Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-10 / 207. szám
ife^'Ä'epie’mberiö * KeutiUmg EiOfizetés belföldöm Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 203, egy hóra 70 L egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS NAGY ARP ART! LAP SisPKeszlőságl öa kladánlvatall ts'afd.i: 503, 5.94 XV éYtciyam * 207. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 29 fillér. Janus-arcu Igazság Volt idő, amikor bennünket is megtévesztett Pop Ghiţa képviselő ur, aki röpiratokat adott ki a kisebbségi problémáról, külloidi tanulmányutakon vizsgálgatta más országok kisebbségeinek helyzetét és általában igyekezett úgy szerepeltetni magát, mint aki élete céljának tűzte ki az uralkodó többség és a kisebbségi népek kibékitését. Mindenesetre óvatosan leleplezte azt, ami lelke mélyén mindig volt: a türelmetlenségben, a vádaskodásban, a kétoldalú igazságmérésben politikai vezér, aki csak mímelte a megértést, eszköznek tekintette a maga kis karriermecsenyéjének megsütésére. Valóban: Pop Ghiţa immár végérvényesen kisebbségi szakértő Romániában. Ezt bebizonyította akkor, ámikor saját bevallása szerint megvonta alminiszter korában a kongruát azoktól a szatmármegyei lelkészektől, akik pémet nevük ellenére sem voltak hajlandók a mesterséges svábositás, eszközei lenni. íme, mit tesz a szakértelem. Egzisztenciájukban, kenyerükben támadni még a védekezni nem tudó kisebbség5 lelkészeket, hogyha nem hajlandók egy fixa idea szolgálatába állni és a névelemzés katonájának felcsapni. Szatmárniegyében néhány ezer olyaü család él, amely idők folyamán magyarral cserélte fel eredetileg német anyanyeívét. Ehhez az uj anyanyelvhez teljes szivével ragaszkodik, aminthogy mutasson nekünk Pop Ghita akárkit, aki ha a viszonyok adottsága folytán román, magyar, vagy német nyelvet tanult meg édesanyja emlőjén, a szülői házban, szívesen akarná felcserélni ezt a nyelvet mással. Hogy azután milyen körülmények idézték elő a nyelvcserét, az igazán mindegy. Fontos az, hogy ki milyen nemzetiségűnek, anyanyelvűnek tudja és érzi magát s mindazok, akik erőszakkal más nyelvét akarnak bárkire oktrojálni, kongrua-meg- ' óriás és más terroreszközök segítségével: lé- lekgyilkosok, akiknek megbélyegzés jár ki ezért. Azt vethetik szembe ezzel az érveléssel, hogy a szatmármegyei svábok elmagyaroso- dása is az államhatalom beavatkozásának következménye. Csakhpgy ott az történt, hogy egy lassú, körülbelül kétszáz évig tartó békés asszimiláció változtatta át magyarokká a svábokat és ebben igen nagy része volt a szinma- gyar környezet természetes beolvasztó hatásának. Egy-két év alatt visszafordítani kétszáz esztendő következményét, körülbelül egy értékű volna azzal, hogyha a hegyről lezuhanó vízesést arra akarnánk kényszeríteni, hogy ezentúl fölfelé haladjon. De még ha nyakatekert okoskodással plauzibilissé is lehetne tenni azt, hogy erre a vissza- svábositó műveletre jogcím, szükség van, ez az akció erkölcsileg is alátámasztható, akkor is kétszínű játék megfeledkezni arról a körülbelül százezer emberről, akiket a román állam- hatalom tervszerű mesterkedése fosztott meg magyar anyanyelvétől a távoli Moldovában. Egyrészük magyar anyanyelvét tökéletesen elveszítette már, mintegy hatvanezer közülük azonban otthonában ma is magyarul beszél, de az államrezon se magyarul tudó papot nem enged, se magyar tanítót nem tűr meg a közelükben. íme, Pop Ghita Jánus-arcu igazsága. Az egyik arc a mai magyar nemzedéket vonja felelősségre egy kétszázéves metamorfózisért, a másik arc nem látja, mert nem akarja meglátni a moldovai csángók tüzön-vizen keresztül történt elnemzetlenitését. H Rápszővetsőg szakértő! befelezték munkáinkat és rövidesen elutaznak Bukarestből Csak miután a Népszövetséggel közlik tapasztalatukat, ismertetik jelentésük tartalmát a kormánnyal (Bukarest, szeptember 8.) A külföldi népszövetségi szakértők romániai munkája befejezéshez közeledik. A különböző minisztériumok átadták a szakértőknek a szükséges adatokat, amelyek alapján a dokumentális munkát befejezték. A külföldi szakértők tegnap reggel tanácskozást tartottak Bukarestben az Athaene Palaceban, melyen a Népszövetség pénzügyi albizottsága is megjelent és vizsgálat tárgyává tette az egyes szakértők által végzett munkát. A tanácskozásról jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet a delegáció tegnap aláirt. A tanácskozás után a külföldi szakértőket audiencián fogadta a király, A szakértők már felhasználták Bist megállapításait, mégis igyekeztek önálló megállapításokat is tenni. Néhány nap múlva a szakértők elutaznak Romániából. Szeptember tizenötödikéig azonban egy-két szakértő még itt marad, hogy az utolsó anyagot összegyüjtsék a Népszövetség számára benyújtandó jelentés elkészítéséhez. A jelentést Genfben készítik el és mielőtt ezt a Népszövetség nagy plenáris tanácsa elé terjesztenék, a Népszövetség pénzügyi bizottsága a szeptember tizenkilencedikén megtartandó ülésen veszi tárgyalás alá n szakértők jelentését és megállapításait Románia pénzügyi és gazdasági helyzetéről. A jelentés tartalmát csak a Népszövetség elnöki irodája elé való terjesztés után közlik a román kormánnyal. Stresaban gyakorlat! munkaprogramot állapítottak meg Az osztrák delegátus elfogadta Madgearu javaslatát — Németország hajlandó prsferenciálfs kedvezményi biztosítani az agrár-államoknak (Stresa, szeptember 8.) A konferencia megalakította a gazdasági és pénzügyi bizottságot, amelyek mindegyikében képviselve van a konferencián résztvevő valamennyi állam. Az általános vitában dr. Schüller osztrák miniszteri osztályfőnök kijelentette, hogy magáévá teszi M ad team román miniszter javaslatát és hajlandó preferenciáiig kedvezményeket nyújtani a dunai agrárállamok gabonafö löslegei számára, mert reméli, hogy majd a többi aktuális kérdés is szőnyegre kerül. Stucki svájci delegátus éles logikával világította meg a dunai államok igazi helyzetét és gyakorlati megoldásokat javasolt, amelyek nagy hatást tettek. Általában Stucki beszédét mondják a konferencián eddig elhangzott legvilágosabb okfejtésnek. A svájci delegátus hangsúlyozta, hogy a dunai problémát nem szabad elválasztani a dunai államok pénzügyi és valutára problémáitól. A helyzet javulását — mondotta — nem lehet várni addig, mig ezt a két kérdést nem rendezik s nem lehet uj vámtarifa-megállapodásokat sem kötni, amig a fizetési forgalmat nem helyezik ismét szilárd alapokra. Gazdasági pro blómákat azonban nem lehet megvitatni anéi kül, hogy politikumot ne vinnének a tanácskozásba. A legtöbb államnak ma olyan a helyzete, hogy lehetetlenség lenne számára a vámkorlátok egyoldalú megszüntetése. Nem szabad abban az illúzióban élni, hogy a stresai, vagy akár a londoni világgazdasági értekezlet meghozza a vámfalak ledöntését és a behozatali korlátozások általános megszüntetését. A svájci delegátus után Posse német kiküldött felszólalását fogadta rendkívül nagy érdeklődés. Kijelentette, hogy Németország készséggel hajlandó arra, hogy a szavak helyett most már ä cselekedetekre térjenek át. Szanálni kell — mondotta — a délkeleteurópai államokat, amelyek saját hibájukon kivíil kerültek mai helyzetükbe. Preferenciális vámkedvezményeket kell biztosítani a délkeletenrópái államok számára, hogy felvehessék a versenyt a tengerentúli gabonaárakkal. A konferencia az általános vita befejezése után a gyakorlati munka terére lépett és megállapította a legfontosabb két bizottság: a gazdasági és valutabizottság munkaprogramját. A program a következő nyolc pontból áll: 1. Az agrártermékek árának emelése. A program egyaránt kiterjed úgy a gabonára, mint egyéb agrártermékekre (fa, élőállat, stb.). 2. A nemzetközi piac megszervezése bizo- üyos agrártermékek felvételére. 3. A kereskedelmi forgalmat korlátozó akadályok megszüntetése, vagy csökkentése. Idetartoznak a behozatali tilalmak és korlátozások, a kontingens-rendszer, a vámkorlátok, a közvetett protekcionizmus, valamint az árucsereforgalmat korlátozó minden más akadály. 4. Pótkontingensek megállapítása mindazon adósállamok részére, amelyekben befagyott kereskedelmi hitelek várnak mobilizálásra. 5. Általános valuta- és pénzügypolitikai helyzet. Ez a programpont elsősorban a deviza- korlátozásokra terjed ki. G. Az agrárállamok fizetési mérlegének megállapitása. 7. A nemzetközi agrárhitelek kérdése. 8. Közmunkák végrehajtása és egyéb intézkedések.
