatokból: Működő üzemek 20 és több munkással Leállított üzemek Foglalkoztatott 1000 munkás a feldolgozó iparban (dec. végén) 300 391 48S Az ipari vállalatok részvényei értéktelenedtek. 45 ipari vállalat részvény ár-indexe decemberben, 1927 = 100 1931 1930 1929 27,57 47,59 67,39 Az eladósodót!: ország. Lengyelországban a hitelkrizis az infláció megszűnte óta állandóan tart és legjobban a kamatláb magasságában mutatkozik. Az ország és lakossága annyira szegény, hogy belföldi kölcsöntőke képződése teljesen lehetetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy az ország a külfölddel szemben annyira el van adósodva. A dollárrablási ügy egyik szerepleje, Bauer Mária öngyilkosságot követeli el Egy soSfőr vallomása alapján uj irányba ierelődotí a nyomozás Nagy Pál menlőtasml jelenteit be (Budapest, október 28.) Az ismert dollár- hamisitási ügyben a mai nap folyamán váratlanul két érdekes fordulat történt. Az egyik az, hogy Bauer Mária, akitől ismeretlen tettesek a vonaton a bőröndöt elrabolták, ma morfiummal megmérgezte magát. Életveszélyes állapotban bevitték a kórházba. Bauer Mária búcsúlevelet hagyott hátra, amelyet azonban még nem bontottak fel. A másik fordulat, hogy Nagy Pál ügyvédje megjelent a rendőrségen ós előadta, hogy egy soffőr jelentkezett nála, aki néhány érdekes adatot tud a dollárhamisitásra vonatkozólag. A soffőrt felszólította egy Szala Andor nevű filmgyári alkalmazott és ajánlatot tett neki, hogy 500 pengőért segédkezzék egy koffernek az elrablásánál, amelyet egy nő fog majd az Alkotmány ucca sarkán a kocsiba betétetni. A jelzett időpontban azonban Szala Andor nem jelentkezett. A védőügyvéd állítása szerint, ha ez állitás beigazplódik, nyilvánvalóvá válik Nagy Pál ártatlansága. A rendőrség megindította az eljárást az állítólagos Szala Andor ellen és megállapította, hogy egy ilyen nevű magánalkalmazott tényleg létezik Budapesten, de e pillanatban külföldön tartózkodik. A devizakereskedelmi törvény végrehajtási utasítása (Í932, okt. 25-iki 250 sz. Mon. GL) magyar fordításban kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vidékre 40 iei. Postabélyegben beküldhető
