Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-02 / 226. szám

6 KeietiUjsxg XV. ÉVF. 226. SZÁM. a Román Állami Osztálysorsjáték legkö­zelebbi második osztályára érvényes A Ifeleti Újság> ajándéksorsjegyeit a Waggons Lits Cook utazási iroda (Főtér 18). bocsájtja rendelke­zésünkre. Előfizetőink, akik egyúttal az Állami Osztálgsorsjáték sorsjegyének is birtokosai lesznek, természetesen ugyanazon jogokkal fognak rendel­kezni, mint azok, akik készpénzen vásárolnak sors­jegyetés éppen vgy remélhetik a most kisorsolásra kerülő hétszázezer leies főnyeremény megnyerését. INGYEN KA egy drb. egynyoí- cados sorsjegyet minden előfizetőnk, tekintet nélkül arra, hogy régi-e, vagy uj, ha emfélévi dilat, 400 L-t eőüzefési osztályunknak bekláld! Hat pár importált norvégiaí ezüst- róka egy év alatt már 32 darabra szaporodott a dévai rókafarmon (Déva, szeptember 3D.) Ezelőtt húsz évvel Norvégiában kezdték el az ezüstróka mestersé­ges tenyésztését s 1926-ban egyesületet alakí­tottak 291 tenyésztőtaggal. A tagok száma 1930- bán már 4000-re emelkedett, ami a rókatenyé­szetnek a rentabilitását jelenti. Maga a földmű­velésügyi minisztérium is belekapcsolódott eme, mdst már nemzetgazdasági szempontból óriási jelentőségű akcióba s kurzusokat tart az ellen­őrök kiképzésére, akik állami fizetésért ellen­őrzik a tenyészeteket. S Norvégiából — ahol két­szer annyi ezüstróka van, mint az egész Euró­páiban együttvéve — a kontinens minden álla­mába elment az ezüstróka tenyészetnek a jelen­tősége. Német, olasz, spanyol, francia nyelven egész irodalma van ennek a népkereseti ágnak — mivel a nép húzhat belőle leginkább hasznot — s hatalmas és szépnyomásu könyvekben ad­ják tudtára a kiállításokon az egész világ szá­mára azt az eredményt, amit ezen a téren az egyes országok elérnek. A kiállításokon szájko­sárral ellátott rókáikat a tenyésztő „nagy urak“ áüját kezükkel tartják a fényképező masina elé. Egy norvégiai ezüstróka-tenyészetnek egyik fióktelepe van Déván. A neve Filiale der Mona Pésdyrfarm Deva s vezetője Breckner Frigyes dévai kereskedő, akinek egy Norvégiából jött tenyésztő áll rendelkezésére. A tavaly október 28-án érkezett Norvégiából hat pár ezüstróka é ma már a szép és ragyogó tiszta ketrecekben összesen 32 ezüstróka várja naponkint az ele­delt. Hogy érdemes-e az ezüstrókával bajlódni s gondot viselni rá? Csak egy számot adjunk. A Deutsche Pelztierzüchter cimü folyóiratban, amely a prém-állattenyésztők lapja, olvassuk, hogy 1932 május havában a lipcsei vásáron egy ezüstróka-prém 285 márkától 975 márkáig kelt el, As összes ember! fsmeretek fár- fcáea az egykötetes Genius-Lexikon, 40.00 cikk, 110.000 sor, 1.600 hasáb, 800 ábra és mel­lékletek fűzve, prop. kiadás, 120-— lei, vászon­kötésben 150'— lei Lepagenál, Kolozsvár. Be- küldve portómentes, utánvéttel portó 23’— lei. ami 10.000 lejtől 40.000 lejig terjedő értéket je­lent s nemzetgazdasági jelentőségét csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a tenyészrókának a prémnél legalább 4—5-szörte nagyobb értéke van. Mindenekelőtt egyszerű fa- és drótketrecek­re van szükség. Itt nálunk minden valamire való kertben el lehet keriteni annyi helyet a számukra. S etetésük szinte semmibe se kerül. Különösen előnyös helyzetben vagyunk mi romá­niaiak a többi európai államokkal szemben, ép­pen a kosztolás miatt. Németországban például 30 lejbe kerül a tápláléka, ez nálunk egy lejnek felel meg, mivel az eldobásra ítélt öreg lovak husa s a mészárszékek hulladékhusa s a vágó­hidak maradékai mind megfelelőek s ezenkivül kevés zöldséggel is él. Egy ilyen rókának na­ponkint mintegy 250—400 gram húsra van szük­sége s mivel itt napi egy lejben is meglehet kapni a húst, tehát 50 baniba kerül a rókának való húsétel. Különösen ki kell emelnünk még azt, hogy az éghajlat valóban megfelelő, úgy­hogy a dévai tenyésztelepen az itt született imsz fiatal rókának sok­kal szebb prémje van, mint az importál­taknak. Általában most kezd eltrejedni nálunk a faj- tyuktenyésztés, pedig két fajtyuk tenyésztése egyenlő egy rókának a költségével, már pedig a két tyuk összesen 400 lejt ha megér s egy róka magában kitesz 30.000 lej értéket. Kezelé­sétől nem kell megijedni, hiszen már egész tudo­mánya van a tenyésztésnek s a külföld szíve­sen ad utbaigazitást minden egyes esetben. Az ezüstróka mindenütt tenyészthető, ahol vörös róka előfordul s igy Erdély különösen jó talaj a számára. Ennek ellenére Erdélyben két tenyésztőtelep van, a Brassó melletti Fekete­halom községben és Déván. A szép őszi napsütésben, szép hegyesen mu­togatják orrocskáikat az ezüstrókafiókák. Nem is tudják, milyen értékes a prémjük, amely most ősszel a legszebb. A dévai telep egyelőre csak tenyészállatokat bocsát áruba, prémked­véért még nem adnak nekik injekciót, amellyel fájdalom nélkül s pillanat alatt oltják ki kicsi életüket. —-------------------------------------------TÁVIRAT---------—-------—-----------——f A New-Ycrk Télikert Igazgatóságának C 1 u J . Szombaton, a déli expressel érkezem stop. Este fellépek LESCENCO =ppci VI narna Rovatvezető: TÖRÖK BAI.EVT az EOB titkára, A kolozsvári gyümölcsészeti, szőlészeti, bo­rászati, virág- és konyhakertészeti, méhészeti és baromfikiállitás idejét és helyét a rendező­ség véglegesen megállapitotta. Á kiállítás ok­tóber 25-től november 3-ig fog tartani. A gyü­mölcsészeti, szőlészeti, borászati, konyha- és vi­rágkertészeti, valamint méhészeti kiállítás a sétatéri kioszk és korcsolya pavillonban fog el­helyezést nyerni, a baromfikiállitás pedig a gazdasági akadémia belső majorjában. A ki­állítással egyidejűleg katonai lóverseny is lesz a városi sporttelepen. A kiállítást a király je­lenlétében a földművelésügyi miniszter fogja megnyitni. A rendezőség most készítette el a kiállítás szabályait és a héten már szét is fog­ják azokat küldeni. A tájékoztató szerint kiál- lithatók: gyümölcs nyersen és feldolgozott ál­lapotban, konzervek, aszalványok, gyümölcs­borok, likőrök, pálinkák, facsemeték, konyha­kerti termények és termékek nyersen, konzer­válva, feldolgozva, kereskedelmi s mükertészek által cserép- és vágott virágok, dísznövények, kertészeti cikkek, eszközök, gépek, anyagok; szőlő, bor, szőlő- és borgazdasági termékek, gé­pek, eszközök, méz, viasz, méhtermékek, mézes­sütemények, méhlakások, méhészeti kellékek, eszközök, baromfiak, baromfitermékek, barom- í'itenyésztési cikkek. A