Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-19 / 215. szám

KeietiUjsxg XV. ÉVF. 215. SZÁM. Beleszőlhaf-e Románia a Habsburg resfanrdciőba ? fiveresca szerint nem, a Patria szerint Igen (Kolozsvár, szeptember 17.) Ma egy hete, vasárnap jelent meg a Patria „Mödlingi keresz­telő" eimü vezércikke s azóta vitatkoznak a ro­mán politikusok. A nemzeti-parasztpárt erdé­lyi félhivatalosa úgy állitotta be Habsburg István herceg megkeresztelésének a körűimé nyeit, mintha ez alkalommal a román államra nézve korántsem előnyös terveket szőttek volna s egyben napirendre hozták a Habsburg-restau- ráció kérdéseit is. Tegnapi számunkban ismer­tettük Averescu marsall cikkét, melynek kél megjegyzése idézett elő nagyobb konsternációt. A marsall állítása szerint Boiia Zakariás, a Patria főszerkesztője helyeselte volna a repub­likánus törekvéseket. A továbbiak során a nép párt elnöke azt is hangoztatja, hogy a Habs burg-restaurációba Románia nem szólhat bele. A Patria szombati számában Boiia Zaka­riás válaszol Avereseunak. Mindenek előtt cá (ólja azt a vádat, mintha ő helyeselte volna a republikánus törekvéseket. Majd csodálkozását fejezi ki Averescu Állítása, felett, mintha het­ven év nem lett volna elég hosszú idő ahhoz, hogy a regáti nép dinasztiahü legyen. Felhozza, hogy az erdélyi kisebbségek, bár mindössze ti- icnhárom óve élnek Romániában, azért mégis trónhü emberek. Boiia csodálkozik, hogy Averescu, aki há­romszor .volt miniszterelnök, nem tudja, hogy Romániát egyezmények kötelezik a Habsburg sllenes magatartásra. Végül felsorolja azokat az egyezményeket, amelyek álláspontját erősitik. Jókai Mór történelmi regényeinek rehabilitációja Honnan merítette Jókai a Rákóczy fiának anyagát Cikkünk első részében foglalkoz­tunk Rajka tanár figyelemreméltó tanulmányának ama részével, mely Jókai történelmi hűségét bizonyítja és tények fegyverével száll szembe azzal a felfogással, ami szerint Jókai megváltoztatta és fantáziájával át­alakítóira a történelmi adatokat. Rendkívül érdekel minket a tanulmánynak az a része, mely a vörös barátok, azaz a templáriusok bálványimádás! orgiájának forrásáról ad számot. A tcmpláriusok ellen tudvalevőleg IV. Fülöp francia ki­rály ilynemíi vádjai alapján V. Kelemen pápa szigo­rúan járt el. Hosszas pör után a templárius nagymes­tert megégették, a rendet pedig 1312-ben feloszlatták. Jókai kalandorát a temp’áriusok rigiájába viszi bele azzal a pompás megokolással, hogy háromszázötven esztendő múlva is maradtak fönn belőlük itt-ott. A Baphomet-kultuszra vonatkozó adatokat, Rajka meg­állapítása szerint Jókai Hammer-Purgstall József ne­ves osztrák orientalista három értekezése nyomán használta fel, mely értekezéseket 1818-tól kezdve kő­nyomatokká! és rézmetszetekkel illusztrálva közölt Hammer-Purgctall. Az ő megállapitása szerint a tem­plomosok tényleg imádtak egy bálványt, mely két­nemű volt. Férfi alakjában Baphometus, női aiakjá ban pedig Méte nevet viselt. íme Rákóczy fia c. re­gény Métá-ünnepének forrása, alapja is megállapít­ható lett. Midőn évekkel ezc’őtt elmulasztván meg­kérdeznem Jókaitól életében hogy honnan vette a Rákóczy fia Mété jelenetét, halála után Thaly Kál­mánhoz és Thallóczy Lajoshoz fordultam, hogy nem tudnának-e utbaigazitást adni, mindketten kijelentet­ték, hogy az egész Mété-ünnep Jókai kitalálása, mely­nek semmi alapja sincs. — Szerzőnk tanulmányában megállapítja, bogy Jókai a Stramberg elbeszélését ki­szélesítette és több hasonló motivumu történet betol­dásával bővitette. Nem alaptalanul adta regényének a Kalandor címet. Ez a müve ugyanis úgynevezett pikaro-, vagy kalandorregény. Jókai bizonyára öu iskolásoknak és mindenkinek jó bor aktatáska Lei 140-—, középnagy 175—, préselt bőr nagy 210— lei Lepagenál, Cluj! Vidékre utánvéttel. Betétkönyv, sorsjegy in­gyen. — Kérje nyomban Lepagetól, Cluj-Kvár. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcs- kiviteli szabályzat és gyümölcsstandardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej. n. 'tudatosan választotta ezt a pikaro formát Szép Mik hálja is a kalandorregény határán jár, némelyek sze­rint az is. Jókai ebben a műfajban a szokott egy e’- beszélő személy helyett hármat használ és keret í alkalmaz. A keretben beállíto t nagyherceg álarc: alatt maga Jókai rejtőzik, aki kigunyolja a XVII.-ik század gondolatvilágát. Jókai kalandora tárgyára nézve legfantasztikusabb müvei közé tartozik. Annái meglepőbbnek tartja joggal, tárgytörténeti vizsgála­tának kézzelfogható eredményét Rajka, hogy Jókai alapjában véve nem eszelte ki azokat a fantasztikus kalandokat, melyeket regényében bemutatott. A Ka­landor csodálatos szabadulása a lengyel herceg bör­tönéből, Baphomet imádása, vagy a boszorkány szom­bat nem Jókai képzeletének alkotásai, hanem reáli­án kimutatható tanulmányok eredményei. Több ed dig elvégzett hasonló tárgytörténeti kutatás után — úgymond a szerző, — kimondhatjuk azt a merésznél látsző állítást, hogy Jókai legerősebb oldala nem is fantáziája, hanem associatiója, mely a sokszor tű lesen különnemü tárgyakat uj kapcsolatba állítja. Fejtegetéseinek végeredményeképpen megállapítja hogy Jókai müve műfaj szempontjából a pikaró-re gény továbbfejlesztése, az egész mü pedig a nagy re­gényírónak egyik legkiválóbb alkotása. A Jókai kutatások e két érdekes és becses ter­mékéről örömmel adtam számot azért is, mert Jókait a világ egyik legnagyobb mesemondó regényírójá­nak tartom, akihez hasonló magasságban csak egyet­len romancier: Kipling jutott föl. A gondviselés annak idején nemzete vigasztalására, felderítésére és erő­sítésére rendelte, nevelte ezt a zsenit. Részint kor- társai közül egyik másiknak rövidlátása, részint a világot megrontó pártpolitika kíméletlensége oly han­got honosított meg a Jókai-kritikában, mely legutóbb is nem egy kritikaszter vállveregetésében nyilvánult meg. Jókai müveire szüksége van a magyarságnak. Jókai munkáján pedig még mindig rajta van az a teljesen alaptalan mese és ráfogás, hogy „csak" tantáziájából dolgozott. Hiszen igy is a világ mese­mondói közül egyik legnagyobbnak lenni örök dicső­ség neki és nemzetének. Ámde müveinek hitelét, tu dásának alaposságát, munkájának súlyos komolysá­gát egyetlen foltnak sem szabad borítania. Éppen ezért örvendetes dolog, hogy születésének századik évfordulója éta, a nagyképü szólamok és egy zsenit kegyesen váílveregető törpék után komoly tudomá­nyos vizsgálat foly munkáinak forrásai, feldolgozása tárgyában. És e vizsgálatok Jókainak nagyságát és zsenialitását, technikájának ragyogó művészetét és realitását bizonyítják. Amit a magyar közönség meg- érzett mindig,; megmaradván Jókai hűséges olvasó' jának. Gyalul Farkas. Díi LENGYEL GYÓGYINTÉZETE Cluj -Kolozsvár, Calea Regele Ferdi­nand 111. (Ferencz JozseS ut). Tel. 211. s. mai nehéz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel uj osztályokat létesített: III. osztály ötszöri napi étkezéssel 120 lei. II. „ „ >. 