Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-07 / 204. szám
aaSSBWgrftiytlMhnffl'if vl/'i Á világ legolcsóbb vasát a kaláni salaktelepből állítják elő Szeptember elsejétől a kaláni vasgyár munkássága csak Saeti négy napot dolgozik # (Déva, szeptember 5.) Az általános gazdasági válság a kaláni vasgyárnál is érezteti hatását. A munka egyre kevesebb s igy nap- ról-napra kevesebb munkáskézre van szükség. Kezdetben a munkanélküliség a szakmunkásoknál volt tapasztalható, mivel a krízist a .gyár úgy akarta kihúzni, hogy nemszakembereket alkalmazott olyan helyeken, ahol máskor szakemberek dolgoztak s igy a kevesebb munkabérrel oldotta meg a kérdést. Most azonban már ez se segít úgy hogy elhatározták, hogy szeptember elsejét«! a munkásság csak heti négy napot fog dolgozni. A munkásság Belátja, hogy a gyár mást nem tehet s igy beletörődik a heti négy napba is, hiszen a gyár ezzel is csak azt akarja elérni, hogy minden munkásnak meg legyen a kenyere s lehetőleg ne növelje a munkanélküliek számát. A szakembereknek nemszakemberekkel való helyettesítése kezdetben nag gondot okozott a gyárnak, mert nagyon sokat rontottak az öntés alatt. Ennek azonban nemcsak (Koppenhága, szeptember 5.) Valamikor Dániát csak úgy emlegették — a paraszt El- dorádó Dánia évi termelése olyan nagy, hogy ha a földgolyón az aequator mentén egy a Dunánál is mélyebb és szélesebb medret ásnának, a dán tej nem egyszer, hanem éppen tizennégyszer érné körül a földet. Dániában minden 100 lakosra 46 darab fejőstehén esik (Hollandiában 14, Németországban 16). A dán tehenek adják a legtöbb tejet. A rengeteg tejből Dánia rengeteg vajat készit. De a dán polgár nem él vajjal. Ä nemzetek között éppen Dánia fogyaszt legkevesebb vajat. Lakosonként évente 5—6 kilót tesz ki a dán vaj fogyasztás. Ez a fejadag-szám a németeknél már 9 kiló, az ujzé- landiaknál pedig 18 kiló. Az óriási dán vajtermelés tehát a külföld számára készül. Dánia a világ legnagyobb vajexportőrje s a világexport 33 százaléka a dán-márkás friss vajból áll. Dánia 1930-ban 170 millió kg. vajat exportált, éppen négyszer annyit, mint szomszédja: Hollandia és 13 millió kg-mal többet, mint az előző évben. Margarint enni — hazaárulás, V, Az idén rettenetes esésen mentek át a vajárak. Esett a nagy dán vaj fogyasztóknak: az angoloknak a valutájuk is. Megcsökkent alaposan a német vaj fogyasztás. Azt a vajmennyiséget pedig, amit a dánok bevihetnek Németországba, olyan vám terheli, hogy a dán vaj német földön nem birja el a balti országok és az oroszok konkurrenciáját. Egy szép reggelen tehát Dánia arra ébredhetett, hogy húszmillió kiló vajjal többet produkál, mint amennyit a külföldön értékesíthet. Nem tudunk mi több vajat enni? — kérdezte dr. Munch, dán külügyminiszter a dánnéptől. Dániában a mezőgazdasági válság ugyanis már oly mérvet öltött, hogy a dán külügyminiszter is — vaj, tojás, szalonna problémákkal törheti reggeltől estig a fejét. A dán paraszt azonban margarinon él. Dániában a lakosság fejkvótája a margarinfogyasztás terén évi 23 kg-ot tesz ki! Rendeletileg akarják eltiltani, hogy valaki továbbbra is — egye a margarint, mert margarin helyett vajat kell fogyasztani s a margarinnal csak főzni lesz szabad, mint ahogy ez a készülő rendelet azt is kimondja, hogy Dánia a jövőben sör helyett — tejet iszik. Egyelőre azonban tény. hogy óriási monnyiaz volt az oka. hanem a vasanyag