Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-26 / 246. szám
V i ii e 1 őh d z BUDAPEST V. CIi^KoIOísolf* 0 1932. október 26 * SSSQT€IQ WTlUjSXG Előfizetés belföldön: Egyévié 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 503, 6.94 XV. ÉVFOLYAM 246. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P, Egyes szám ára 20 fillér â fce^:©2i¥érl k!rálí?niap (Kolozsvár, október 24.) Kolozsvár városa vasárnap-' ünnepi rahaba öltözött. A házak ormára zászlók kerüuek, az állomás épület homlokzatát zöld ‘'gályákkal díszítették, a Wesselényi Miklós jccai híd előtt díszkaput emeltek, a főbb útvonalakat rendőr- és csendőrkordonok zárták el. Erdély fővárosában Károly király, Mihály vajda, Mauiuyminiszterelnök és a kormány több tagja látogatást tettek. Szép ünnepségek zajlottak le, az egész város polgársága A király érkezése Már délelőtt tiz órakor Kolozsvár város főútvonalait rendőr- ős esendőrosztagok zárták el és a királyi vendégekre kiváncsi közönség a járdákon szorongott. Az állomás épülete előtti teret teljesen körülzárták. A város minden részéből cilinderes és frakkos hatósági személyekkel telt autók robogtak ki az állomáshoz. Mindenkit leigazoltattak és csak külön meghívóval e 'gödiek be a szőnyegekkel és virágokkal feldíszített perronra. Szombaton este és vasárnap reggel érkeztek kiilönvonaí- tal a kormány tagjai s a bukaresti előkelőségek. Tíz óra után a kolozsvári repülő osztag diszszázada állott fen Lassanként megélénkült a perron. Kivonult a helyőrség tisztikara, mindenütt Prodan generálist lehetett látni, aki az egész katonai parádét irányította. Egymásután érkeznek a helyi hatóságok vezetői. Tizenegy óra előtt a kisebbségi egyházak képviseletében dr. Makkai Sándor református püspök, dr. Boros Uyörgy unitárius püspök és dr. Hirschler József apátplébános Xantws János mariammá igazgató kíséretében elfoglalják a részükre kijelölt helyet a feldíszített el- sőosztályu váróteremben. Az elsők között érkezik Hodor közigazgatási vezérigazgató, Dán prefektus, Deleu interimárbizottsági elnök Tizen°gy órakor szüike felöltőben, joviális arc cal megjelenik a perronon Vaida Sándor. Kíséretében van Tiiea. volt államtitkár. A foto riporterek feléje szegzik lencséiket, de Vaida keserű arccal elfordul és láthatólag nem fogadja szívesen az ostromot. Megjelenik Maniu Gyula is Voreu Niţescu földművelésügyi raiA Gazdasági Akadémián Az állomástól a Gazdasági Akadémiáig néhány perc telik el. Az Akadémia uj laboratóriuma gyönyörű építmény. Hatalmas közönség várja itt az uralkodóját és Mihály vajdát. Mikor a király a díszterembe lép, az Akadémia énekkarának előadásában felharsan a királyhimnusz. A hosszú asztal élére leül Károly király, baloldalán Mihály vajda foglal helyett, jobboldalt pedig Maniu miniszterelnök, de itt vannak a kormány többi tagjai is. Voicu Nitescu földművelésügyi, Gusti közoktatásügyi miniszterek és az államtitkárok. Megkezdődik a szertartás. Ivan görögkeleti püspök végzi nagy szeretettel és ünnepléssel fogadta a királyi vendégeket. Nem történt semmi zavaró incidens s Deleu interimárbizottsági elnököt, aki a gazdasági kiállítás eszméjét a királyi vendégek meghívását felvetette és keresztülvitte, minden dicséret és elismerés megilleti. Kétségtelen, hogy a termény- és gyümölcskiállifás Kolozsvár város pangó gazdasági életébe frisseséget hozott s a kiráiylátogatás az egész kiállításnak országos jelentőséget adott. .liszter és Crisan erdélyi miniszter társaságában. Ekkor már a perron zsúfolásig megtelt, tizenegy óra húsz perckor ideges morajlás fut végig a hataunas tömegen: — j őd a 'onat I Lassan méitóságosan gördül be az állomásra az udvari vonat. Két hatalmas mozdony pöíekei. Az udvari vonat ablakaiban magas udvari méltóságok, generálisok és a király kísérete néz ki. Az utolsóelőtti kocsi lépcsőjén mosolyogva megjelenik a király repülőtiszti egyenruhában- Az előiálló ujságirók éljenezni kezdenek. A kíváncsiság idegessége csakhamar elmúlik és a *ömeg csaknem egyszerre kiáltja: Hurrá! Megáll a vonat, a király frissen leszáll, Maniu Gyula előtt megáll, tiszteleg és barátságosan kezet fog vele. Néhány udvarias szóváltás után a Maniu körül álló méltóságokkal kezet fog. Mindez kissé bizonytalanul történik, mert mindenki azt várta, hogy a szokásos szónoki beszédet most is elmondják. Ehelyett azonban Deleu interimárbizottsági elnök néhány udvarias szót mond Őfelségének, aztán átnyújtja a szokásos kenyeret és sót. Károly király mosolyogva kóstolja meg és a kicsi Mihály vajdával együtt katonás léptekkel halad el a diszszázad előtt. A zenekar a királyhimnuszt j’átsza. A váróteremben rövid cercle-t tart, kezetfog mindenkivel és az autójába ül, amelyet huszártisztek vesznek körül. A hatalmas menet elindul és az útvonalon mindenütt éltetik Károly királyt. Fényes segédlet mellett az uj épület felszentelését. Az egyházi ceremónia után Serbau Mihály, az Akadémia rektora üdvözli az uralkodót, ismerteti az Akadémia gazdasági és kulturális működését. Földművelők királyának aposztrofálja Károly királyt és nemcsak az uj intézményre, hanem a királyi családra is Isten áldását kéri. A következő szónok Voícu Nitesci». Beszédében rámutatott arra, hogy Erdély és Bánát lakosságának a nyolcvan százaléka földművelő és éppen ezért a mezőgazdasági kultúra terén hatalmas feladat hárul az uj laboratóBalkán konferencia Bukarestben Bukarestben összeült a harmadik balkáni konferencia. Az egyik konferenciát Athénben, a másik konferenciát Konstantinápolyban tartották meg- A konferenciákon hat balkáni állam vett részt. Sem az első, sem a második konferencia nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A résztvevő államok kivétel nélkül hangoztatták, hogy egy balkáni szövetségre, amelynek keretében működő döntő bíróság minden viszályt békés eszközökkel megold, szükség van és támogat. Az első megállapításnál az.onban tovább nem mentek. A legnagyobb akadály volt, hogy két állam, Albánia és Bulgária, fölvetették a kisebbségi kérdést. Ekkor albizottságot küldtek ki, hogy majd érdemleges anyagot és érdemleges javaslatokat hozzon a bukaresti konferenciára. A bukaresti konferencia most azután igyekszik valami eredményt ezen a téren is elérni. Sok reményt fájdalom, nem fűzhetünk a konferencia eredményéhez. A kisebbségi kérdés megoldása fejlettebb, kulturáltabb, jogrendszer tekintetében előrehaladottabb államokban is folytonos nyugtalan gyujtóanyaga a politikának. A Balkán a legzavarosabb konglomeratu mait gyűjti össze a népeknek, amelyeknek szabad kiélési lehetőségeit még súlyosbították a békeszerződések. A háború utáni területfelosztások a sebeket nem gyógyították be, sőt kimé- lyi tették. A probléma súlyos volta azonban még erősebben előírják szükségességét a haladéktalan rendezésnek. Viszont meg kell gondolnunk azt is, hogy az amúgy is túlfűtött politikai légkört ter lies' bbé, nyomasztóbbá teszik éppen a jelenlegi áiiapotok. A vendéglátó Bukarest egyik vezető orgánuma, az Universul, azzal fogadja a konferenciára jelentkezőket, hogy máris előlegezi a kudarcot, célzást téve a várnai incidensre, amely olyan természetű, hogy úgyszólván kizárja Bulgária részéről a békés megegyezést, Bulgária és Jugoszlávia között pláne háborús a konfliktus. Bulgáriát azzal vádoi.ia Jugoszlávia, hogy szabadcsapatokat szervezett a jugoszláv állam területi egysége ellen, pénzeli a horvát felkelőket, mesterségesen nehezíti meg Jugoszlávia szabad kibontakozását. És amit Bulgária ellen felhánytorgat Jugoszlávia, ugyanazt a vádat hangoztatja Albánia ellen is. A bukaresti konferencián, ha egyik-másik állam között enyhültek is az ellentétek, nem barát áll szemben baráttal, hanem ellenség áll szemben ellenséggel. Egy pozitiv eredménye azonban van a harmadik balkáni konferenciának, ha mindjárt sovány is: reájöttek a kisebbségi kérdés rendezésének elvitathatatlan jelentőségére. Beájöttek arra, hogy a kisebbségi jogok biztosítása előfeltétele a Balkán államok békéjének. Reájöt- tek arra, hogy képtelenek kifelé saját népeik előtt is illúziót teremteni a komoly munka felől, ha megint elalbizottságozzák a dolgot és nem mernek a szeg fejére ütni. Csak ne volna minden diplomáciai ténykedés olyan hallatlanul csigalassúságul Mégis csak van valami elszomorító abban, hogy a harmadik balkáni konferencián a delegátusok még mindig csak ott tartanak, hogy a kisebbség szó értelmezése fölött vitatkoznak. A kisebbség szó alatt mást értenek a jugoszlávok és mást a bulgárok, holott ennek a szónak meg van már a maga hozzátapadó, biztos alapokon nyugvó fogalomköre. Mit jelent kisebbségnek lenni? — ez a kérdés tizennégy esztendő népszövetségi munkája, jónehány esztendő kisebbségi kongresszusi kvóta után eléggé tisztázva van. Lehetetlen figyelmenkivül hagyni, hogy a kisebbségi kér désnek már meg van a maga judikaturája, a maga gazdag joggyakorlata. És ha a harmadik balkáni konferencián njra kórvonatozni akarják a kisebbségi fogalomkört, úgy individuálisan alkalmazzák, bizonyos rugalmassági elvek szerint. E mögül igazán kibúvik a lóláb Jugoszlávia és Bulgária konfliktusában nem vitás, hogy Jugoszlávia a makacs, Jugoszlávia az a teljesen korszerűtlen állam, amely nem-' csupán a bulgár kisebbség szörnyű árvaságának a sikolyait ébreszti föl, de amelyről Köteteket tudnának mesélni a jugoszláviai magyar, német és más kisebbségek is, nem is szóVi a hor- vátokról. Bukarestnek ezúttal különleges politikai küldetése, hogy közvetítsen Belgrad és Szófia között. Ezúttal több mint vendéglátó, aki egyformán ki akar szolgálni mindéi balkáni államot. Bukarestnek ebben a konfliktusban akkor is az asztalra kell csapni, hí Belgrád esetleg föl is huzza az orrát.
