Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-17 / 239. szám
XV. ÉVF 239. SZÁM. KnmUjsKG 7 Gyerak&k,jók és bocsülotosok legystek m.. Várad! IWtkSés az örök fiatalság titkáról Milyen szép a kolozsvári ősz. Déli 12 óra és a Főtéren a ragyogó napsütésben különös fények vilióznak. A pompás ősz szimbólumaképpen elénk toppan Váradi Miklós. Nyolcvanhárom éves és mégis örök fiatal. — Hogy vagy Miklós bátyám? — Ember már jobban nem lehet! — mondja kedélyes derűvel az arcán és még hoz zá teszi: A NAGY „FORDULAT» UTÁN Tizénkét német baka. fordította vissz» a gazdasági lejtőről Németországot Gyászos statisztikák mutatják meg a német gazdaság mélypontra jutását — Hét millió munkanélküli — Amit a Papén-kormánynak köszönhetnek a németek — Hexner Béla cikksorozatának második része — — Boldog vagyok, hogy látlak, én is ki bújtam a barlangomból, mint Szent György napján... — A világ legkedvesebb művésze, — vá gom elébe. — Tudod már, az ember megszokta, hogy ilyenkor, midőn a Magyar Színházban megkezdődik a szervezkedés, legalább mutogassa magát és boldog reminiszcenciával visszagondoljon azokra az örök szép időkre, amikor még fiatal volt és ilyenkor mint a vad csikó toporzékolt és várta az uj szerződést. Veterán színészeknek — látod — még ez is örömet okoz. Ekkor az egyik színész elmeséli, hogy pénteken este a Színkör mozgóban meghalt Rotschild Sándor, váratlanul végzett vele az agyszélhüdés. Mindenki elkomorul. Pillana tokra elakadt a beszélgetés, csak Váradi Miklós finom udvariasságból és figyelmességből, hogy a szomorú hangulatot elhessegesse, mond el a régi időkből egy történetet: — Ha jól emlékszem, 1866-ban sürgönyt kaptam, amely arról értesített, hogy Egeressy Gábor, a legragyogóbb szinészzseni a színpadon meghalt. Brandenburgi Györgyöt játszta és hivatása közben érte a legszebb halál, az agyszélhüdés. Midőn a sürgönyt felbontottam és elovastam, ott állt mellettem egy másik nagy művész, E Kovács Gyula. Éppen ugv, mint az előbb a tragikus hirt megdöbbenés és váratlan csend fogadta. Kissé későbben — Az a rendszer, mely 1918 után Németország határain belül a gazdasági élet intézését magához ragadta és mindenkivel alkudott, tűrte a külföldi és a belföldi megmozdulások összes terheit, a háború okozta terheken kivül az ellenséges államoknak történő reparációk fizetését éppen úgy, mint a belföldi szociális terhek irtózatos összegeit, 12 német bak,a előtt kapitulált. 12 német baka elkergette a gazdasági életből a kommunista, a horogkeresztes, a szociálist a és centrum politikusait, akik a saját politikájukat erőszakolták reá a német gazdasági életre és visz- szaadta ennek intézését a polgárságnak. A mai német gazdasági helyzetet jellemzi, hogy az a Warmbold, aki a Brüning-kormány gazdasági minisztere voit, aki I. G. anilin-gyárak igazgatóságának a vezetője, a Papen-Schleiher minisztériumban is szerepet vállait, ebben is gazdasági miniszter volt, jellemzi továbbá az az előadás, melyet Gamraers, a német nagyiparosok szőve »égének elnöke tartott és Hörsingnek j pártalakitása. A német polgárságnak gazdasági forradalma, melyet ezzel a 12 bakával véghezvitt, helyreállította azt a rendszert, mely a produkciót és annak rentabilitását ismét trónjára emelte. A békebeli német gazdasági berendezkedés égy olyan ideálisan működő apparátus volt, mely évtizedeken át kifogástalanul és állandóan hasznot- hajtőan működött. Ez az apparátus a háború elvesztése miatt teljesen felbomlott. A német gazdasági élet ott maradt, megfosztva kolóniáitól, politikai és gazdasági befolyásától, sőt attól a lehetőségtől is, hogy bárhonnan tőkét importálhasson, avagy bárhova tőkét exportálhasson. 1924 Mindezeken felül reárótták a reparációk fizetésé? nek kötelezettségét, kényszerűségét annak, hogy külföldi tőkét szörnyű kamatok mellett vegyen igénybe, a belföldi politika pedig megterhelte a szociális terhek egész légiójával. Ezeknek a terhieknek a szörnyen káros hatása nem volt érezhető a márka értékének stabilizálása idején. Mert egyrészt az inflációs időkben kimenekült vagyonok visszaáramlása, másrészt az uj külföldi tőkék, lehetővé tették a teljesen ki,, merült nyersanyag készleteknek pótlását, a kész anyagoknak ezekből való gyártását. Gyászos statisztikáig A Konjünkturakutató Intézet táblázata nagyon tisztán mutatja a német ipar termelési mennyiségének képét: 1913 = 100. mindenkor julius hó. 1925 78,8 1929 103,4 1926 73,1 1930 80.6 1927 99,5 1931 71,7 1928 101,1 1932 55,8 Ez a helyzet persze csak addig létezhetett, mig a külföld Németországot „jónak“ tartotta. Addig az a tőkebeáramlás annyira erős volt, hogy nemcsak az egész reparációs követelésekre jutott- belőle, hanem fedezhető volt a kereskedelmi élet passzivitása is, sőt némi tőke-export is lehetséges volt. Dernhurg, a kolóniák volt minisztere az Ab- atzbedingungen der Deutschen Wirtscha ft 195 oldalán közli Németország 1924—1930 fizetési mérlegét. — A saldo milliárd márkában. 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 mintha most is állna mellettem Kovács Gyula, — egyszerűen, tompán és végzetszerűen azt mondotta: Én is igy fogok meghalni... És valóban E. Kovács Gyula, a kolozsvári Magyár Színház egyik legnagyobb művésze hivatása közben, midőn a héjjasfalvi csatamezőn Petőfi Sándornak az emlékművét lep lezték le, szavalás közben meghalt, őt is agy- szólhüdés ölte meg. — Látjátok gyerekek, ez a legszebb halál. Egy öreg, veterán színész — fűzte még hozzá Váradi Miklós — még ezt sem érheti meg. önkénytelenül más irányba tereltük a beszélgetést: — Miklós bátyám, azt mond meg nekünk, hogy mi az örök fiatalság titka? — Nézzetek rám. Nyolcvanhárom éves vagyok. A kétségbeesésnek és a mai gazdasági válságnak semmi nyoma rajtam. Akkor lettem színész, amikor éppen olyan nyomora ságos időket éltünk, mint ma. Akkor a németek nyomtak el bennünket. És én félre csaptam a kalapomat éppen úgy, mint ma és beálltam színésznek, jártam a világot, éhezíem, fáztam, de mindig boldog voltam. Szereltem az életet és szeretem még ma is. Hogy mi az örök fiatalság titka? Hát megmondom. Egy legényesen félrecsapott kalap, egy tiszta, messzire kilátszó gallér, egy színes, fiatalos nyakkendő és soha, de soha, bármi érjen benneteket, ne görnyedjetek meg, csak egyenesen, emelt fővel járjatok... És ekkor még jobban szemére húzta kalapját, legényesen kihúzta daliás termetét, megigazította szines nyakkendőjét és még komolyan hozzátette: — Gyerekek, jók és becsületesek legyetek. Akkor a boldogság és az örök fiatalság egy életen keresztül kitart mellettetek. Megrázta férfiasán a kezünket és boldogan, nevetve búcsúzott: — Áldjon meg a jó Úristen benne tokéi \ . Olínos Do Áru külkereskedelem ......... ... ... ... ... —1,8 Arany óe devizák ..................................... —1,3 Szolgáltatások............................................... +0,3 Kamatok ..................................... +0,2 Reparációk ............................................ —0,3 Tőko importból fedezendő ....... ... ... ... ..I 2,9 Ezen 18,2 milliárd hosszúlejáratú kölcsönnel ... ...................... 1,0 rövidlejáratu kölcsönnel .......................... 1,5 házak, gyárak, értóknapirok eladásából és ki nem mutatott rövidlejáratu hitelekből 0,4 Katasztréfális termeléscsökkenés Ámde a bécsi Kreditbank bukása után és az osztrák-német vámuniós terv bukása után Francia- ország visszarendelte a rövidlejáratu hiteleket, sőt eldiszponálta Németországból a kamatokat is. Jól láthatjuk a fenti táblázatból, hogy milyen gyorsan és milyen hatalmasan nőtt meg a 7—7Va százalékos kamatteher, mely mindeddig uj és uj külföldi kölcsönökből lett fizetve. A Statistisches Reichsamt szerint 1930-ban a külföldre fizetendő kamat ezer millió márkát tett ki, mig 3931-ben már 1300 millió márka volt (Witschaft und Statistik 10 ). A tőke hiányával egyarányban csökkeni Németország termelésének a mennyisége is és pedig erősebben, mint más nagy államokban, mig 1932 év elején Amerikában 44,4%, Franciaországban 30,5% Nagybritanniában 21.5%-kal csökkent a produkció, addig Németországban a termelés csökkenése 49 °/o volt. Ezekből az adatokból azonban nem szabad arra következtetnünk, hogy a német krízis mélysége az amerikai krízis mélységével volt egyenlő, mert a produkció csökkenése hasonló volt. A krízis számokban. A német krizis igazi mélységét azok a számok jellemzik, amelyek a Wochenberichte D. I. K. F. 1932. május 11 -ik számában vannak közölve. Az ipar tényleges termelési mennyisége (1913 = 100) 1932 elején a következő volt: Németország 62 %, U. S. A. 100 %, Franciaország 100 %, Nagybritan- «is. 83% — Tehát mig Nar+britarmióban R'Knh—2,5 +0,8-3,0 —1,3 +0,0 +1,5 —6,3-0,1 —0,5 +0,5 —0,9 +0.1 +0,1-2,1 +0,5 + 0.5 +0,5 +0 5 +0,5 +0 8 +3.0 +0,0 —0,2-0.3 -0,6-0,8 —0,3-2,5-1,0-1,2-1,6 -2,0-2,5-1,7-10,3 —18,2 3,1 márkát 0,6 3,9 4,3 fedezték: 2,7--—-18,2 1,1 1,4 1,7 1,7 0,6 1,6 +9,1 0,3 0.1 1,8 1,4 1,1 0,0 +6,2 1,7-0,9 0.4 1.2 1,0-0,9 +2,9 +18,2 niákkal és a munkásokkal vívott gazdasági küzdelmek közepette a termelési csökkenés csak 17 % volt, amig Amerikában és Franciaországban a termelés még a békebeli nivón volt, addig Német* ország már 38 %-al kevesebbet termelt. — Az igazi mélypontot pedig 1932 nyarán érte el. Még a fellendülés idejében is csak % részben, volt kihasználva Németország produkció képessége a háború után, 1928 júliusában 74,5 % 1929 „ 73,2 % 1930 „ 61,9 % 1931 „ 53,1 o/o 1932 „ 42,- % volt száz munkahelyből foglalkoztatva. Ez a rettenetes iparkrizis pedig összefonódik Németországban tavaly óta az agrárkrízissel is. És ez a tény kényszeritette a német polgárságot arra, hogy végre porondra lépjen és ha másképpen nem lehet, forradalmi lépéssel foglalja el régi vezető helyét a némei gazdasági életben. Hiszen a külföldnek fizetendő reparációk, kamatok, hadisarcok, rövidlejáratu hitelek, hatalmas összegeket tettek ki, de nem voltak ám csekélységek azok a szociális terhek sem, amelyeket*a német gazdasági életnek a politika rendelkezéseiből ki kellett fizetnie. Bét millió munkanélküli Tessék csak elképzelni, hogy a német mun- kásbetegsegélyző pénztár kimutatása szerint a kö- --'-tVoTő millió munkás voH minden óv júliusában