kiállítás felől tájékoz­tatást nyújt az Inspectoratul Agriculturii (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Cuza Voda, volt Bocs­kai tér 3.), valamint az Erdélyi Gazdasági Egylet és Erdélyrószi Méhész Egyesület Ko­lozsvár, Attila ucca 10. A bejelentések a fennti címek által kívánatra megküldött bejelentő lapokon az Inspectoratul Agriculturii címére küldendők be október 20-ig, a kiállítási tár­gyak pedig október 23-án este 6 óráig. A rende­zőség úgy a kiállításra küldendő áruk szállítá­sához, mint a kiállítást látogatók részére a OFR-íől kedvezmény engedélyezését kérte. Heremagárak Kolozsmegyében. A here- íagüzlet vontatottan indul. Nyers áruért 16—18 lejt fizetnek kg.-ként. Natur, aranka- . mentes áruért 2 lejjel többet, kb. 20—20.50 'éjig. Németország beszüntette a vásárlást Ro­mániában, ennek, valamint a nagy termésnek és kínálatnak a hatása alatt stagnálnak az árak. A kolozsvári tőzsdén átlag 18 lejes áron keltek el nagyobb tételek. Almaárak Kolozsváron. Az almapiac von­tatottan bár, de kezd megindulni. A héten egy >ár kötés történt. Nagyobb tételű Batulalma kelt el 100 kg.-ként 850 lejért és Jonathanalma 900 lejért. Az almaszüret most van folyamat­ban. A termelők a kolozsvári október 25—no­vember 3-ig rendezett gyümölcskiállitást vár­ják az értékesítéssel, amely alkalomra több exportőr és kiviföld! kereskedő fog Kolozsvárra érkezni. A kiállítás és vásár tudnivalóit akár az Inspectoratul Agriculturii, akár az Erdélyi Gazdasági Egylet, díjtalanul megküldi az ér­deklődőknek. A kolozsvári hegyközségek és kerttulavdo­nosok szövetsége. A kolozsvári hegyközségek főh egy gazdái Kolozsváron értekezletet tartot­tak, amelyen elhatározták, hogy a hegyközsé­geket és a városi kerttulajdonosokat egy szö­vetségbe tömörítik. A tömörülés célja: a Szent- györgyhegy, Békás, Brétfii, Elő- és Hátsó Hója, Tuzokmál, Újhegy, Nádastere, Csillaghegy, Hegyesdomb stb. hegyközségek, valamint, a vá­rosi kertek jövedelmezővé tétele, szépítése, ren­dezése, gyümölcs, díszfákkal, cserjékkel, virá­gokkal való telepitése, a gyümölcsészeti, kerté­szeti ismeretek terjesztése, fejlesztése, a növény- védelem, a műtrágyázás szervezése, a belvárosi ablakok, balkonok cserépvirággal való diszi- tése, a régi szépészeti egyesület munkakörének betöltése stb. A Szövetség az összes kolozsvári kereskedelmi és mükertészek bevonásával óhajt­ja megvalósitani programját, amelynek elkészí­tésére a gyűlés Török Bálint E. G. E. titkárt és dr. Chirílla Viktort kérte fel. Amint a program elkészül, az érdekelteket közös értekezletre fog­ják meghívni. Csak örömmel üdvözölhetjük, hogy végre valaki kézbe veszi ezt a régen elha­nyagolt kérdést és reméljük, hogy a kert kedve­lők és kertészek megmozdulásának meg lesz a viszhangja abban a tényben, hogy tavasszal a belvárosi ablakok és terrászok virágerdőbe bo­rulnak, mint a háború előtt és szépen fogják díszíteni és élénkíteni a belváros uccáit és tereit. Ezenkivül reméljük, hogy úgy a városi kertek, mint a hegyközségek telkei is rohamos fejlődés képét fogják mutatni. Kívánatos volna, hogy a Szövetség munkáját a város is a legmesszebb- menőleg támogassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom