Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-04 / 202. szám

4 Keíetiüjsxg I DISZKRÉT mmmm EÖLGY1KNEM 1 »POMPADOUR « női confectio áruház megnyilt Cluj-Kolozs- j i vár, Calea Begele Ferdinand 21 alatt stop ! Kész női és gyermek kabátok, ruhák, szőrmebundák. Külön mértékosztály. Üzleti elv : Chic, elegáncia, olcsó árak. Az utolsó hadifogoly Aki tizenkét évig szenvedett az Ördogszigeten, mert véletlenül francia földön születeti (Berlin, szeptember 2.) A világlapok is rész­letesen foglalkoztak egy Schwarz Alfonz Päoli nevii német állampolgár esetével, aki tizonkét- évi szenvedés után kegyelmet kapott és hazatér­hetett a francia deportáló gyarmatról, az ör­dögszigetekről. Akkoriban Schwarz Alfonz-Paoli még nem volt otthon és esetéről a legfantaszti­kusabb hírek láttak napvilágot, többek között az is. hogy Afrikában fogták el, ahol egy né­ger törzsnek a főnöke volt és ő szervezte A: d- El-Krim ellenállását a franciákkal szemben. francia állampolgár ellen rablást követett el. Az egyiktől dollárokat rabolt el, a másiktól pe­dig ötszáz üveg bort. A lillei haditörvényszék előtt megtartott tárgyaláson kiderült, hogy az a francia, aki a dollár elrablás miatt panaszko­dott, néhány nappal a tárgyalás előtt vissza­kapta a pénzét, amelyet azért vettek el tőle a német vámhivatalnokok, mert a valutarendele- tek megszegésével át akarta csempészük A bor- rablás ügye is tisztázódott. Kiderült az is, hogy a másik károsult a német tisztiotthonból néhány XV. ÉVF. 202. SZÁM. üveg bort lopott, amelyet a német katonai rend­őrök nem éppen udvariasan visszavettek tőle. Mindehhez Schwarznak semmi köze sem volt. A két utolsó vád alól fel is mentették, azonban a haditörvényszék nem tehette túl magát azon a jogszabályon, hogy aki francia földön született, az francia állampolgár és Schwarzot azért, mert hazája ellen fegyverrel harcolt. kegyelemből életfogytiglani fegyházra ’ ítélte. Az elitéltet el is szállították Francia-Guyanaba. Hiába küzdött kiszabadításáért a sajtó, a párisi német követ, különböző egyesületek: tizenkét esztendőn,át élte a száműzettek keserves életét, amig végre egy essen! ügyvéd, aki a hadifog­lyok érdekében már nagyon sok sikeres akciót indított, érdekes módon tudta kiszabadítani. A derék ügyvéd, Prof. Grimm 1931-ben, mint meg­hatalmazott, kérvényt nyújtott be a francia belügyminisztériumba, amelyben kijelenti, hogy ügyfélé Schwarz Alfonz-Paoli lemond a francia állampolgárságáról. Az állampolgárságról való lemondást 1931 augusztus 2-án tudomásul vették a francia hatóságok és az idén áprilisban vég­re sikerült a sok viszontagságot szenvedett ta­nítót visszahozni a családjához. Maga ez a história is érdekes, még érdeke­sebb azonban az, hogy milyen egyszerű a francia állampolgárságot meg­szerezni. Hányán vannak Európa más államaiban, akik­nek az állampolgársága még tisztázatlan. Ha egy kissé elővigyázatosabbak lettek volna és véletlenül Franciaország területén születnek, ma franciák. i Miéri kellett meghalnia Weinberger Jozsefnének ? Nyilatkozik a zsfdo-kórhá „ vezetősége s azt állatja, hogy a kezelő orvos rossz diagnózisa idézte el© a késedelmet és a műtét balsikerét Most, hogy Schwarz otthon van hazájában, Kehi városban s ő maga mondja el hosszú kál­váriájának a történetét, megállapítható, 'hogy Schwarz nem volt felkelő, hanem békés tanító Kehiben és egy nagyon kevesek által ismert jog­szabály áldozataként került fogságba és töltött el több mint tizenkét évet a traoicia-guayanai fegyencielepen. Schwarz Alfonz-Paolinak az apja is tanító volt. Az édesapja és az anyja a francia fenha- tóság alatt álló Korzika szigetén töltötte negy­venkét évvel ezelőtt a nyári szabadságát és ott, Korzikán született meg a kis Schwarz, akinek a korzikai tartózkodás emlékéül adták a kereszt- ségben a Paoli nevet, már pedig a francia pol­gári törvénykönyvnek van egy szakasza, amely szerint mindenki, aki francia területen született, francia állampolgárnak tekintendő mindaddig, amig nem kéri a francia, állampolgárságból; való elbocsátását. Nyolc nappal a kis Paoli megszületése után a tanító pár hazatért Németországba és soha nem gönciéit arra, hogy a gyermekük francia ál­lampolgár. Schwarz bevonult a háború kitörése után és mint német katona küzdötte végig a vi­lágháborút a német-francia harctéren. 