Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-25 / 220. szám

6 KtitnUjsm XV. ÉVF. 220. SZÁM. Szászsebes városát fellendítette az útépítés Itt van a központfa annak a nagy német útépítő társaságnak, amelynek nyolc van kilométernyi útszakasz építését alvállalatba adták a svédek — Szászsebes környékén már kittinő, kőkemény aszfaltunkon folyik a közlekedés (Szászsebes, szeptember 23.) Alig párezer! lakosa van ennek a csinos, tipikusan szász városkának, de meglátszik rajta, hogy német telepesek vetették meg az alapját s bár a lakosság többsége ma már román, a német pe­dantéria adja meg a jellegzetességét. Neveze­tessége és a szászsebesiek büszkesége ma is az ősi lutheránus szász templom, amelyet a brassói Fekete templom párjának mondanak s állítólag^ tervezője is ugyanaz az építőmű­vész. Nehány gyártelepe is van, köztük egy hatalmas liarisnyagyár, amelynek tulajdono­sa^ és vezetője egy bevándorolt német, aki fiának egészen fiatalon történt tragikus ha­lála után inkább szentimentálizmusból, mint nyereségvágyból maga vette át az üzem ve­zetését, egyelőre f'aképnél hagyva németor­szági gyárait. Magyarok nagyon kevesen lak­nak Szászsebesen. Nehány iparos család, egy­két intellektuel, van azonban katholikus tem­ploma is. A szegénység, mintha nem nyomta vol­na reá annyira a bélyegét Szászsebesre, mint a többi erdélyi városra. Igaz, hogy ennek speciális oka is van, az a körülmény, bogy a svéd útépítő társaság átadta a kölni Strassen- baun Aktiengesellschaft nevű óriási útépítő koncernnek a Nagyszeben—Szászsebes—Nagy enyed szakasznak az építését és ez a német társaság Szászsebest választotta központjául. Szászsebesre nézve kettős haszonnal járt ez. Az országút végigvonul Szászsebesen, tehát a város ingyen jut hozzá egy kifogástalan aszfaltos úthoz, másrészt pedig a városka és a környék munkanélkülijei tisztességes kere­sethez jutottak az útépítés révén. Emellett a társaság mérnökei és tisztviselői, valamint a Németországból hozott nehány szakmunkás is Szászsebesen lakik, ami nem kicsinyelheíŐ eredmény a város üzleti életének forgalma .:e inpontjából. Miből vast pénz nlépilésre? Mi azonban nem szászsebesi helyzetképet akarunk adni, hanem azért jöttünk, hogy kö­rülnézzünk az útépítési munkálatoknál és meggyőződést szerezzünk róla, érdemes volt-e az államnak horribilis összegű kötelezettsé­geket vállalni az útépítő társaságokkal szem­ben. Mindenekelőtt azt a meglepő dolgot tud­juk meg, hogy amióta a németek megkezdték az útépítést, zavartalanul folynak a munká­latok, senki sem érvelt eddig fedezethiánnyal és az államkincstár ürességével. Aminek vi­szont az g magyarázata, hogy a pénzellátmá­nyokat nem a pénzügyigazgatóságok folyósít­ják, hanem minden valószínűség szerint a leg­utóbbi külföldi kölcsönnek erre a célra kisza­kított alapját külföldi bankok őrzik és terv­szerű időpontokban utalják ki. Ezt a pénzt nem lehet másra elkölteni. Krasser Gusztáv mérnök, a német cég ro­mániai kirendeltségének vezetője kalauzol bennünket az utbemutatón. De vele van Schell dr. is. a hatalmas vállalat főrészvé­nyese és egyik igazgatója, aki inspekciós kőr­útján szállott ki Szászsebesen. Szives kész­séggel magyarázzák el, hogy a társaság két­féle tipusu utat épit, a városon átfutó ország­út természetesen lényegesen drágább asztfalt­TUDASBAN AZ ERO ll OLVASSUNK ll Már 7 leiéri napra folyóiratot, bel- é3 külföldit kölcsön ad házhoz szállítva a »CSALÁDI OLVASÓKÖR« ioiirélralkölesüntö Strada Fiüpescu ívott S; anSIátek ucca) 1 ssam. A folyóiratok továbbítás előtt £ormal> dehid gázzal lesznek fertőtlenítve!!! p köntöst kap, mig a rendes országút építése körülbelül negyvenöt-ötven százalékkal oh csóbb. De nyomban hozzáteszik, hogy tartós­ságban ez sem áll a másik mögött, a különb­ség mindössze annyi, hogy az olcsóbb útsza­kaszok két-háiom évenként gondozást igé­nyeinek, mig a masszív útvonalak élettarta­ma ruk évtized. örökéletü utak. Előbb a Szászsebes közvetlen közelében munkában levő útépítést tekintjük meg. Mint­hogy egyszerre több helyen is dolgoznak, a készülő utat különböző stádiumaiban láthat­juk. A munka első fázisában leegyengetik a légi utat, patakkövekkel szórják tele s már hozzák is az óriási teherautók a fövenyt, amit vm-zel öntözne!c és utána a gőzhenger indul •! Azután uj réteg következik, a morzsolt ba- zahko, amit szintén lehengerelnek. Újra fö­venyt s végül higitott aszfalt, amely a sze­münk láttára válik kőkeménnyé és mond­hatni örökéüeíiivé. Benézünk az aszfalt-te­lepre is, ahol gépkolosszusok végzik el az asz­faltkeverés művét. A Ploestiből szállított bi­tumen a finom föveny és mészkőpor teszik ki azt a masszát, amely Krasser mérnök állítása szerint ezidőszerint az egész világon a legki­tűnőbb. Autóba vágjuk magunkat és néhány kilo­méternyire elérjük a másik tipusu országut- épités színhelyét. Nagy vonalaiban itt ugyan­olyan az útépítő eljárás, csak annyi a különb­ség, hogy az úttestre nem kerül olyan vastag- aszfaltburkolat* hanem itt az aszfaltot bele­keverik a masszába s az egészet lehengerelik. Mint említettük, ennél az útnál pár évenként meg kell ujitni az útburkolat felső részét s ezzel az eljárással épp olyan kifogástalanná teszik az országutat, mintha vadonatúj lenne. Beszédbe elegyedünk a munkásokkal is. Kicsiben megtaláljuk itt Erdély egész nem­zetiségi elosztódását. Magyarok, románok és szászok körülbelül egyenlő arányban vannak alkalmazva az útépítésnél. Nem aszerint, bogy ki milyen nemzetiségű, hanem ki alkalmasabb, értelmesebb és szorgalmasabb munkás. Külö­nösen a toroekói magyarokat dicsérik, akikei már régi szakértelmüknél fogva is szívesen alkalmaznak. A német céget egyelőre nyolcvan kilómé ternyi ut megépítésé vei bízták meg s pro­gramja bárom éves. Azzal az impresszióval távozunk, hogy a külföldieknek egészen más véleményük volna a romániai utakról, hogyha az egész országot az itt látott metódus sze­rint újjáépített országutak hálóznák be. BEKÜLDÖTT HÍREK A Református Nőszövetség folyó hó 25-én, vasár­nap délután 4 órai kezdettel az Aggmenház udvarán (Magyar ttcca 87. sz,) gyermekünnepélyt rendez a négy ref. elemi iskola, az Arvaleáoynevelö Otthon és a ref. Napközi Otthon tanulóinak részvételével. A tetszés sze­rinti adományok az Aggmenház és Napközi Otthon céljait szolgálják. A Ncszövetség kéri a közönséget, hogy minél számosabb?n vegyenek részt a kedves ün­nepélyen és két intézményét ez.által is támogassák. Uj közgazdasági lap. A közeli napokban „Erdélyi Közgazdaság“ címen uj közgazdasági hetilap fog Ko­lozsvárt megjelenni. F lap célkitűzése és egyben lét­oka is Erdély elhanyagolt gazdasági érdekeinek ki- hangsulyozása. Gyakorlati kalauza lesz a gazdasági élet labirintjaiban gazdának, kereskedőnek és iparos­nak egyaránt. A kül- éc belföldi gazdasági politikával csak oly mértékben kíván foglalkozni, amennyire ezt Erdély gazdasági érdekei megkívánják. Főcélja a mos­tani kuszáit gazdasági helyzet idején a lankadni indul­takba bizalmat önteni, megmutatva nekik ama életle­hetőségeket, amelyek a mai kétségbeejtő körülmények között is adódnak. A lap igazgatását dr. V. Szabó Lajos oki. gazdamérnök, földbirtokos és bankigazgató vállalta. A lap felelős szerkesztője Abmhám Sándor oki. mérnök. A társszerkesztöi tisztet Szász Ferenc (pusztakamarási) oki. gazdamémök tölti bé. A szer­kesztőség és kiadóhivatal Kolozsváron (Str. S. Micu No. 1.) székel. Előfizetési dijai y4 évre 120, l/2 évre 220, egész évre 400 lej; egyes szám ára 12 lej. Az erdélyi fiatal irók Dósén. Erdély legfiatalabb irónemzedéke, mely most épiti ki szellemi és művészi frontját, október elsején nagy műsorral egybekötött táncestélyt rendez Lésen. Az est, mely iránt vármegye- szerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg, változatos és magas nivóiu műsorával Lés város rég nem tapasz­talt kultureseményének Ígérkezik. A program szerep­lői a következők: Thury Zsuzsa, dr. Iíováts József, Ja- novits András, Lánér Lajos és Varró Lezsö. A désiek részéről dr. Kübacher Arpádné, Veress Bubus, Knizsek Baby, Lebedy Zsuzsika, Osztián Lili és Csikv Endre zeneszerző járulnak hozzá a műsorhoz szavalatokkal, ének- és zeneszánjokltal. Bevezető szavakat mond dr. Bene Ferenc fővédnök. A tánchoz a zenét a kolozsvári főiskolai hallgatók kombinált jazz-zenekara fogja szol­gáltatni, mely úgy művészi játékával, mint nyugati ní­vójú változatosságával külön élményé lesz az estélynek. A SZÍNKÖR-MOZGÓ MÜSORaí Szombat, vasárnap és hétfőn: A tengeri farkas. Hangos premier. Jack London világhírű regénye után. Főszerepben: Milton Sills és Lorna Marsh. ES az uj hangos kisérőmüsor. Vasárnap délelőtt ll-kor; Matiné: Betyárszereiem. Pá­ratlanul izgalmas és egyben kacagtató kalandor történet, tele zenével, dalokkal. Főszereplők: Jósé Moyca, Mona Maris és Antonio Moreno. Matiné- helyárak! 6 legfrissebb képeslapot kölcsönöz házhoz szállítva HETI 30 LEIÉRT teljesen uj példányokat, a KULTÚRA KÖR Str. Memorandului (Unió u.) 4. Régi lapok kölcsönzése veszélyes és orvosilag tilos! HETI LEIÉRT régebbi, de használatlan lapokat kap — nem kölcsön — hanem örökáron: 1 Színházi Élet, 1 Tolnai Világlapja. 1 Délibáb. 1 Képes Krónika. 1 Képes Gyermelcujság. Ne hagyja magát félrevezetni használt, bacilksos lapok drága kölcsönzésével. írjon egy lapot: Kultúra Kör, Str. Me- 8 morandului 4 és megbízottunk fölkeresi

Next

/
Oldalképek
Tartalom