minősége is. Ugyanis valószínűnek tartjuk, hogy a világ legolcsóbb vasát Kaíáuhan nyerik és pedig ugv, hogy a szegény munkásság valóságos expedíciókat szervez a salaktelepbe s az onnan nyert és még használható vasanyagot a gyár kilónkint 40 bániban veszi meg. Természetes, hogy ez a salakvas nem mindig volt az öntésre megfelelő s igy a munkásság nagyon sok öntést rontott el. Egy időben meg is fizette a munkás az elrontott vasat, amikor azonban rájöttek, hogy a vasanyag a hibás és nem minden alkalommal a munkás, akkor már más kulcsot alkalmaztak, úgy, hogy a munkás most már nincsen olyan hátrányos helyzetben, mint volt, különösen a mult télen. Az a körülmény, hogy a kaláni szegény nép annyira kiítat a vassalakban, szintén csak azt bizonyítja, hogy a munkásság s a nép nagyon gyenge anyagi helyzetben van. Ezt a helyzetet csak az általános gazdasági helyzet megváltoztatása tudná megváltoztatni. Ad dig csak keresik a 40 banis vasat. ségü dán vaj eladatlan, sőt a belga, francia, német határok felé mind kevesebb megy ki, a vajpiacban dúskáló angol vajimportőrök pedig egyre lejebb nyomják a dán vaj árát. A dán vaj ára igy kisebb lesz. Dánia mezőgazdaságát fenyegető katasztrófa veszélye pedig hétről-hétre, napról-napra — nagyobb. A dán sertés-export csődje. De Dánia vajexportjánál is nagyobb jelentőségű a sertéshús xpOrtja. Dániának 1930- ban például jóval több sertése, mint ahány lakosa volt, úgyhogy minden 1Ö0 dán lélekre 148 sertés jutott! (Németországban csak 34, Hollandiában 25.) Jelenleg is ötmillió sertése van a dánoknak. A világ sertéshús-exportjának egy harmadrészét a dánok szállítják, A dán sertésgazdaság szinte egyenlő Dánia gazdaságával, liisz Dánia még 1931-ben is 306.000.000 kilő sertéshúst exportált. __L____ Nagyszerűen van Dániában a sertés-kereskedelem megszervezve! Egy vásárló-szindikátus vásárolja össze a fiatal malacokat. A szövetkezeti hizlaldák a Seeland te hong-i állami mezőgazdasági intézet előírása szerint — egységesen táplálják a malacokat: 50 százalékban árpa, 25 százalékban kukorica, 25 százalékban buza a teljes táplálék. Egy ilyen keverék felér 1 kiló árpa vagy 6 kiló lefölözött tej tápértékével. 306 ilyen egységes tápadagot kap a dán sertés, mikorra hathónapos lett és a kisgazda szövetkezetek vágóhid- jára kerül. A 95 kilós, hathónapos dán sertés normális exportára 76 dán koronában van megállapítva. Most azonban a dánok sertéseikért osak 47 koronát kapnak, minden sertésen veszítenek tehát 28—29 dán koronát. így egyik probléma a másik problémába ütközik. A dán sertésvágók hol leállanak s akkor tízezrenként nő a munanélküliek száma, hol újra folytatják az exportot, mely azonban alig segít a bajokon. Most Dánia élősertes- exporttal is kísérletezett. A nyugatnémetországi ipari centrumokat látta el olcsó sertéshússal. Próbálkoznak a „kivágott“ sertéshús- exporttal is. Nyers sonkákat szállítanak. Rettenetes alkalmazkodási energiájukra jellemző, hogy az Anglia felé történő bacon exportjuk minőségileg ma már tizenhatféle, csakhogy az angol fogyasztók minden rétegét kielégíthessék. Pillanatnyilag- azonban úgy tetszik, hogy minden hiába: Dánia nagyszerű mezőgazdaságát tovább fenyegeti az összeomlás katasztrófája. A íragikusvégü operáció Holler Jőa?eí dr. nyííafkozaia (Kolozsvár, szeptember 5.) A Keleti Újság cikkére vonatkozólag helyet adtunk a kolozsvári Zsidó Kórház nyilatkozatának, mely Heller József dr. nőgyógyásznak az ügyben való szereplésére is rátért. Objektivitásunk bizonyságául közöljük Heller dr. alábbi válasz-nyilatkozatát is: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának f- hó 3-án megjelent számában a zsidókórházi vezetőség részéről közzétett nyilatkozatra, mint a megboldogult Weinberger J.