Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-22 / 217. szám

XV. ÉVF. 217. SZÁM. casa KuetiUjs&g mm na (Kolozsvár, szeptember 20.) Mélységes meg-| döbben ást keltett a magyarság körében, bogy! a kolozsvári városházán a látványossági adók-' ból befolyó kulturális alapot egy hármas bi­zottság nem a törvényesség és a méltányosság szellemében osztotta szét, hanem teljesen érthe­tetlen és indokolatlan módon a színházak ré­szére kiosztandó hétszázezer lejből hatszázezer lejt a Román Opera és a Román Nemzeti Szín­ház és százezer lejt a Magyar Színház részére utalt ki. A látványossági adóról szóló törvény kate­gorikusan kimondja, hogy a befolyó összegből hetvenöt százalék az államot és huszonöt szá­zalék a várost illeti. Természetesen úgy az ál­lamnak, valamint a városnak befolyó pénzt se­gély alakjában ki kell utalnia. Tehát hetvenöt százalék äz állami kulturális intézményeket és huszonöt százalék magánkulturális intézménye­ket illeti meg. A most kiosztásra került hét­százezer lejből tehát a törvény szerint sem ál­lami, sem regionális ős kommunális színházak nem részesülhetnek, mert ők az államtól meg­kapják az egész hetvenöt százalékot. Ilyen előzmények után a kolozsvári állami színházak a város kompetenciája alá tartozó huszonöt százalékból hatszázezer lejben és a Magyar Színház pedig csak százezer lejben ré­szesültek. A hármas bizottságban az elnöki tisztet az interimârbizotţsâg elnöke, az admi nisztrátor és a román színházak igazgatója vett részt. Az első tudósításban azt irtuk, hogy Deleu interimárbizottsági elnök vezetése alett történt meg a szétosztás. Utóbb meggyőződtünk arról, hogy Deleu elnök abban az időben Bukarest­ben tartózkodott és így a helyettese el­nökölt a bizottsági ülésen. Sőt, a tárgyi igazság kedvéért arról sem hallgathatunk, hogy a kulturális alap .szétosz­tásánál a múltban is ugyanilyen igazságtalan­ság történt, azonban a városi tanács a Magyar Színházat kárpótolta és külön ötszázezer lejt utalt ki a városi támogatás cimén. Miért nem került nyilvánoság elé a magyar kulturális intézményeket ért sérelem a múlt­ban? — Erre az önkénytelenül felvetődő kérdésre csak azzal válaszolhatunk, hogy a kulturális alap szétosztása a múltban a legnagyobb titok­tartás alatt történt, a Magyar Színház vezető­sége nem emelt panaszt és igy utóbb megálla­pítható, ez a tartózkodó magatartás azt ered­ményezte, hogy a kulturális alapot valóban Csáki szalmájaként kezelték és a Magyar Szín­ház a román impérium ideje alatt hatalmas tá­mogatástól esett el. Hogyan lehet ezen ma már segíteni? Megértéssel és jóakarattal, ami Deleu inte­rimárbizottsági elnökben meg van. Bukarest­ben olvasta a Keleti Újság cikkét s mihelyt hazautazott Kolozsvárra, az Összes aktákat és előaktákat magához kérette s tanulmányozta a kulturális alapnak a bonyolult ügyét. Ügy Deleu elnök, valamint Flaviu Laurentiu, a helyettese kijelentette, hogy a bizottság dönté­sén lehet változtatni, illetve meg lehet találni a módját annak, hogy a Magyar Színházat ért sé­relem orvosoltassék. Kedden délelőtt Deleu primár kihallgatá­son, fogadta dr. Janovics Jenő igazgatót és dr. Kádár Imrét. A Keleti Újság munkatársának a jelenlétében Janovics igazgató ismertette a Magyar Szinház válságos helyzetét, utalt arra, hogy Nagyváradon és Temesváron a város a magyar szinház részére nemcsak segélyt utalt ki, hanem ingyen fűtést és világítást biztositott is ugyanakkor a kolozsvári Magyar