Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-05 / 203. szám
XV. ÉVF. 203. SZÁM. KuEníljsm 3 becsületére, nem vagyunk hajlandók együtt dolgozni. Ionescu Bariad: Magyarázzák meg, mi a renegát, nem vagyunk erdélyiek, nem értjük ezt a jelzőt. Franasovici (liberális): Könnyen érthető ez a jelző, renegát az, aki épugy eladta a Magyar Pártot, mint azok a románok, akik eladták a mi pártunkat. — Hasonló aránytalanság és igazságtalanság észlelhető a városokban is a magyar tanácstagok kinevezésénél. így Kolozsváron egy, ma kettő, Nagyváradon kettő, ma egy sem, Temesváron kettő, Marosvásárhelyen kettő, Zilahon egy magyar tanácstag működik, Szatmáron, Brassóban, sőt a 94 százalékban magyar Szé- kelyndvarhelyen azonban a Magyar Párt egyetlen tagját sem nevezték ki az ideiglenes tanácsba. — A kisebbségeknek nincs meg tehát a módjuk, hogy a községi, városi és megyei tanácsokban népükért dolgozhassanak! A kisebbségi szerződésekben is biztosított egyenlő elbánás elve, amelyről annyi frázist és Ígéretet hallunk, a valóságban tehát megsemmisül, nem érvényesül. Beszéde további folyamán Hegedűs Nándor utal Dúca és Vaida legutóbbi beszédére. Az első Vaida-kormány óta, 1919 óta sok minden megváltozott a román politikai életben, csak a kisebbségi politika maradt ugyanaz, összehasonlítást tesz a helyi önkormányzat kezeléséről Német- és Magyarországon, ahol a törvényhatósági bizottságokat évtizedeken keresztül soha nem oszlattak fel, kimutatta, hogy arra, hogy úgyszólván az egész országban ne működjenek a helyi önkormányzati szervek, — csak diktatórikus országokban volt példa, majd igy folytatta nagyhatású beszédét: Apáthia, nem érdeklődés- hiány — Azt is fel szokták hozni az interimár- bizottságok rendszerének védelmére, hogy a közvéleményben kihalt az érdeklődés a közügyek iránt. Ez nem áll. Nem az érdeklődés hiányzik, hanem apáthia üli meg a lelkeket. De ez az apáthia éppen annak tulajdonítható, hogy hiába volt hat év alatt három községi választás, hiába a lelkesedés, akarat, önmegta- gadás, hazafiság, hiába akarta a nép a legjobb vezetőit a közügyek élére állítani, mihelyt uj kormány jött, szétkcrgeíte a választott tanácsokat és helyükre beültette a maga exponenseit! — A lelki csüggedés tehát nem a népek bűne, hanem a kormányok politikájának ered ménye. Mindnyájunk kötelessége volna, hogy ezt a lelki betegséget meggyógyítsuk és uj akaratot, uj hitet öntsünk el a tömegek leikébe. Hogyan támaszkodhat egy ország nehéz időkben egy reményét vesztett és hitehagyott nemzedékre?! Ezt az apáthiát az önkormányzat stabilitásával, a közigazgatási deszpotizmus cl- tüntetésével és a polgári jogok gyakorlásának feltámasztásával kell kiirtani! Ha az állampolgárok látni fogják, hogy akaratukat respektálják, hogy alkotmányos jogaikét nem kobozzák el és a helyi zsarnokok nem erőszakoskodhat- nák velük szemben, akkor friss és egészséges köszellem fog felviriadni! Beszéde végén követeli Hegedűs Nándor a községi választások sürgős elrendelését és addig is az interimárbizottságok személyi összetételének revízióját^ és követeli, hogy ezeket a bizottságokat a kisebbségi és szociális szempontok figyelembevételével nevezzék ki. Követeli azonban az interimárbizottságok rendszerének végleges kiküszöbölését. Követeli továbbá, hogy törvényileg mondassák ki, a községi tanács a fellebbezés eldöltéig összeülhessen és folytathassa működését. Calincscu türelmetlen, de Pop Ciciot érdekli a beszéd. Calinescn: Megszívlelendő, amit mond és a közigazgatási törvény általános revíziója során ezeket a javaslatokat figyelembe is vész- szűk. Kérem azonban, fejezze be beszédét, mert most csak a községi választásokról van szó. Pop Cicio elnök: Kérem képivselő ur. beszéljen minden korlátozás nélkül, mert beszéde objektiv cs alapos. Hegedűs: Tiltakozom a falvak összevonása ellen, a falvak megkérdezése nélkül és végül a legerélyesebben követelnünk kell, hogy a kormány terjesszen be oly törvényjavaslatot, amely a kisebbségek nyelvhasználatának jogát az egész vonalon elismeri, Ötven erdélyi képviselő a konverziós javaslat visszavonását kérte Mironescu állását kötötte a tervezet sorsához (Bukarest, szept. 3.) A konverziós törvény javaslat elveire nézve a többségi képviselők között sincs egység, ötven erdélyi többségi képviselő Vaida miniszterelnöktől azt kérte, hogy csak az ősszel nyujtsa be a törvényjavaslatot, mert felfogásuk nem egyezik a Mironescu véleményével. Mironescu ezzel szemben ragaszkodik javaslatához és azzal fenyegetőzik, hogy Semond, ha álláspontjának megváltoztatására akarják kényszeríteni. A külföldi szakértők ragaszkodnak a régi konverziós törvény oly módosításához, amely mellett a hiteléletet helyre lehet állítani és követelik az állami garanciák csökkentését is. A Nemzeti Bank érdekeinek fokozott védelméről is gondoskodni akarnak, hogy a jegybank a stabilizációs kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A kormány semmiesetre se szeretné, ha a törvényjavaslat tárgyalása őszire maradna. Manu lelkész lemondott az alelnökségről. Politikai körökben feltűnést keltett, hogy Manu lelkész, az ismert szamosmegym képviselő lemondott a kamarai alelnökségről. Hir szerint Manu lelkész azért mondott le, mert a kormány nagyobb misszióval fogja megbízni. Arról is szó van, hogy ő lesz Románia vatikáni követe. lorga frontot szervez a kormány ellen Iorga tudvalévőén elhatározta, hogy megalakítja az összes ellenzéki pártok frontját a Vaida-kormány ellen. A volt miniszterelnök a jövő vasárnapra Văleni de Munteba összehívta pártjának vezetőit, hogy a további akcióról tanácskozzanak. A király hétfőn veszi át a válaszfeliratot A király hétfőn fogadja a kamara küldöttségét, amely átnyújtja az uralkodónak a válaszfeliratot. A kényszeregyezségi törvény. A szenátus és kamara egyesült bizottságai tegnap folytatták a kényszeregyezségi törvényjavaslat megvitatását. A 7-ik szakasznál elfogadták azt az indítványt, hogy ameny- nyiben a hitelezők között külföldiek is vannak, a_bejelentési ataridő_ nmxijnáUsan 60 nap legyen. A 8-ik szakasznál javaslatot terjesztettek be, hogy a kényszeregyezségi illetékek félszázalékról egynegyedszázalékra szállítják le, a maximális illetéket pedig 20.000 lejben állapítják meg. Popovici igazságügyminiszter kijelentette, hogy ezt a javaslatot nem teheti addig magáévá, amig Mironescu pénzügyminiszterrel nem tárgyalt, mert a kényszeregyezségek illetékeinek bevételei a költségvetésben vannak előirányozva. A 14-ik szakaszt úgy szövegezték meg, hogy a kényszeregyezségi kérés benyújtása után egyetlen hitelező sem nyerhet kielégítést, foglalás, végrehajtás, vagy más biztosíték utján, kivéve a kényszeregyezségi^ kérésben már felsorolt és folyamatban levő kielégítési eljárásokat. _ - _ - _ - „ _ Hét év óta nem engednek partra- száílni egy orosz emigránst (London, szeptember 3.) Az American Ship per hajón pénteken Plymoutkba érkezett Ra- bosezinskij orosz fiatalember, aki már hét óv óta járja a tengert és sehol sem engedik partra- szálíani. A huszonnégyéves fiatalember — mint a Press Association jelenti — az orosz forradalom elől Magyarországra menekült, majd 1925- ben vissza akart térni Szovjot-Oroszországba. oda azonban nem engedték be. Ezenkívül viszszautasitotta valamennyi többi állam is, ahol le akart telepedni. Erre elbújt egy Amerikába induló hajón, de felfedezték és Newyorkból visszaszállították Európába. De itt nem engedték partraszállni. Most egyik hajóról a másikra kerül és ha valami fordulat nem következik be, Rabosczinskij kénytelen lesz egész életét hajón tölteni. Csalás címén bűnvádi feljelentést lettek „Attila sírjának felfedezője11 ellen (Becs, szeptember 3.) Néhány nappal ezelőtt csalás címén bűnvádi feljelentést tett Artur Ihl müncheni fogtechnikus felesége Kari Schapeller, az aurolzmünsteri kastély tulajdonosa ellen. Kari Schapeller neve jól ismert nemcsak Németországban és Ausztriában, de külföldön is. Emlékezetes még, sikertelen találmánya, amit „tér-erő“-nek nevezett. Egyébként Kari Schapeller volt az, aki Binderbevger postahivatali igazgató „varázsvesszője“ segítségével ásatásokat végzett kastélya kertjében és azt állította, hogy ebben a kertben a föld alatt min den körülmények között meg fogja találni Attila hun király sírját. Annak idején sokan adtak pénzt Schapel- lernek, hogy kertjében ásatásokat végezzen. Mint ismeretes, amint az előrelátható volt, a munka nem járt eredménnyel, Attila sírját nem találták meg. Néhány héttel ezelőtt a hitelezők árverést tűzettek ki Schapeller aurolzmünsteri kastélyára. Az árverést azonban narr tartották meg, mert Schapeller legsürgősebb adósságait, körülbelül tizenkétezer schillinget. kifizette, Rövid idővel ennek az adósságnak a kifize tése után a mániákus feltaláló és felfedező kijelentette, hogy most azután igazán szenzációs találmánya van: feltalálta az örökké égő lám pát, amelyet a föld ereje táplál. Ahhoz azonban, hogy a lámpát elkészíthesse, pénz kellett. Schapeller szerint 14 méter mélységre kell leásni a föld alá, hogy onnan elővarázsolják a föld erejét, amely a lámpa fényét táplálja. A sok sikertelen kísérlet után természetesen nem igen akadt ember, aki Schapeller fantasztikus kísérleteire pénzt adott volna. Schapeller ekkor újra azt hiresztelte, hogy most már halálos biztonsággal meg fogja találni Attila sírját. A monda és a „feltaláló“ szerint hármas koporsóban nyugszik a hun király, a három koporsó közül az egyik vasból, a másik ezüstből, a harmadik pedig aranyból készült. Végre hosszas utánjárások után a müncheni fogtechnikus felesége, akit Schapeller már régen ismer és többizben vendégül látott kastélyában, a kísérletek elvégzése, az öröklámpa elkészítése és Attila sírjának felkutatása céljára egész vagyonát, mintegy háromszázezer német márkát Kar! Schapeller rendelkezésére bocsátotta. Mondani sem kell, hogy a fogtechnikus felesége egész vagyonát elvesztette Seha- oeller eredménytelen kísérletein. Artur Ihl, Schapeller áldozatának férje nem is tudott arról, hogy felesége ilyen kockázatos vállalkozásba fektette a pénzét. A jelentékeny vagyon kicsalása miatt most bűnvádi eljárás indult meg Schapeller ellen.