-né nőgyógyász kezelőorvosa a valódi tényállás leszögezése végett kötelességemnek tartom a következőkben röviden a száraz tényeket lerögzíteni: 1. Nem vérzett hetekig a beteg, mert az aug. 5-én végzett próbacürett után Weinbergerné két hétig teljesen jól érezte magát s fennt járt. Az első ilyen gyanúm belső vérzésre 20-ról 2. re virradó éjjel keletkezett, amikor a beteghez hiv- tak s ezért s csakis ezért volt szükség azonnal konzíliumra, amit én sürgettem és senki más. 2. A próbacürettnek semminéven nevezendő hátrányos következményei nem voltak, amit a törvényszéki boncolás hivatalosan is megállapított. 3. Nem igaz az, hogy ón vezettem tévútra a konzultáló belgyógyászt, mert hiszen azért hivattam össze konzíliumot, hogy a belső vérzés gyanúját más megbetegedéstől elkülöníthessük, vagy ha azt nem lehet, akkor a szükséges vizsgálati eljárások és esetleges beavatkozás végrehajtása végett intézetbe szállittassék, amely véleményemet a családdal is nyomban közöltem. Sajnos, a konzultált belgyógyászr k határozott, de téves diagnózisa a „fagylalt mérgezés“ terelte az egész ügyet más irányba. — Tehát ha hamis vágányra _ való terelésről szó leheti amint azt a Zsidó kórház vezetősége rosszindulatúan személyemmel kapcsolatosan beállítja, úgy ez csakis a konzultáló belgyógyász főorvosnak fenti téves diagnózisa alapján történhetett. 4. Igaz ellenben az, amit a családtagok elkeseredetten hangoztatnak, megakadályoztak úgy engem, mint a család által kivánt dr. Király sebész-nőgyógyászt is a beavatkozás végrehajtásában, sőt azt sem engedték meg, hogy a műtétnél segédkezhessünk. Ennek következménye volt, hogy bár a beteg háromnegyed 1 órakor a kórházban volt, a műtét csak 3 óra után vette kezdetét. A több mint két órai késés a belsőleg vérző nőnél, helyrehozhatatlan mulasztás volt, ami a műtét sikerét is nagy mértékben befolyásolta. Az az indokolás pedig, mely szerint külső orvos a kórházban nem dolgozhatik, egyálta.ában nem helytálló,- mert hiszen határozott tudomásunk van arról, hogy két nappal ezen eset előtt eay városbeli neves nőgyógyász műtétet végzett a kórházban. A fentiek közzétételével, amelyre a Zsidó kórház vezetőségének részéről^ a személyemet ért támadás kényszeritett, azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy engem semmilyen mulasztás nem terhel Weinbergerné szomorú esetével kapcsolatban s ezzel minden további vitát részemről befejezettnek tekintek. Maradok Szerkesztő Urnák tisztelettel hive: Dr. Heller József. m A Zsidó kórház vezetősége az iiggvel kapcsolatban kijelentette, hogy a Keleti Újság szombati számában megjelent nyilatkozatát teljes egészében fenntartja s az ott előadott tényeket a megindult ügyészségi vizsgálat teljes egészében igazolni fogja. önmagának életjáradekot, leányának hozományt, fiának tőkét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztositd- társulatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József ni) 37. Telefon 12—57. XV. ÉVF. 204. SZÁM. A te] elnyeléssel fenyegeti Dániát, „a paraszt Egy agrársStlam tragédiája