1919-ben, amikor a francia megszálló csapatok bevonul­tak a Strassburghoz közel fekvő Kehi városká­ba, a francia hatóságnak feltűnt Schwmrz ,*Paoli“ neve. Utánanéztek az anyakönyvben és megállapították, hogy Schwarz Corte-ben, Kor­zika szigetén született, tehát a törvény értelmében francia állampolgár. Í9±9 február 18-án letartóztatták s hiába véde­kezett azzal, hogy nem tudott arról, hogy ilyen törvény van, nem is tud franciául, német em­bernek tekinti magát, mégis haditörvényszék élé állították. A haditörvényszék előtt három bűncselekményt róttak a terhére. Az első az volt, hogy mint francia állampolgár hazája ellen küzdött, amiért halálbüntetés jár. A má­sik, hogy mint a katonai rendőrség tagja két A legújabb £. éri palim 14-íks NYUGDIJRENDELET pontos magyar fordiíása a táblázattal kapható Handel Fordító Irodájában önj, Str. 'ilemoranduiu í 24. Ára 20, vídéMre SO lej, mely poslabély egfeen is fceMilőliető (Kolozsvár, szeptember 2.) A Keleti Újság-, nak Weinberger Józsefné tragikus , halálának körülményeiről szóló cikkére ma a következő nyilatkozatot kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztőség! A Keleti Újság folyó évi szeptember 2-iki számában „Egy háromgyermekes kolozsvári uriasszony a műtőasztalon elvérzett“ cimmel megjelent közleményükre, amely névtelenül ugyan, de kórházunkat és annak orvosi karát íeljes ártatlanul olyan színben tünteti fel, mintha a szerencsétlen beteg elhalálozásában a kórházat és orvosait valamely mulasztás ter­helné, az alábbi nyilatkozat közzétételét kérjük. Néhai Weinberger Józsefnő operációjára vonatkozólag a tényállás az, hogy a műtéti be­avatkozás előtt a kezelőorvosok kijelentései, valamint a törvényszéki boncolás eredményei alapján ma már minden kétségen felül áll, hogy a kórházban véghezvitt műtét teljesen kifogás talan volt. Ha Weinberger Józsefnét mégsem tudta az életnek megmenteni, az azért törté: . mert a kórházbá való beszállítást megelőző idő­ben a Weinbergernét kezelő nőgyógyász nem tudta a helyes diagnózist megállapítani, sőt azon kijelentésével, hogy Weinbergerné eseté­ben nőgyógyászati megbetegedés nem forog fenn, a megkonzultált belgyógyászok vizsgáló­dásai is természetszerűm hamis vágányokon indultak el. Eközben Weinberger Józsefné bel­ső vérzése egyre ijesztőbben elhatalmasodott és amikor a kórházba beszállították és a kórház orvosai a helyes diagnózist felállították, a mű­téti beavatkozás már csak kétségbeesett kisér- letezés volt a diagnózis fel nem ismerése foly­tán bekövetkezett katasztrófáiig helyzet meg­mentésére. Mi törtéid ugyanis? Weinberger Józsefné már augusztus első napjaiban egy kolozsvári nőgyógyász kezelése alá vetette magát, aki folytonos megfigyelés után arra a konklúzióra jutott, hogy Weinber- gernó esetében nőgyógyászati megbetegedés nem áll fenn. Augusztus 19-én élhivattak tehát a beteghez egy belgyógyászt, akit azonban — mint mondottuk — a nőgyógyász téves diagnó­zisa hamis vágányokra indított el. Ezért vizs­gálódása nem lehetett eredményes, a beteg ál­lapota pedig folyton rosszabbodott. így érke­zett el augusztus 21-ike, midőn a folyton gyen­gülő beteget egy óra 15 perckor, a család hoz­zájárulásával, mentőkocsin a kórházba szállí­tották. A kórházi nőgyógyász a klinikai kép, továbbá a sürgősen megejtett punctio és vér- kont roll vizsgálatok segítségével megállapí­totta a tényleges diagnózist: az előrehaladott állapotban levő méhenkivüli terhességnek órák­kal azelőtt történt megrepedéséből kifolyólag beállóit súlyos belső vérzést. A kórház orvosai a diagnózis megáliapitása után azonnal műtéti beavatkozás szükségességét közölték a család­dal, közölve ugyanakkor, hogy a beteg súlyos vérvesztesége miatt az operáció súlyos rizikó­val jár. Az egynegyed kettőkor beszállított beteg operációjához minden késedelem nélkül két óra után néhány perccel már hozzá is láttak a kór­ház orvosai és azt a legprecízebbül be is fejez­ték. A közbeeső idő a legminimálisabb, ami a diagnózis felállításához és az operáció előkészí­téséhez szükséges volt. A beteget azonban, saj­nos, az előzőén beállott vérveszteség miatt meg­menteni már nem lehetett. Mindezek alapján tehát késedelmeskedésről és a kórház felelőssé­géről beszélni, ilyen körülmények között nem lehet. A fennti tényállást a kórház által kért tör­vényszéki boncolás mindenben pontosan iga­zolja. Teljes tisztelettel: a Zsidó Kórház vezetősége. P I ni Hotauír­Off re^uneqoyel 36® fel K©i®$S¥árréi rae (g > V­6 őrak©* •ii & 1 €& (ff ^ Ui í&tZú Bővebb felvilágosítással szolgál a Posta mögö sl. a. 4 árakor,, íti iroda. Telefonszám: 155.

Next

/
Oldalképek
Tartalom