Szinház GSmnáxisték. Jó körzőt 40- - lei­ért, fejes vonalzót, háromszöget külföldi, nem görbülő fából olcsón vehetnek LEPAGE-nál. Vásárlásnál ajándék. Betétkönyv, sorsjegy, jegyzék ingyen. Menjen és kérje Lepagetól. városnak mindig a mostoha gyermeke volt. Deleu elnök nagy figyelemmel hallgatta végig Janovics Jenő előterjesztését és kijelen­tene: — Nagyon örvendek, hogy Janovics igaz­gató ur személyesen mondja el nekem ezeket. Tudtam, hogy úgy a román, mint a magyar szinház válságos helyzetben van, de nem hittem, hogy a válság annyira súlyos, hogy még a szín­házak megnyitása is a, legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik. A múltért engem felelőssé nem lehet tenni. Mindenesetre el fogok követni min­dent, hogy a hibákat, illetve a tévedéseket jóvá- tegyem. Tudatában vagyok, hogy Kolozsvár Erdély kulturális centruma és mélységesen érzem a felelősségét an­nak, hogy éppen a kulturális intézmé­nyek borzasztó válsággal küzdenek. — A kultúra a lelkeket melegíti és az em­bereket összébb hozza egymáshoz. Erre nekünk különösen ma, nagy szükségünk van. Janovics igazgató urat — mondotta tovább — arra ké­rem, hogy a Magyar Szinház válságos helyze­téről, adósságairól, kívánságairól egy részletes „Hajfénnyel“: tökéletes hajápolás! A Feketefejti „hejfény" a higlénilcailag szükséges erősítő és fiatalító fürdője a hajnak fejmosás után. Neutrali- záfja minden fejmosás után a hajba behatoló atkáliá- kat. A megduízadt hajat újból összehúzza — adstrin- gáfja — és gyorsabban szárítja. Ezáltal a haj vissza­nyeri természetes, fiatalos rugalmasságát, újra vissza­kapott hajlékonyságát ős teljes tisztaságát csillogó fényével juttatja kifejezésre. A „hajfény" minden Feketefejü Extra shampoon csomag­hoz meliékelve van. Ehhez járul a praktikus habszemvédő, mely a fejmosást nyitott sze­mekkel teszi tehetővé. Képviselet: 3. Bartmes, ügynökség. Braşov,: . v.:,,. f jelentést készítsen és meg fogjuk találni a mód­ját annak, hogy a sérelmeket orvosoljuk és a kívánságokat teljesítsük. Janovics igazgató és Kádár Imre megkö­szönték Deleu elnök jóakaratát. Reméljük, hogy a város polgármesteri székéből elhangzott Ígé­ret rövid időn belül valósággá válik cs a Ma­gyar Szinház segélyezésének a kérdése olyan elintézést nyer, amely nemcsak a Magyar Szin­ház vezetőségét, hanem az egész város magyar polgárságát, akik a pótadó!: legnagyobb hánya­dát fizetik, kifogja elégíteni. Egy félóra múlva összeült az interimár- bizottság, ahol jelentést kellett volna tenni a kulturális alap szétosztásáról, .de mielőtt ez megtörtént volna, Deleu elnök az interimár- bizottság tagjai előtt kijelentette, hogy a kér­dést ő fogja megoldani s ez a megoldás olyan lesz, amely mindenfelé közmegelégedést fog kel­teni. Várjuk ezt a megoldást. Olajos Domokos. ©g^yük bukaresti lap szerissi cscskkesittk a forgalomban levő feaaíkfeggyek arany­fedezetét (Bukarest, szeptember 20.) Úgy közgazda­sági, valamint politikai’körökben nagy’ feltű­nést keltett a Facla című bukaresti napilap híradása, mely szerint leszállítják a lej arany- fedezetének a kvótáját és a kormány uj pénzki­bocsátást tervez. Tekintettél arra, hogy ha pénz­ügyminiszter usindezideig nem tett közé cáfoló nyilatkozatot, a híradás ezek szerint nem nél­külözi a reális alapot. A stabilizációs egyezmény szerint a forga­lomban levő pénzt S3.25 százalékos arany fe­dezi. Most a Facla szerint komolyan foglalkoz­nak az aranyfedezet leszállításának kérdésével, ami viszont egyet jelent a részbeni inflációval. Ez a körülmény már csak azért is számos kom­mentárra adhat okot, mivel a kormány minden egyes tagja az inflációt veszedelmes kísérlet­nek minőst tette. Egw szobafesiő kerékpárral kombi, nált véltéhamitli ísa (Kolozsvár, szeptember 20.) Érdekes váltó- hamisitási ügyet tárgyalt kedden, délelőtt a ko­lozsvári törvényszék első szekciója. Az ügy kö­zéppontjában egy bicikli áll, amelyet az állító­lag hamis váltó felhasználásával vett a vádlott s mivel a váltót zsiránsa később nem ismerte aláírását, a kerékpáros cég megtette fel jelenté sét az ügyészségen s Loránd Gusztáv, az egy­szerű szobafestő, a bíróság elé került. A mult év elején a hosszabb ideje munka nélkül levő Loránd Gusztávra egy megkapható állás szerencséje mosolygott, amelyet Szeben ben kellett volna elfoglalnia. Az állással azon­ban bizonyos kikötések járultak. Biztosítékot kértek s csak annak ellenében állhatott be is inét a szobafestő a dolgozók annyira megrit kivit soraiba. Pénze nem volt, kölcsönt se igen tudott szerezni s igy jutott arra a gondolatra hogy valamelyik ismerősével váltót irat alá s ezzel jelentkezik az állás átvételére. Vásárolt is egy váltót, azonban mivel még nem igen volt dolga ezzel a furcsa papírral, jóval na­gyobb értékűt, mint amilyenre szükség volt. A vád szerint ezt .a váltót alá is irta özv. Kertész Jánosné, illetve annak megbízásából leánya, Ilonka, akikkel régóta jó viszonyban volt a festőiparos. Az aláirás után derült ki, hogy a váltó igen magas arra a 6000 lejre, amennyire Loránd Gusztávnak szüksége volt. A váltót te­hát megsemmisítették s a dolog annyiban is maradt, mig egyszer a Technikum kerékpár- kereskedés értesítette özv. Kertész Jánosáét, hogy Loránd Gusztáv kifizetetlen váltóján, mint kezes szerepel. Az özvegy asszony megta­gadta a váltó kifizetését azzal, hogy nem az ő aláírása szerepel azon. Ezekután a cég bűnvádi feljelentést tett Loránd ellen. A törvényszéki tárgyaláson Loránd tagad­ta, hogy ő hamisította volna a váltót s úgy adta elő a dolgot, hogy az első váltót alá seit» irta a Kertész leány, hanem csak azt a máso­dikat, amellyel a bicikliért fizetett. Azért hasz­nálta fel kerékpárvételre a váltót, mert Szeben- ben nem kellett kauciót letennie. A bicikli ügy­let után Kertészek tudomására hozta, hogy mit csinált a váltóval, ezek azonban nem egyez­tek abba bele, hogy más célra használja azt fel, mint amire eredetileg szánták. Azonnal vissza­ment a Technikum céghez s kérte, vegyék visz- sza a kerékpárt, még annak az ezer lejnek az elvesztése árán is, amelyet készpénzben kifize­tett. Nem voltak hajlandók erre s igy meg kel­lett tartsa a biciklit. Ezzel szemben özv. Kertészné és leánya ki­jelentették, hogy ők nem ismerik el a váltót s mikor a biróság a leányt felszólitotta, nyilat­kozzék, az ő aláírása szerepeit-e a hivatalos pa­píron, vagy nem, az határozottan megtagadta a váltót. A bíróságnak akkor nem volt mit ten­nie, mint néhány hláiraspr'őbát venni a leány­tól, amelynek birtokában most írásszakértő vé­leményezést rendelték el az aláírások azonossá­gára vonatkozólag s azután fognak dönteni a szobafestő bűnössége felől. TEMESVÁR. KOTTÁBAN LEGNAGYOBB! ÁRAKBAN LEGKSSSEBB. Deleu Interimárbizottsági elnök Janovics igazgatónak ígéretet tett, hogy a Magyar Színházat ért sérelmet orvosolni fogja A kulturális alapot a múltban Csáki szalmámként kezelték

Next

/
Oldalképek
Tartalom