180 ­1............................................................. 240 „ Bármilyen műtét, wag» süllős esetén lé­nyegesen redukált díjazással. Röntgen, Qnarz, Diatermia, Joiiivs, Villanyfürdők és másnemű villanyke­zelések színién redukált árral Diétás konyha orvosi ellenőrzés mellett. Bejáró betegek részére is. Cukorbetegek, szívbetegek, érelmeszesedés­ben szenvedőd, vesebetegek, köszvényes és rheu- más betegek, gyomor- és bélfekéiyben szenvedők, krónikus bélhurutban és epekőben, valamint kró­nikus epehólyaggyulladásban szenvedők részére. Hízó- és fogyókúrák. Bővebb felvilágosítással és prospektussal szol­gál az intézet gazdasági osztálya. (*) Tessitorl Nóra második szabadtéri elő­adása 25-én délután. Egyrészt a közönség ama részének óhajtására, amely nem mehetett el az augusztus 29-iki forró sikerű Tessitori-estre, másrészt- a kolozsvári magyar ifjúság és a gim­náziumok tanári karának felkérésére e hó 25-én megismétli a művésznő nagyrészt uj műsorral szabadtéri előadását. Tessitori Nóra készülő nagy erdélyi műsorából Ízelítőül négy gyönyö­rű lendületű erdélyi verset is bemutat szeptem­ber 25-iki estjén, még pedig Áprily, Bartalis, Reményük és Szentimrei Jenő egy-egy repre­zentativ erejű költeményét. Ezeken kívül a szlovenszkói Mécs László egyik legszebb verse: „A haldokló paraszt megáldott“ című is uj anyaga lesz mostani műsorának. A műsor többi vésze azonos az augusztus 29-ikivel. Jegyeket rendkívül kedvezméryes árban: 40, 30, 20 és 10 lejért (plusz taxa) a Lepage cég hozza forga­lomba hétfőtől kezdve. (*) Ind:g Alfréd hangversenyét csak ked­den este tartja meg. lólénk és meleg érdeklődés előzte meg Indig Alfréd szombat estére hirde­tett előadását. Sajnos az előadást el kellett ha­lasztani, mert a kiváló művész állapotában szombatig nem következett be olyan örvende­tes változás, hogy teljes fizikai diszpozíció mel­lett eljátszhatta volna a hatalmas műsorát. In­dig Alfréd hangversenyét emiatt kedd estére halasztotta. A hangversenynek ez az utolsó ter­minusa, annál is inkább, mert Indiget szeptem­ber 25-re a berlini filharmonikusok hangverse­nyén szerződése köti s emiatt már szerdán este el kell Kolozsvárról utaznia. A művész szives elnézését kéri azoktól, akik hangversenyére már megváltották a műsort és kéri a közönsé­get, hogy az iránta minden alkui mmal tanúsí­tott meleg rokonszenvet és érdeklődést tartsa fenn. A keddre halasztott hangversenyre a mű­sor Lepage könyvkereskedésében váltható meg. a színkör-mozgó műsor At Vasárnap délelőtt 11-kor: Matiné: Mareo, a bohóc. Pá­ratlanul izgalmas, zenés, énekes, beszélő cirkusz­dráma és a hangos kisérömüsor. Matinéheiyárak. Hétfőn és kedden fél 4, fél S és fél 8 órakor: Szerelem országa. A Gaumont első románul beszélő és éneklő filmslágere. Főszereplők; Suzy Pearson, Pierre Nay, R, Dostac és Renée Veiler. Rendező: Morlhon, Hétfőn és kedden fél 10 órakor: Goid mester, a leghí­resebb hipnotizőr és telepatikus fenomén önálló elő­adása. Teljesen uj mutatványok! A legdrágább jegy ára: 30 lej! OLCSO festés és vegyiisztiiás&an CLUJ0N AZ imiú VEZET. 'üTt'E ET: Sir. Samuil Rózsa ucca 10 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom