Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-19 / 240. szám

srvü. «yr,m szám. ' KuetiUjsxg 3 Meghalt Varsányi Irén Rövid budapesti jelentés számol be arról, hogy ma délben háromnegyed tizenkét órakor ötvenhárom éves korában meghalt a magyar színészet közelmúlt fénykorának egyik legjelleg­zetesebb művésznője: Varsányi Irén. Varsányi Irén élete és egész működése összeforrott a »Vígszínház kialakulásával és emelkedésével. •Varsányi Irén annak a nagy szinészgeneráció- inak volt egyik legméltóbb képviselője, amely i olyan neveket adott a szín észtor ténelemnek. »mint Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil és Szeró- imy Zoltán. Az utóbbi években sokat betegeske- jdett Varsányi Irén s a Vígszínház színpadán [már csak mint vendég jelenhetett meg. A na- .pokban súlyos eperohamok fogták el, beszálli- 1 tották a Park-szanatóriumba, ahol ma epe- thóiyag operációt hajtottak végre rajta. A műtét isikerült, azonban a leromlott szervezet már nem ltudott megbirkózni a betegséggel és két órai [agómzálás utáni, meghalt. Vmsányi Irén életének’ és jelentőségének ^méltatását Fekete Mihálv, a kiváló erdélyi szi- tnész alábbi sorai karai risztikusan állítják! (elénk: ; A nagy gárda megé Hegedűs Gyula az Ólen lovagol már az örökkévalóságban. Hüsé- Íge3 királyi leánya, Varsányi írón most elment i utána. A legjobb, a legszebb, a legszentebb raa- igyar szülésznő szállt el most vele. Az áldozat­készség, a szorgalom, a becsület, az alakitó erő igigásza múlt el. A jó kollegában, a szerénység, az egyszerűség aranycsengettyüje némult el .örökre. ‘Jászai Mari orgona hangján kellene az égfelé kiáltani a lesújtó fájdalmat, ami a szo­morú magyar színészet fekete sorsának köpe­nyét hasította meg. Meghalt Varsányi Irén! TTgy döbben bele ;-a lólekbe ez a szó, mint egy villámütés, mintha [testvér esik el a csatán, mint egy haza porba- omlása, mintha az ország lángolna. A nagy gárda legszebb gyémántja ragyogó rubinija (hullt vele a semmibe. Varsányi Irén, amikor elvégezte a szifliáka- démiát, JDitrói Mór leszerzödtette a Vigszinház- jhoz. Első fellépésétől kezdve büszkesége, leg­szebb ékessége volt a hires vigszinházi gárdá­éi ik. A Try Ibiben aratta első nagy sikerét és azután a Doktor ur kis diákleányánab szerepé­vel, az őrnagy ur, az ördög, A liliom, pompás alakításaival tetézte azt. A dada címszerepével már a legnagyobbak közé jutott. A Tanítónőben a világ elismert nagyságává nőtt. Aztán száz és száz alakítása vésődött a szivekbe. Tavaly még eljátszotta a Méltóságos asszony trafikjában, a szegény özvegy ezredesnét és minden szava maga a könnyes egyszerűség, a drága szomorú­ság volt. Az idén komoly feladatok várták a Víg­színház műsorán Varsányi Irént, de a magyar színészet alkonybavesző sorsát beárnyékolta most a szomorú hir, meghalt a szépség, a jóság, elpusztult az egyszerűség művészete, a meleg könnyek kiszáradtak, nem egy jó szív dobbaná­sa szűnt meg, a jó szív pihent el. A legédesebb zene, Varsányi Irén hangja többé nem csendül, szája, a legtökéletesebb hangszer, nem görbül sírásra, nem simul édes : nevetésre. Magyar színészek! Gyászt öltsetek! írók, ejtsetek könnyet, nekünk fáklyánk, nektek mú­zsátok vonult Olimpúsz felhői mögé. Ügyvédi n?plé-1933 - Lepage­Kvár Pál, nyomban rendelve 390 lel, ké­sőbb 400 lel utánvéttel, vagy előrefizetve frenkó 32 «Fények 32 S »AVASD : SZERETNI GYÖTRELEM 82 L. ES SZEDERKÉNYI ANNA ; FELSZABA­DULTAK ..............................................32 L. 5 KÖRMENDI: VTA LODENBAOH - • 32 L. S KAPHATÓK. A mmm-Koíozavár, Str. Reg-Maria (Deák F. u.) 1. A temesvári kisebbségi újságíró kon­gresszus megvitatta az újságíró társadalom szociális problémáit Elsimultak az ellentétek és a székhely kérdésében a kongresszus Kolozsvár mellett döntött (Temesvár, október 17.) Temesváron tartot­ták meg ebben az évben az erdélyi és bánsági kisebbségi újságírók kongresszusukat. A kon­gresszus előkészítésére és megrendezésére vál­lalkozott temesvári helyicsoport gondoskodott arról, hogy a nagygyűlés külső képe is méltó legyen a kisebbségi ujságirótársadalom szín­vonalához és munkája jelentőségéhez. Az össze­ült kongresszusnak legnevezetesebb tárgya a székhely kérdésének eldöntése volt, ami úgy vetődött felszínre, hogy az utóbbi években intenzív munkásságot kifejtő temesvári ujság- irócsoport felajánlotta készségét a szervezeti élet újjászervezésére nézve. Ezzel szemben a kolozsvári csoport, amely megalakította és a legnagyobb áldozatok árán mostanig fenntar­totta a szervezetet, azt az álláspontot foglalta el, hogy a reorganizációs munkának feltétlenül Kolozsvárról kell kiindulnia, ért csak igy le­het annak átütő ereje és télié: sikere. Cégered­ményben a többség a kolozsváriak álláspontját tette magiévá, ami annál könnyebben ment, mert a vitában felsorakozhatott meggyőző ér­vek hatása alatt maguk a temesváriak is arra a lojális konklúzióra jutottak, hogy a teljes összefogás a kolozsvári újságírók vezetése alatt meg fogja hozni a várt eredményt. Vasárnap zajlott le a kongresszus első napja, megelőző este pedig szokásszerüen elő- értekezlet folyt le Krenner Miklós dr. elnök­lete alatt. Maga a kongresszus vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a vármegyeháza dísztermé­ben tömött padsorok előtt. Az érdeklődés mére­teit bizonyítja, hogy csak Kolozsvárrá! tizennégy szervezeti tag vette magának azt a fáradtságot, hogy a hosszú ut nehézségein átverekedj© magát és igy rjésztvehessen a tanácskozásokban. Az el­nöki emelvényen a szervezetnek az utóbbi fél­év alatt funkciónáló háromtagú direktóriuma: Kremier Miklós dr., Sárkány Gábor és Kovács Jenő dr. foglaltak helyet. Az előadói asztalnál az előkészítő-bizottság referense, Asztalos Sán­dor temesvári újságíró ült. Az emelvényen he­lyezkedtek el a hatóságok képviseletében meg­jelent Nicolau bánsági tartományi igazgató, Gabor Livius dr. polgármester, Crenian rend- őrkvesztor, végül pedig Délea kabinetfőnök, akit a kormány bízott meg képviseletével. Több ro­mán újságíró is részt kért a kongresszus mun­kájából. A kongresszus első része a hivatalos üdvöz­letek előterjesztésével telt el, majd pedig Kren­ner Miklós doktor elnök vázolta néhány szó­val a kongresszus, nagyrészt a gazdasági vál­ság nyomasztó hatásaival összefüggő célkitű­zéseit. Ugyancsak az ő indítványára a nagy­gyűlés táviratilag üdvözölte a királyt születés­napja alkalmával, továbuá a kormányt és Tilos minisztert, aki rendki- ül sok jóindulattal tá­mogatta hivatalbalépése óta a kisebbségi új­ságírókat. A kongresszus Tilea minisztert a szervezet tiszteletbeli tagjává is megválasz­totta. A napirend tárgyalása rendjén Walter Gyula, a lelépő országos főtitkár tette meg je­lentését, amelyben megrázó szavakkal vázolta az újságírói kar lejtőre sodródott gazdasági helyzetét. Ölmacher Andor számadatokkal is alátámasztotta a lesújtó főtitkári jelentést. Franyó Zoltán, a kisebbségi újságírók meg­döbbentő szociális nyomorát ecsetelte és azt konstatálta, hogy az újságírói társadalom anyagi lerom­lottsága sürgős feladatává teszi a kon­gresszusnak, hogy orvosszert találjon a kétségbeejtő állapotokra. Felsorakoztatta azokat a hallatlan egyéni sé­relmeket is, amelyek részint lapkiadók, részint pedig hatósági közegek részéről az újságírókat mostanában érték. Többek között Balla aradi újságíró esetét hozta fel, amely a legkirívóbb. Ballát nemcsak inznltáilák hatósági közegek, hanem amikor elégtételt kért, katonai szolgálatra hívták fee. A kongresszus elhatározta, hogy a sérelmek or­voslása érdekében megfelelő intézkedéseket tesz. Szász J3ndro az országos kollektív-szerződés megkötése érdekében sürgetett lépéseket s meg­állapította, hogy az újságírás szórnom helyzetében nagy része van a gombamódra szaporodó la­poknak, amelyeknek egy részét az újság­írással semmif éle kapcsolatban nem álló fezőrök inditnak és ezzel létükben veszélyeztetik az erkölcsi ala­pokon álló újságok és újságírók helyzetét. A sztalos Sándor ismertette ezután a temes­váriak által kidolgozott alapszabál" módositás tervezetét, amelynek egyik legkritikusabb pontja a székhely kérdése volt, Franyó Zoltán, a temesvári, Ligeti Ernő és Kőműves Nagy Lajos a kolozsváriak nevében szólották hozzá a kérdéshez, majd szavazásra kerülve a sor a kongresszus 121 szóval, 93 ellenében kimondotta hogy Kolozsváron V'vánja fenntartani a szervezeti központot. A szavazás után Franyó Zoltán, a temesváriak nevében bejelentetne, hogy a székhely kérdésé­ben minden további akciót beszüntetnek, amit a kongresszus tudomásul is vett. Mielőtt a tisztikar megválasztására sor ke­rült volna, Krenner Miklós bejelentette, hogy az elnöki tisztséget megrendült egészségi álla­pota miatt és súlyos elfoglaltságára való tekin­tettel semmi körülmények között sem vállal­hatja tovább. Miután emellett az álláspontja mellett ismételt kapacitáció után is megmaradt, a kongresszus lelkes tapsvihar közepette örökös diszelnökké választotta. A megejtet választás rendjén elnökké Sárkány Gábort (Temesvár), ügyvezető-elnökké Ligeti Ernő dr.-í, főt:tkárrá Jámbor Ferencet, alelnökökké Fűz? Bertalant (Brassó), Marót Sándort (Nagyvárad) és Dénes Sándort (Szatr ér), gazd. igazgatóvá F-őa Vil­mos dr.-t választották meg. Megalakították., a 20 tagú elnöki tanácsot is, majd Sárkány Gá­bor elfoglalta az elnöki széket és a kongresstps tapsai között fogadalmat tett arra nézve, hogy tettekkel fog rászolgálni a bizalomra. Este a színházban szép sikerű irodalmi est volt, utána pedig a prefektus fogadó estélyén vettek részt Temesvár vendégei. A hétfői nap ujsátfiiró- problémák megvitatásával telt el. A temesvári kongresszus impozáns lefolyása mindenesetre kedvező jel arra nézve, hogy az ujságiró-köz- élat a nehézségek ellenére is olyan irányba te­relődik, amely biztosítani tudja a szervezet fej­lődését és az újságíró-társadalom anyagi és erkölcsi felvirágzását. Ne vásároljatok még télire almát, diót, vagy bort, mig nem láttátok a kolozsvári kiállítást, Erdély borainak, gyümölcseinek, virágainak, baromöainak és mézei­nek legszebb gyűjteményét, amely Őfelsége a király és a kormány tagjainak jelenlétében okt 23.-án nyílik meg. Itt mindenki majd kedve szerint vásárolhat és választhat a legkitűnőbb borok, gyümölcsök, szárnyasok változatos fajai köztiL

Next

/
Oldalképek
Tartalom