Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-27 / 247. szám

XV. ÉVF. 247. SZÁM. KeletiUjskg 3 „Egy éjjel... vagy soha “ Jan Kiepnra fellépte a Select-Mozgóban Szenzációs hírünk van: Jan Kiepura Kolozsvárt fog énekelni. Látni fogjuk ezt a nagy művészt — ne felejtsük el, hogy igen kellemes megjelenésű, fiatal és felülmúlhatatlan elegánciáju — es hallani fogtuk legutolsó nagysikerű szerepében : „Egy éjjel... vagy soha'4. Ez a film meghódította a világot. 'Bukarestben. ahol most a darabot játszók, a közönség sorfalat áll, mint a háború idején a kenyérjegyért. Temesvárt a mozgó színházat a szó szoros élteimében megostromolták és felárat fizettek a jegyekért. — cMost Kolozsvárnak jutott ki a dicsőség, hogy Bukarest és Temesvár után egyike Európa első városainak, ahol ezt a drága filmet bemutatták, amely a hangosfílmgyártás óta egyike a legnagyobb produktióknak e téren. * Gróf Klebelsberg Jenőxié nyomorában a Dunába akarta vetni magát A sárga ház három halottja Nincs nyomuk a valkányi véres éjszaka rablógyilkosainak A ialu reiormátus papja fedezte fel a borzalmas bűntényt (Temesvár, október 25.) Röviden jelentettük már, hogy Valkány községben az esti órákban hármas rablógyilkosság áldozata lett Tenner János korcsmáros, felesége és a cselédJeánj, Simon Julia. A banditák 600.000 lejt Vittek ma­gukkal a magas, sárga kőépületből, amelynek egyszerre kipusztitották minden lakóját. A rablógyilkosság utáni reggel, szombaton. Tenner nem nyitotta ki a boltot. Ez a körülmény Vezetett azután a rablőgyilkosság felfedezésé­ihez. Kun Zoltán valkányi református lelkész gyanúsnak találta a nagy csendet. A csendőrei-- mester és Kincs János segédjegyző megkerülték a házat és a kerítésből kinyomva három lécet, behatoltak az udvarra. Néhány pillanat múlva visszatért a csendőrőrmester. Halálsápadt volt és rekedt hangon csak ennyit mondott: — Lámpát. A csendőrőrmesterrel most már Kun Zoltán lelkész is bement a lakásba. Kun Zoltán igy adta elő borzalmas élményeit: — Minden ajtó nyitva volt. Az előszobában, hol a Tenner-házaspár vacsorázott, az ed<my le volt takarva, a padlón vérnyomok. Nem messze ettől a cseléd fejkendője. A szőnyeg össze volt gyűrve, a hálószoba ajtaja nyitva. A hálószobá­ban az ágyak megvetve, de még érintetlenül ál­dottak. Az asztalon égett az erősen lecsavart láíüpa. A sarokban Vérfoltot láttunk, mellette egy csomó hajat. A vértócsába belépett valaki, inert nem. messze onpian egy bocskor véres körvo­nalait lehetett kivenni. A hálószobából nyilik a szalop. Ennek ajtajába volt beszorítva Simon Julia lába. A leány a szalonban feküdt, holtan. Arca véres Volt. nya­kán az üzletből hozott istráng, A szalon diván- ján feküdt Tennerné. Sehol dulakodás nyomát nem láttuk. — A szalonból ajtó nyilt az üzletbe Itt ta­láltuk meg Tenner Jánost holtan, hanyattfek- ve. A pulton pálinkás pohár, félig telve szesz- szel. A kassza előtt víznyomók látszottak. A kul­csokat a mosdón találtuk meg, Az a nagy ber- tarca, amelyben Tenner a pénzt tartotta, üresen hevert a padlón. *— A rablógyilkosságot, véleményem szerint, amit egyébként minden feltevés megerősít, az alábbi módon követték el- Simon Júliának az udvar hátsó részében van a szobája. A cseléd ;ide visszavonult nyolc órakor. Tauner ék eköz­ben —■ ahogyan évek óta szokták — iciváltva megvacsoráztak, hogy valaki mindig legyen az üzletben. Tenner nyolc órakor be akarta zárni a külső ajtót és a szárnyas pléhajtó egyik szám nyát már be is csukta, amikor a rabi -»gyilkosok egyike megjelent az ajtóban és pálinkát kéit Egészen bizonyos, hogy Tenner vek is­mernie kellett ezt az embert, mi t soha isme:Men embert, különösen ebben az időben nem szolgált ki. Az illető pohár pálinkát kért és félig kiitta, köz­ben besuhant cinkosa és mindkettői rávetcuék magukat Tenner re, akit meg­fojtottak­A zajra beszaladt Tennerné, akit a rablógyilko­sok egyike a pulthoz szorított. Ez! a feltevést igazolja az ţ. tény, hogy Tennerne fülbevalójá­ból kiesett a kő. Ott találták meg a földön Ingé szén bizonyos, hogy Tennerné, csaa’'. ,gy életét megmentse önként ajánlotta fel a házban ’wf pénzt és ki is vette a nagy bőrtáfeát, amelyben a pénzt tartották. Csakhogy a rablógyilkosok ezzel nem elégedtek meg, hanem •megfojtották az asszonyt, nehogy élet- ben maradva, elárulhassa őket. A zajt meghallotta a cselédleány és a sötét ud­varon át lámpával sietett fel a lakásba. Ekkor látta, mi történik és menekülni akart, a rabló- gyilkosok egyike utánavetette magát és a nyi­tott folyósón utolérte a leányt, hátulról fejbe­vágta. Befutottak az üzletbe, istrángot vettek magukhoz, azt a leány nyakára kötötték és úgy vonszolták be a lakásba, hol mindaddig fojto­gatták, mig ki nem szenvedett. Ezután a zsákmányolt pénzzel, amelyet mint­egy hatszázezer lejre becsülnek, az udvar hátsó részén át eltávoztak. A kertben látni is a nyomokat: egy bocskor tói és meztelen lábtól származó nyom mutatja, hogy a rablógyilkosok erre távoztak Ó3 a keríté­sen átvetve magukat, elmenekültek. A csendőrség letartóztatott több gyanús egyént, de nem lehetett a rablógyilkosságot reájuk bizonyítani. (Budapest, október 25.) A LánehH közelében a rendőrség egy hölgyre lett figyelmes, aki ön­gyilkossági célzattal a Dunába akart ugrani. A rendőrség megállapította, hogy a hölgy gróf Klcbelsberg Jenöné, aki nyomorában öngyilkos akart lenni, A grófnő előadta, hogy férje, aki különben az elhuny! kultuszminiszternek uno­kaöccse, hónapok óta állás nélkül van és ő nyo­n.oré'c] nem látott más kiutat, mint azt, hogy gyermekével együtt elpusztítsa magát- Kijelelte (Bukarest, október 25.) Ma délután az ösz- szes gazdasági miniszterek értekezletet tartot­tak, amelyen megvitatták a kenyérárak kérdé­sét. Az értekezleten nagy megdöbbenéssel ál­(Fclozsvár, október 25.) A múlt kormányre- zsimntk politikai célkitűzése voit az erdélyiek kjáratása s ezt a célt szolgálta a tía'd i Romulus ellepi emlékezetes hadjárat- Most Boila Romu­lus egy nyilt levelet intéz mindazokhoz, akik az ellene indított hajszában részt vettek s e nyilt levői elérkezett hozzánk is. A levél a kö­vetkező: Tisztelt Főszerkesztő Ur! Kérem, szíveskedjék b. lapjában alábbi so­rúimnak helyt adni: Miután a Vagyonellenőrzésről szóló törvényt a hivatalos lap 1932 október 18-iki száma kibir- ckute, 8 napig vártam, időt adva mindazoknak, akik v:->gyomom ellenőrzését akarták volna kér­ni, hogy konkrét vádjaikat megíormulázhassák ellenem. Látva azonban, hogy senkisem terjesztett be ilyen kérést, abban a liiszembeü, hogy számos rágalmazómnak nincs meg a bátorsága, hogy ezt megtegye, én magam kérést intéztem a ko­lozsvári táblához anyagi helyzetem megvizsgá­lása és igazolása végett. Kérésemben megneveztem mindazon urakal, akik a sajtóban vagy a parlament szószékéről merészeltek engem megtámadni és felhívok ez utón másokat is, mindazokat, akik hitelt adtak az igy ter­jesztett híreknek, nyújtsák be bizonyitékaikat, vagy közöljék bár milyen információikat felőlem, csatolják saját feljelentéseiket az én kérésem mellé, megjelöl ve ama összegeket, vagy vagyonom ama részéi amelyeknek legális és morális eredetéi nem tud nám igazolni, kijárás, tisztességtelen, tiltotl vagy bármily más természetű üzletekből szál maztak, vagy ahol politikai befolyásom révé.. tutié, hogy újabb öngyilkosságában a rendőr­ség aligha fogja tudni megakadályozni. A rendőrség megállapitása szerini Klebels- fcerg Jeíiő magántisztviselő volt, de különböző -< ífszaé'éseket követett el és azért bocsátották el állásából. Feleségétől hónapok óla külön-.‘ál­tali élt. A grófnő atyjához, Urbán Lajoshoz vo­tul!: vissza, nemrégiben ismét megjelent Buda­pesten, hogy férje mellett éljen. Férje azonban iiem vette vissza. «■-. lapították meg, amit a bukaresti lakosság is nagy megdöbbenéssel vett, hogy t. i. az összes bukaresti pékek a péksütemények árát dara­bonkiüt 50 bánival felemelték. Valamilyen anyagi hasznot szereztem völna ma gamnak. És miután — mint konstatáltam, — hiány­zik ehhez a bátorságuk, ami azt hiszem, — annak tulajdonítható, hogy a törvény üldözi az alaptalan feljelentőket, ezennel kijelentem, hogy a magam ré­széről nem fogok üldözni egyetlen fel­jelentőt sem, még abban az esetben sem, ha feljelentése ahm­te búinak bizonyul, sem polgári, sem pedig bűn­vádi utón. Derült nyugalommal és tiszta lelkiismeret­tel várom a bírói fórumok Ítéletét, amely egy­ben meg fogja bélyegezni összes névtelen és ismert rágalmazóimat. 1932. október 25. Dr- Boiln Bomtdus, egyetemi tanár. Boila Romulus a nyilt levél felhívásában még megjegyzi zárjelben, hogy egyesektől kü­lönösen elvárja a vádakkal való előbozakodást. Megnevezi Stelian Popescut, Florea professzort, Juca képviselőt, Hodos és Gociman líjságirókat, akiktől elvárja, hogy most bizonyítsanak. Min­denesetre rendkívül érdekes Boila Römnlusnak ez a határozott magatartása, amely elejét veszi annak, hogy a támadói a törvény becsületvé- delini rendelkezéseire hivatkozhassanak. A nyilt levél következményei iránt nagy az érdek­lődés. " Komán, angol, íiarícia. fíémet, magyar, lasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, evelek, tudományos, műszaki stb. munkák), épbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Man« •I Fordító Trodában, Cluj-Kolozsvár, Strada iemorandulüi 24. Miniszteri rendelet a kenyér árának emelése ellen! Boila Romulus nyilt levelet intéz vádlóihoz Mivel senki sem kért ellene vagyoneilenőrzésl, ő maga bérlő me» Kéri ellenségeit, ál yanak elő vádjaikká, velük szemben nem veszi igénybe a becsüleivédelmí paragrafusokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom