Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-03 / 227. szám
XV. ÉVF. 227. SZÁM. • KUETlUjsm 3 Véglegesen megalakul! Gömbös Gyula kormánya (Budapest, október 1.) Huszonnégy órával dczignálása után Gömbös Gyula előterjesztette kabinetjének listáját a kormányzónak s az államfő elfogadta a miniszterelnök előterjesztését. Gömbös Gyula kormánya a következőképpen alakult meg: Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Ívül ügy miniszter: Puky Endre. Pénzügyminiszter: Imrédy Béla Kultuszminiszter: Hóman Bálint. Igazságügy miniszter: Lázár Andor. Belügyminiszter: Keresztcs-Fischer Ferene. Földművelési miniszter: Kállay Miklós. Kereskedelmi miniszter: Fabinyi Tihamér. A minisztérium végleges listája tulajdon képpen tegnap délben született. Ekkor történtek meg azok az utolsó változások, amelyek az egységes párt kívánságaival összhangban átalakították az eredetileg tervezett kormánylistát. A kormányról szóló kinevezés a hivatalos lapban holnap jelenik meg. Az uj kormány. Karafiáth Jenő lemondása után elnöke lett az Országos Testnevelési Tanácsnak. Puky Endre Kassán született 1871-ben és tanulmányainak befejezése után egy darabig Bécsben a közös pénzügyminisztériumban volt tisztviselő, azután Hajdú és Abauj vármegyék közigazgatásánál szolgált, 1896-ban pedig a Magyar Agrár- és Járadékbank tisztviselője lett. 1902-ben Abauj vármegye főjegyzőjévé választotta és itt nagy része volt a darabont kormány alatti nemzeti ellenállásban. 1906 májusában Abauj vármegye alispánja lett és ebből az állásából ment el az impériumváltozás idején. 1920-ban Borsod-Gömör vármegye és Miskolc város kormánybiztos-főispánjává nevezték ki, ezt az állását azonban nem foglalta el. 1922 ben újból abaujmegyei főispán lett. majd az 1924 i időközi választáson került a tor nai kerület mandátumával a parlamentbe, amelynek azóta is tagja. A Ház 1926-ban egyik alelnökévé választotta és ezt a tisztséget mostanáig megtartotta. Kállay Miklós 1887-ben született és egy darabig Szabolcs varmegye tisztviselője volt, majd 1918-ban átvette birtoka vezetését s 1922-ig gazdálkodással foglalkozott. Ekkor neBUDAPEST SVÁBHEGYI Dietás^yógyintézct. SZANATÓRIUM Legideálisabb őszi, téli klimatikus üdiillőhely. Már Níafti fl Tökéletes szauatorlwar nega umi eiutást nyújt, orvosi felügyelettel, 5—frezori étkezéssel, vizkuráxral fiitóaaoí CUYVÜtt vezték ki főispánnak, amely állását 1929 októberéig tartotta meg, mikor kereskedelmi államtitkár lett. Az egységes pártban, mint a liberális szárny vezetője szerepelt és az 1931-es választásokon listavezető volt a kormánypárt fővárosi szaki kerületi lajstromán. Az ilyen minőségében elmondott beszédeiben maga ia többször hangsúlyozta liberális felfogását. Az általános választásokon nagy harcot vívott Pombóvárott őrgróf Pallavicini Györgygyel, aki az aktiv államtitkárt le is győzte. Károlyi Gynla búcsúja. (Budapest, október 1.) Károlyi Gyula volt miniszterelnök ma délelőtt elbúcsúzott hivatalától. A búcsúztatók hangoztatták, hogy Károlyi Gyulára mindig a legnagyobb szeretettel fognak gondolni. Károlyi Gyula meghatva mondott köszönetét és ő is kijelentette, hogy tizenháromhónapos miniszterelnöksége alatt a tisztviselői kar részéről mindig őszinte megértéssel találkozott. A Gömbös-kormány javarészt ismert politikusokból alakult. Mindössze két nem képviselő tagja van, akiknek élete kevésbé ismeretes a közönség széles rétegei előtt. Hóman Bálint, az uj kultuszminiszter, a Nemzeti Muzeum főigazgatója és tudományos szaka a történetírás. 1885-ben született és tanulmányainak befejezése után szinte azonnal az egyetemek és múzeumok tudományos szolgálatába lépett. Történelmi munkái részben gazdaságtörténelmi vonatkozásnak és a magyar törzsek megtelepedésétől a legmodernebb adó- és földproblémákig terjednek ki. Ömoravicai dr. Imrédy Béla, az uj pénzügyminiszter, n Magyar Nemzeti Bank igazga tója. 1891-ben született. Apja a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alelnök-vezér- igazgatója volt, ő maga a piaristáknál Korniss Gyula tanítványa. Számos külföldi tanulmány utat tett, a háborút végigszolgálta, mint huszárfőhadnagy. Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége idejében Schober államtitkár sze mélyi titkára volt, majd a TEBE főtitkára lett. 1926-ban került a Magyar Nemzeti Bank hoz s két év múlva már igazgató és az üzlet- vezetőség tagja lett. A magyar kormányt és a »Nemzeti Bankot gyakran képviselte külföld' tárgyalásokon, igy Parisban a jóvátétel! tárgyalások alkalmával, a bukaresti agrárkonfe rencián, a római gabonakonferencián, a genfi hiteltárgyalásokon. Fabinyi Tihamér 1890-ben született. Több külföldi egyetemen folytatta tanulmányait, majd igazságügyi szolgálatba lépett, működött a budapesti törvényszéken, a Kúrián és az igazság úgy minisztérium ban. 1921-ben a Ganz Danubius gyár igazgatójának hívták meg s ebből az állásából nemrégiben távozott. 1924- ben a budapesti egyetemen a perjog magántanára lett, 1927 óta pedig a közgazdasági fakultáson ad elő. A politikában alig egy éve szerepel. Gömbös a mult év májusában ő kérte maga mellé a honvédelmi minisztériumba politikai államtitkárnak, bár akkor még mandátummal sem rendelkezett. Az általános választásokon azután Szentesen lett képviselő, termé szetesen egységesparti programmal. A JKárolyi kormány megalakulásakor, a többi politikai államtitkárral együtt ő Í3 távozott állásából. Kérjék a legújabb gyümölcsfa és sxöllőoltvány árjegyzékünket. Umbrosi Fischer és Tsai Âiud—Nagyenyed. Inféslietíésefe®t lenesnek m észrevehető áremelkedések ellen Az adóárverésekef és zárlatokat is megadóztatják (Bukarest, október 1.) A kormány, amint ismeretes, azon kísérletezik, hogy költségvetési redukcióval az 1930 , évi büdzsét az állami inkasszóval összhang bit' hozhassa. Minden minisztériumban bizottság alakult s e bizottságok a redukcióval foglalkoznak. Foglalkoznak az előléptetések revíziójával és a fizetések leszállításának különböző terveivel, Mironescu pénzügyminiszter pedig azt tanulmányozza, hogyan lehetne megakadályozni a élelmiszerek, luházati es más fontos közszükségleti cikkeknek már mutatkozó áremelkedését, ami különösen amiatt következett be, hogy a lej devalorizálásnak alaptalan’ hírei terjedtek el. Kétségtelenül megállapítható, hogy az élelmiszerek és ruházati cikkek árait a piacon emelni akarják s az ilyen tendenciával szemben intézkedéseket terveznek. A pénzügymi niszter megbeszéléseket folytatott a pénzügyminisztérium könyvelési és adóügyi osztályaiban olyan irányban, hogy az állami bevételek intenzitását fokozzák és az uj adó pontos fizetését fenntartsák. Hogy a kormány súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, bizonyítja az is, hogy újabb adótörvény javaslatot készítenek, amely kétszázalékos illetékkel sújtja azokat az összegeket, amikre zárlatot rendelnek el és háromszázalékos taxákat rónak ki az árveréseken begyüíő összegekre. —Ü—■ Terhelő tanúvallomások a csendőr* gyilkos statáriális tárgyalásán (Miskolc, okt. 1.) A miskolci törvényszéken a statáriális bíróság Tóth Dezső törvényszéki tanácselnök vezetésével összeült, hogy ítélkezzék Váradi Imre felett, aki Sajóbábonyban meggyilkolta Pap Arzén csendőrtiszthelyettest. Váradi Imre az elnök kérdésére kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, de nem tudja, hogyan történt a tragikus eset, mert azon a végzetes estén a csendőrök puskatussal összevertékTárgyalás közben kézbesitették a tanácselnöknek a halálbüntetés elleni liga tiltakozó táviratát, amelyet az elnök átfutott, majd a zsebébe tette. A vádlott kihallgatása további során azt állította, hogy a fegyver akkor sült el a kezében, amikor a csendőrök ide-odarángatták és 'a földrezuhant. Megismételte a vádlott azt a vallomását, hogy a csendőrök ittas állapotban voltak. Az elnök eléje tárta, hogy a boncolás nem mutatott ki semmiféle alkoholt a meggyilkolt tiszthelyettes holttestében. Az elnök ezzel befejezte Váradi Imre kihallgatását és szünetet rendelt. Szünet után megkezdték a tanúkihallgatásokat. Az első tanú, Zahár József azt vallotta, hogy a csendőrök a szeszfőzdében jártak és onnan távozóban, néhány méterre a szeszfőzdétől, találkoztak Vára- dival. Szóváltás támadt és egyszerre csak látta, hogy hárman szaladtak a szeszfőzde felé és közvetlen az épület előtt mindhárman a földre buktak. Elsőnek Váradi Imre ugrott fel, kezében Pap Arzén csendőrtiszthelyettes fegyverével, azután futásnak eredt, majd megállt a szeszfőzde oldalánál és lövésre készen tartott fegyverrel támadt Kakuk csendőrre. Valótlannak mondotta a tanú, hogy Pap Arzén és Váradi dulakodtak volna. Két-három perccel a lövés eldördülése után Pap Arzén azt mondotta, hogy Váradi lelőtte. Levették a tiszthelyettes zubbonyát és a mellén, meg a hátán találtak sebeket. A statáriális biróság ezután Csik József fegyverszakértőt hallgatta ki. A délutáni folytatólagos tárgyalás során Pap Arzén tanitó, a meggyilkolt csendőrtiszthelyettes fia mondotta el vallomásában, hogy édesapja az utolsó órákban kijelentette előtte, hogy az igazoltatás során szabályszerűen járt el, Váradi az igazoltatás elől menekülni akart Kakuk Imre csendőrtörzsörmester kihallgatása után több tanú egybehangzóan vallotta, hogy Váradi Imre izgága, kötekedő természetű ember hírében állott. ítélet ma várható. Az évtized legnagyobb alk otása Zilatiy : Két fogoly, prop. kiadás, G18 old. disz- vászonkötésben 90'— lei. A szökevény 88 — lei. Zilaky legújabb regénye: A lélek kialszik 68'— lei. Utánvéttel portóval, vagy beküldve portómentes LEPAGE-nál, Kolozsvár.
