Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-29 / 249. szám
XV. ÉVF. 249. SZÁM. KeletiUjskg 3 Mindenki szerezze meg az állampolgárság jogát! „Az egyszakaszos állampolgársági törvényt jóindulatulag is, rosszinduiafulag is lehet Paptea kolozsvári tanácsos azt állítja, IIIu||Jjwi ö-ill hogy Kolozsvár város a jóindulat álláspontján áll — Milyen okiratokat kell beszerezni ^ (Kolozsvár, október 27.) Az uj állampolgár- sági törvény, illetve az állampolgársági listákba való jelentkezés meghosszabbításáról szóló egyszakaszos törvény a Monitorul Oficial 244. számában megjelent. Az egyszakaszost szeptember 9-én a szenátusban és október 10-én a kamarában is megszavazták. A király szentesítette az uj törvényt október 17-én. Nem akarunk e helyen visszatérni azokra a anomáliákra, amelyek az állampolgársági listák összeállításánál mutatkoztak. Köztudomású, hogy miniszterek, képviselők, magas funkcionáriusok, birák hibájukon kivül kimaradtak az állampolgársági jegyzékből, sőt előfordult az a groteszk eset, hogy abban a bizottságban, amely az állampolgárságok osztogatását, vagy visszautasítását intézte, az egyik biró maga sem volt benne az állampolgársági jegyzékben. De nemcsak hevenyészve és felületesen állították össze az állampolgársági listákat, hanem rossz- akaratuan, kisebbségellenes célzatossággal. Különösen csatolt területeken történtek súlyos visszaélések. Az igazságügyminisztériumban, ahol még ma is működik egy állampolgársági bizottság, negyvenezer akta fekszik elintézetlenül és el lehet mondani, hogy könnyebb a tevének a tüfokán átjutni, mint hivatalos utón az állampolgárságot megszerezni. Ilyen körülmények között érthető, ha az uj állampolgársági törvény mindenfelé nagy várakozást keltett. Most, hogy megjelent a törvény teljes és csodálatosan rövid szövege, kiderült, hogy a hozzáfűzött várakozásoknak egyáltalában nem felel meg és az egész ország közvéleményét kínosan lepte meg. El lehet mondani erre az egyszakszosra, hogy rövid és értelmetlen. Pedig a törvényhozásnak tahin mégis az volt a célja, hogy az igazságügyminisztériumot mentesítse a negyvenezer akta fárasztó elintézésétől és hogy az állampolgársági jegyzékekből indokolatlanul kimaradt jogszerinti állampolgárok forma szerint is állampolgárok legyenek. Különben a törvény önmaga helyett beszél: Az 1928 december 31-re kitűzött és az állampolgársági törvény 67. paragrafusában előirt jelentkezési határidő 1933 szeptember 1-ig e törvény életbeléptétől számítva meghosszabbítást nyer. A lakonikus szövegű törvényben a legnagyobb zavart az állampolgársági törvény 67. paragrafusára való hivatkozás kelti, mert a 67. paragrafus a leghomályosabb és nem lehet tisztán megérteni, hogy azokra vonatkozik-e, akik 1918 december 31-én itt éltek és illetőséggel bírtak, vagy csak azokra, akik itt éltek ugyan és illetőséggel is birtak, de a jelentkezés idejében ideiglenesen nem tartózkodtak azon a helyen, ahol a listákba való felvételre jelentkezniük kellett. Ha az állampolgársági törvény 56. paragrafusára hivatkozott volna az uj egyszakaszos, akkor min ién kétséget kizáróon joga volna jelentkezni mindenkinek, aki a listából kimaradt, de 1918 december 31-én itt élt és illetőséggel' birt. Sajnos, azonban nem igy történt. Munkatársunk megjelent az állampolgár- sági hivatalban, ahol Ivan tanácsos kijelentette, hogy tudomása van ugyan az egyszakaszosnak a hivatalos lapban való megjelenéséről, de hozzá eddig semmiféle rendelet a minisztériumtól nem érkezett és egyelőre senkit sem vehet fel az állampolgársági jegyzékbe. Innen a polgármestert akartuk nyilatkozattételre birni. Deieu interimárbizottsági elnök Bukarestbe utazott, tehát helyetteséhez, Flaviu Laurentiu helyettes elnökhöz fordultunk és arra kértük, hogy Kolozsvár város ideiglenes bizottsága táviratilag kérje a belügyminisztériumot, hogy az állampolgársági hivatal sürgősen küldje el a végrehajtási utasítást. Flaviu Laurentiu szerint azonban erre egyáltalában nincs szükség. A törvény megjelent a hivatalos lapban és az interimárbizottság máris intézkedett, hogy a város hirdetési oszlopaira kiragasszák a szövegét és jelöljék meg a módozatokat, hogyan és milyen okmányok segítségével lehet pótlólag jelentkezni az állampolgár- sági listákba való felvételre. Laurentiu Peptea tanácsoshoz utasított, akit az interimárbizottság vezetősége már ilyen irányban utasított is. Peptea tanácsos, akit felkerestünk, éppen az állampolgársági törvényt és az uj egyszakaszost tanulmányozta. Kijelentette, hogy ő ngy értelmezi a törvényt, hogy mindazok jelentkezhetnek a listákba való felvételre, akik 1918 december 31-én Kolozsváron illetőséggel birtak. — Az egyszakaszost lehet jóindulatulag és lehet rosszindulatnlag magyarázni, — mondotta Peptea tanácsos. Kolozsvár város vezetősége jóindulatulag akarja magyarázni, mert meg van győződve arról, hogy a Vaida-kormánynak az volt az intenciója, hogy valóban bekerüljenek az állampolgársági jegyzékbe mindazok, akik 1918-ban Romániában éltek és itt birtak illetőséggel. Ez annál valószínűbb, mert az összeírást annak idején hivatalból kellett volna megejteni és ha az összeírásnál hibák és mulasztások történtek, azért az ország polgárait joghátrány nem érheti. — Ma, vagy holnap rendeletet bocsátunk ki, az összes lapokban informáljuk Kolozsvár város polgárságát, mert az a célunk, hogy az állampolgárságba való felvételnél történt hibákat az uj egyszakaszos segítségével reparáljuk. Peptea tanácsos szerint egyébként az állampolgársági listákba való felvétel céljából az alábbi bizonyítványokra van szükség: 1. Bizonyitvány arról, hogy 1918 december 1-én a kérvényező Kolozsváron illetőséggel birt. 2. Bizonyitvány arról, hogy 1924—1925. évben igazoltan távol volt a kérvényező az illetőségi helyétől. (Ez a bizonyitvány azonban úgy is módosulhat, hogy a kérvényező megjelöli, miért maradt ki, illetve, miért nem vették fel annak idején az állampolgársági jegyzékbe.) 3. Születési bizonyitvány. 4. Bizonyitvány arról, hogy nem repatriált, nem optált idegen állampolgárságra. 5. Házassági bizonyitvány. Erre azért van szükség, hogy a kérelmező felesége és gyerekei is megkapják az állampolgárságot. 6. Katonai bizonyitvány. (Erre azonban nincs feltétlenül szükség.) Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy mindenkinek magyar kötelessége, hogy az egyszakaszos törvény értelmében a szükséges okmányait beszerezze és jelentkezzék az állampolgár- sági listába való felvételre. Az állampolgársági jog megszerzése egyben a választói jognak az elnyerését is jelenti, nem is szólva arról, hogy ezer bajtól és kellemetlenségtől, hatósági vegza- turától kiméli meg a polgárokat. A budapesti anatómiai intézetben megtámadták a zsidó diákokat (Budapest, október 27.) Az anatómiai intése bon ma megtámadták a zsidó hallgatókat. A százfőnyi tamadó csoporthoz állítólag a jogi fakultásról is esadakoztak. A zsidó diákok egy a pedet' up szobájába menekült, mire a diákok követe lők, hogy nyissák ki az ajtót. At folyosókon tiMíózkodó néhány zsidó diákot is súlyosan bántalmazták. Szabó dékán megindította az eljárás* a verekedés okának ki nyomozása t-a. A verekedők a helyszínéről eltűntek és CziJuszerint még nem sikerült kinyomozni őket. Bukarest közönsége rácáfol* az Unlversulra és melei fogadtatásban részesítene a magyar orvosokat (Bukarest, október 27.) Csütörtök reggel nyolc órakor megérkeztek Bukat estbe a budapesti fürdőorvosok delegátusai. Az állomáson Anghelescu őrnagy, bukaresti főpolgármester helyettes fogadta őket. A vendégei az Vflu nae Palaceban szálltak meg, majd tizenegy ómkor a főváros recepciót rendezett tiszteletükre, amelyen dr. Dobrescu főpolgármester tar.TUt tőszódét. — Örömmel üdvözlöm Önöket szerény fővárosunkban, mely valóban szerény az Ónok fővárosának méreteihez képest. Felejtheted ének számomra azok a kellemes napok, amelyeket Budapest városának vezetősége igen szívélyes fogadtatásával nekem szerzett és boldog vagyok, hogy megkísérelhetem viszonozni a budapestiek vendégszeretetét. Tasnádi Szűcs András kereskedelmi minisztériumi államtithárhelyettes válaszolt a köszöntésre és hangsúlyozta, hogy balneologiai és turisztikai kérdésekben már nemzetközi együttműködés kontúrjai bontakoznak ki. Általános az az óhaj, hogy ezeket a nemzeti kapcsolatokat úgy kulturális, mint gazdasági tárgyalások során tényleges és barátságos közeledését mélyítse a két állam. Újabb fejlődést kivan Bukarestnek, hogy a jövőben is méltán megérdemelhesse a „kis Páris“ elnevezést. Tasnádi-Szücs András Bukarest és Románia éltetésével fejezte be beszédét- Ezután megkezdődtek az ünnepségek hivatalos tárgyalásai. Miklós Elemér dr. a magyar Idegenforgalmi Tanács főtitkára nyitotta meg a turisztikai társaság ülését, történelmi visszapillantásban ismerte ti a turisztika fejlődését s annak az óhajának ad kifejezést, hogy a két állam fürdöző és turista közönsége között a legközvetlenebb kapcsolat állandósuljon. Bársony István dr. volt a következő felszólaló, aki a két nép közeledésének szükségességéről beszélt. Az ülés után a vendégek banketteztek, majd a Snagov tóhoz tettek kirándulást. Az összes bukaresti lapok, kivéve az Uni- versult, a legnagyobb lelkesedés hangján Írnak a magyar vendégekről, egyedül az Universul ragadta meg az alkalmat, hogy újólag támadja Dobrescu bukaresti főpolgármestert, amiért meleg fogadtatásban részesíti a magyarokat és rokonszenvvel van Magyarország iránt, „akkor, amikor a magyarok ellenségei a románoknak.'* A Lupta ezzel szemben azt irja, hogy az Universul jobban tenné, ha a magyarok helyett azokat támadná, akik a háborúban együtt működtek Romániával, de akik most, cserbenhagyták, mint például Mussolini fascistái. Ez a cikk politikai körökben nagy feltűnést keltett. BiiiaiiiiiiiiiiiitniiiiiiiiiiiniiiiiiiinnniiiiimiiiiniiiumiiiiciiiifiiiiiiiiniiiMiiiiiimiJiiiuiiiiiniiimMii 9B 3 5 Assz' B 3 l: I M Hiúim nunm 1 Felhívom szives fiayel - ét a le - I-----------_ szebb kivitelű IRODALMI és MO 1 VESZETI folyóiratra. Óhajtana színes di atlapot. S színes fee imun’ta mintát ? tsetleg érdekelné szúrt- | sab • n fehérr emu, áaynemű s monogramok 7 Ha = szeretne megismerkedni feu önböző mintája ke im, | góbé in, rece és szőny g mintákkal rendetje meg a | Magyar Uriasszonyok Lapját1 Mutatványszámot küld Török Jénos, Oradea. Casuta Poştala 47. 5 iiiiiüiiniiiiiiiimfRttiiiiiuinniiiiiiiiiiiinnniiiiiiiintiiiiiiiiiimfnniiiiiunmiiiiiiifiniiiiiiiiiin^l Jeanette Macdona.d és Maurice Ctalirr u| filmje a Szinimr Mozgóban jön!!
