Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-23 / 244. szám

K'üp7'i sei bh&z BUDA ?S3? V. 4­íf¥‘­CXof-KoIo* su ír- ¥1««^«». __ 1932. okíőber23 * i/€ES€iT^l€tJ3 xp****^/ SBSSM9 ítKKBS^ ÉTIUíSKG Előfizetés belföldön : ' Egyévié 800, félévié 400, negyedévre 200, egy bóra 70 I* Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP f Előfizetés Magyarországon: Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 503, 654 {Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50P, XV. ÉVFOLYAM 244. SZÁM. | Egyes szám ára 20 fillér Az uj vazallus Franciaország időről-időre, a politikai kon­stellációknak megfelelően átcsoportosítja kül­politikájának rendszerét. Ez következett be ez­úttal is. Romániának azonban édes-kevés köze van az uj átcsoportosításhoz. Az első pillanatra úgy látszik, mintha Franciaország keze túlsá­gosan kavarná a kártyát Romániában is. Puaux ifrancia követnek nyilvánvalóan fontos meg- .bizatása van Bukarestben, de ez a megbízatás inkább gazdasági jelentőségű: Franciaország fut a Romániában elhelyezett pénze után és nem hagyja veszni a frankjait. A francia külpolitikának azonban nem az a kimagasló eseménye, amely Franciaország és latin testvérének, Romániának jelenlegi kapcso­lataiban mutatkozik. Sőt úgy tetszik, mintha Franciaország kissé kiábrándult volna latin testvéréből, mintha megunta volna és ezért más­hol keresi az atyafiságot, jelesen Spanyolor­szágban. Herriot francia miniszterelnök Madridba ké­szül és utazásának pikantériája, hogy a francia- spanyol katonai szövetséget készíti elő. Francia pénzen szervezik át a spanyol hadsereget, amely nek természetesem az uj háborúban nem lehet (semlegesnek maradnia. Franciaország végiére -is nem azért buktatta meg a spanyol monarehisz ;tikus rezsimet, hogy ebből alkalomadtán ne 'lássa hasznát. Amióta Zamora uraimon van, a francia-spanyol vonatkozások nem csupán ér­zelmiek. A franciák máris csaknem egy félrail- liárd pezetta értékű kölcsönt nyújtottak a köz­társaságnak, a pénz pedig olyan hatalom, amely- lyel mündig előnyös függésü viszonyt lehet te­remteni a hitelező számára- Nem tudjuk, hogy Spanyolország mennyiben örül a francia-spa nyol antant kibontakozó tervének, valószínűleg nincs fentartásnélküli elragadtatással. Tagad hatatlan, hogy Spanyolországnak is jót tesz egy kicsit kinyujtózkodnia az elszigetelődésből és mint pacifista beállítottságú állam szívesen venné a pacifista Franciaország testvéri kéz- nyujtását, de ezúttal francia csomagolásban Spanyolország nem a pacifizmust kapja, hanem az armada újjászervezésének Ígéretét, egy Ms gibrallári politikát, egy kis földközi-tengeri po litikát, egyszóval olyan előnyöket, amelyek Spa­nyolországot majd könnyen háborúba ragad­hatják akkor is, ha nincs Ínyére. A francia-spanyol katonai szövetség gondo­lata túlságosan hamar robbant ki, hhet, hogy alkalmatlan indiszkréció folytán. A francia sajtó siet cáfolni és azzal enyhíti Herriot láto­gatását Madridban, hogy az csak udvariassági jellegű. Az európai sajtó azonban tisztában van azzal, hogy Herriot Dem a Zamora szép szemé­ért udvariaskodik, nem szerelemből hagyja ott Parist és nem a benne lappangó művészi ambí­ciók hajtják egy igen érdekes ország megisme­résére, hanem jól felfogott diplomáciai érdekek. Mind ez a feltevés^— szemben a francia cáfo­latokkal — annál indokoltabb, mert ennek a francia-spanyol entrevuénak a külpolitikában már messzire nyúló előzményei vannak. A francia diplomácia magas tudománya évszázadok öröksége, és még legtöbb esetben csalhatatlannak bizonyult. Csalhatatlannak, ha nem a jövőbe irányuló nagy európai érdekeket nézzük, hanem a perchez tapadó realitást. Nem lehetetlen, hogy Franciaország jól számit ezút­tal is- Spanyolországban megtalálja azt a va zallust, akit keres. Más kérdés azután, hogy e hűbéri viszonyból jó fakad-e Európára, avagy rossz. Mi tartunk attól, hogy az igy létrejött gyümölcsnek nagyon is fanyar lesz az ize. Brandschot elejtette a Manin-kormány Nincsen kisebbségi államtitkárság, de^ működésbe állítják az úgynevezett kisebbségügyi bizottságot — Az első minisztertanács döntött az államtitkárságokról Madgearu elmondta első programbeszédét az adó­csalások letöréséről (Bukarest, október 21.) A Maniu-kormány megkezdte a berendezkedés munkáját s meg­tartotta az első minisztertanácsi ülést is, ame­lyen az államtitkárságokról is döntött. Össze­vont eddigi államtitkárságokat és ezek során Maniu úgy rendezkedett be, hogy az erdélyi­ügyek az ő kezébe kerüljenek, a miniszterelnök­ségen. Inkább érdekes, mint lényeges döntés az, hogy Brandsch Rudolfot elejtette a kormány. Azért mondjuk, hogy nem lényeges, mert az úgynevezett kisebbségi államtitkárság inkább szolgálta a Brandsch személyes elhelyezkedésé­nek ügyét, mint a kisebbségi érdekeket s távo­zása nem veszteség. Működésében nem volt ha­szon, de az ő államtitkári címe azt a célt szol­gálta, hogy a külföld felé a kisebbségi ügyek gondozásának látszatát keltsék. Ennek a célnak a további szolgálatáról most az ő személyének a mellőzésével kívánnak gondoskodni, mert mű­ködésbe hozzák azt a régi kisebbségügyi bizott­ságot, amelynek feladatául ezt is megjelölték: a külföld informálása a kisebbségi ügyekről. Hogy mit jelentett a kisebbségi államtitkár­ság a Brandsch személyével s mit jelent ez az , informálás, azzal tisztában vagyunk. Anélkül, hogy kisebbségi minisztérium kérdésével foglal­koznánk, nyugodt lelkiismerettel megállapít­hatjuk, hogy a Brandsch kitessékelése nem fáj egyik kisebbségi népnek sem, legkevésbé a ma­gyaroknak. Magatartását, akcióit ellenséges indulatuaknak láttuk s emlékül hagyja azt a Magyar Párt ellenes alakulatot, amely gazda­sági szövetség néven az ő támogatásának kö­szönheti létét. Brandsch Rudolf minden kor­mánynak sietve ajánlotta fel szolgálatait. Most hiába. Ahogyan ő nem tudott nekünk ártani, úgy szembe nézünk azzal is, ami nélküle követ­kezik. Bifncsesi kisebfeségl államtitkár A kormány péntek esti minisztertanácsi ülését nagy érdeklődéssel figyelték, különösen az államtitkárságok személyi kérdései miatt. Áz ülés után Crişan György erdélyi miniszter­től megkérdezte a Keleti Újság munkatársa: mi történt a kisebbségi államtitkársággal. — Ezt az államtitkárságot nem töltöttük be — felelt® — nem is fogjuk betölteni s igy ennek személyi része is elesik. Brandsch szolgálatait a kormány nem ve­szi igénybe. A miniszter nyilatkozatától függet­lenül illetékes helyről adják azt az informá­ciót, hogy működésbe léptetik azt a bizottságot, amit 1930 február hó­napjában a kisebbségi kérdés tanulmá­nyozására, a kisebbségi ügyek nyilván­tartására s a külföld felé való informá­ciók adására létesítettek. Ez a bizottság a miniszterelnökség keretei között fog működni. Nem egészen bizo­nyos még, hogy e bizottságnak az akkori elnöke kerül-e ismét az élére. Az erdélyi ügyek a miniszter- elnökségen. Crişan miniszter az erdélyi miniszterség hatásköréről igy nyilatkozott: — Én a miniszterelnökségen fogok dolgozni, abban a hatáskörben, amit Tilea államtitkár töltött be, de egyben az erdélyi miniszter teen­dőit is itt fogom végezni. A miniszterelnöksé­gen összpontosulnak, a miniszterelnök kezében az erdélyi ügyek. Utólagos eskü. Maniu miniszterelnök ma reggel Gusti, Lu­goşeanu, Sauciuc és Crişan miniszterek kísére­tében Szinajába utazott, ahol délben a 4 minisz­ter letette az esküt. Délután a kormány tagjai visszautaztak Bukarestbe. Az Ordinea szerint Pop loan is megmarad a belügyminisztériumban, mint alminiszter és szó van Crihan besszarábiai képviselő kineve­zéséről is, csak még nem tudni, melyik tárcához. Duca és Mironescu külföldre mennek. Duca, a liberális párt elnöke Becsbe utazik, ahol gyógykezeltetni fogja magát. Ugyancsak Bécsbe és Budapestre megy hétfőn Mironescu is, aki azután egy franciaországi fürdőhelyre megy üdülni. Dúca környezetében hangsúlyoz­zák, hogy az utazásnak nincsen semmiféle poli­tikai célja, vagy vonatkozása és tartózkodni fog attól, hogy újságok számára nyilatkozzék. Iunian zászlót bontott. Tárgu-Jiulban tegnap tartotta meg Iunian beszámolóját, öt-hatezer ember volt jelen a nagygyűlésen, amelyen Iunian beszédében hang­súlyozta, hogy azért lépett k; a nemzeti-puraszt- pártból, mert hive a restabilizációr alc és a kül­földi kuponok fizetésének felfüggesztését köve­teli. Iunian kijelentette, hogy vissza akarja ál­lítani a régi parasz(pártot Lapuvá’ és Sterevel együtt. A tárgujiui gyűlés bizalmat szavazott luniannak és a többi gorjmegyei nemzetipa- rasztpárti képviselőknek, akik valamennyien kilépnek a kormánypártból. A kormány támogatja a konzervatívokat, Yascamegyében október 23-án pótválasztá­son töltik be az egyik megüresedett szenátor! mandátumot. A kormány a választáson Ghgore Filipescut, a konzervatív párt, elnökét fogja tá­mogatni s nem allit vele szemben jelöltet. Ez a megállapodás még a Vaida-kormány alatt létre­jött Filipescu val, aki a „karóbahuzók pártját nak nevezte a maga pártját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom