Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-15 / 211. szám

XV, ÉVF. ail, SZÁM. KeietiUjsxg tői este hétig szüntelenül verték őket és ami­kor már felholttá voltak verve, megfenyeget­ték mindnyájukat, hogy újból kezdődik a nyo mozás, ha alá nem Írják, hogy lázadást akar­tak rendezni és meg akarták ölni a csendőrőr mestert. A dési törvényszék kihallgatta a ta­nukat. Érdekes, hogy a falusi román parasztok legnagyobb része szintén a vádlottak mellett tesz vallomást. Az egész per már olyan irányt vett, hogy a vádlottak a legenyhébb büntetést várhatták volna, amikor a törvényszék a bűnvádi per- rendtartásban szokatlan és a joggyakorlatban nem használt fordulattal fordította ismét a vádlottak ellen a tényállást Behívta ugyanis a két csendőrt is tanúvallomásra, de ezeket először nem akarták megesketni, tekintettel arra, hogy mint panaszosok, vallomásuk ke­___________ 3 11 ----- r vésbé tételezhető fel objektivnek. Mikor azon­ban az egész falu a legények mellett vallott, a törvényszék ismét elővette a vád két tanúját, a két csendőrőrmestert és megeskette őket vallomásukról. Súlyos Ítélet. Ezeknek vallomása alapján készült el az ítélet, amelyet kedden hirdetett ki a törvény­szék. Orbán Ferencet, Orbán Dávidot és Molnár Sándort öt évi fogházra, Or­bán Sándort, Szabó Jánost és Szabó Antalt két évi fogházra ítélték. A törvényszék visszautasította a csendőrök kártérítési követelését. A két megvert csend­őr ugyanis 300.000 lejt igényelt a legények-* tői. Kérésüket a polgári bíróság elé utalták. A vádlottak fellebbezéssel éltek a rendkí­vül súlyos Ítélet ellen. A haditengerészet óriási vissza­éléseiről újabb interpelláció hangzott el Miért falinak vérbe a bukaresti tüntetések, mióta Marinescu a prefektus ? —Fischer József a kenyér­bélyegekről elszámolást kér mester, ki bosszút forralva üldözte okét, itt bukkant rájuk. Egyszerre feltárult az ajtó és egy csendőr kíséretében hatalmi pózban be­állított a korcsmába, ügy tett, cninthu a legé­nyeket észre sem vette volna és felszólította a vendéglőst, hogy ürítse ki a ternul, mert záróra van. A csendesen iddogáló :egények eire szépén hazafelé indultak, azonban alig léptek ki az ajtón, mikor puskaütések zápora fogadta őket. Megkezdődik a közelharc. A két legény fejveszetten menekült a csendőrpuskák elől. A csendőrök pedig szu­ronyt szegezve rohantak utánuk. A legények lierskoviis korcsmárós udvarán rejtőztek el, de a csendőrök felkutatták és újra puskatus- sal kezdték verni őket. Erre a legények, akik­ben a megalázott embert legyőzte a bői és a cendrvük méltatlan bánásmódja, maguk is bothoz és fejszéhez nyúltak. Hogy azontúl mi történt, azt nem lebet i:isztá»-m. Kétségtelen,, hogy a felfegyverke­zett csendőrök óriási fölényben voltak a fegy­vertelen ős védtelen emberekkel szemben. Használtuk is ezt az előnyt, amennyire lehe- Htt és a fegyverhasználat még kétségbeeset­tebbé tette a legényeket, akik semmit som lát­va vaedalkoztak maguk körül a kezvkbeeső védelmi aszközökkel. Érdekes, hogy a rettenetes zajt, amivel a csetepaté járt, az egész falu hallotta, anélkül, hogy bárki segítségére sietett volna a legé­nyeknek. Milyen mélységes lehet az a féle­lem, ami az egyszerű falusi emberekben él a csendőrökkel szemben. Senki sem merészke­dett az uccára, vagy még kevésbé arra az ud­varra, ahol a rögtönzött verekedés folyt s amelynek a vége az lett, hogy a csendőrök véresen ott maradtak a helyszínen. Désről küldtek egy csendőrszakaszt, hogy a hat fegyvertelen legény kezéből kiszaba­dítsák a csendőröket. Másnap összefogdosták a vádlottakat. Ami azután történt,, az sajná­latosan benne van az egész ország minden falujának történetében. „Vallatás“ volt a csendőrségen, ami azt jelenti, hogy a hat ösz- szefogott legény féiholttá verve került ki a csendőrségröl. Orvosi látlelet. A hat fiatal legény szülei kétségbeeset­ten szaladgáltak fiihöz-fához, hogy a megté­vedt gyerekeket kiszabadítsák az irtózatos csendőrbrutalitás alól. Hem sikerült. Addig, amig minden vádlott teste véresen össze nem volt törve, addig „a vizsgálatot nem lehetett befejezni.“ A csendőrbrutalitásról dr. Pasca dési tör­vényszéki orvos látlelete tesz tanúbizonysá­got. A tárgyaláson a vádlottak borzailmas kínokról számolnak be, ami­ket a csendőrségen kellett elszenved- niök, hogy olyan jegyzőkönyvet írja­nak alá, amilyent a csendőrparancs­nok megfogalmazott. Négy napig nem kaptak enni, ellenben pus katussaü verték és csizmával rúgták őket. Amikor már mozogni sem tudtak a veréstől, akkor aláíratták velük a jegyzőkönyveket, így készült a váraljai lázadás, a váraljai csendőrségen. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak természetesen visszavontak vallomásaikat, ki­jelentették, hogy csak azért írták alá a jegy­zőkönyvet, mert a csendőrségen reggel kilenc­Román nyelvtan, szótár a kiejtés megjelölésével. Schenk: Román zsebnyelvtan .... 45 — lei Schenk: Román társalgó zsebkönyv 45'— lei Liugua liliput zsebszótár, mindkét rész egybekötve ................................... . 85 — lei Schenk; Román zsebszótár, mindkét rész egybekötve ....................... 45’— lei Schidlo!: Liliput zsebszótár...............30’— lei Román-magyar, magyar-román . , 301- lei Ä LSPflSE, CLS3. (Bukarest, szeptember 13.) A kamara ülé­sén Dán Zacharia admirális reflektál Zelea Codreanunak a haditengerészetnél történt állí­tólagos visszaélések ügyében előterjesztett in­terpellációjára. Kérdi a hadügyminisztert, megfelelnek-e a vádak a valóságnak és igaz-e. hogy 4 torpedóhajó álvételénél milliókkal káro­sították meg az államot? Ha nem igazak e hí­rek, úgy cáfolja meg és indítson eljárást azok éllen, akik a hamis adatokat kiszolgáltatták. Ha ellenben igazak, akkor gondoskodjék a bű­nösök szigorú megbüntetéséről. Leon lupista panaszolja, hogy a Federaţia Economică vasárnapi gyűlésén rendőrök hatol­tak he a terembe és gumibotokkal verték'a résztvevőket, a menekülőket pedig a kijáratnál újabb rendőrcsapatok fogadták hasonló módon. Marinescu prefektusnak minden meg van en­gedve? Emlékeztet a griyiţai véres incidensre, azért sem történt semmi baja. Mihalache belügyminiszter: Annyit tudok, hogy köv.ekkel dobálták meg a rendőrséget és Marinescu prefektust is megütötték. Negura liberális: Hogy lehet az, hogy amióta Marinescu a prefektus, minden tünte­tés vérbe fül. Ez a prefektus a polgárok sza­badsagának ellensége és el kell távolítani a he lyéről. Dr. Fischer József a kenyérbélyegek ügyé­ben szólal fel. Az előző kormány alatt életbe­léptették a kenyérbélyeg rendszert, amellyel a mezőgazdaságot akarták támogatni, hogy a bé­lyegek jövedelméből vagononkint 10.000 lej exportjutalmat adjanak. E bélyegekből befolyó jövedelem a mai napig sincsen elszámolva, semmiféle adatokat nem bocsátottak közre, mennyit inkasszáltak. Ép igy nem tudni, mire fordították a behajtott összegeket? A közvélemény joggal követelheti a kenyérbélyegek nyilvános elszámolását, an­nál is inkább, mert a fogyasztó közönséget és különösen a pékeket igen nagymértékben sújt­ja ez az adó. Kéri a vonatkozó iratokat és ada­tokat, hogy amennyiben nem kapnak kielégítő választ és felvilágosítást, interpellációt terjeszt­hessen elő. A devizakorlátozás ellen. Másik kérdését a pénzügyminiszterhez in­tézi, akinek néhány nappal ezelőtt már panasz­kodott a Banca Naţionala devizakorlátozó in­tézkedéseiről, amelyekkel megfojtják a hazai Ipart és kereskedelmet. A Nemzeti Bank a devizaigénylésekhez az 1931. és 1932. évi adó kifizetéséről szóló bizonylato­kat követel. Ehhez az intézkedéshez, amelyet Goiceanu lupista: Küldjék vissza a kaszár­nyába. Mihalache belügyminiszter ígéri, hogy vizsgálatot indit, de rámutat arra, hogy min­dig akkor vannak összeütközések, amikor fele­lőtlen elemek izgatják a polgárságot. Mirescu szocialista kifogásolja, hogy Mari­nescu rendőrprefektus Cantacuzino képviselő­vel hírlapi polémiát folytat és tiszteletlen han­gon nyilatkozott az ő személyéről is. León: Mi történnék Franciaországban, ha egy prefektus polémiát folytatna a képvise­lőkkel ? Mihalache: Nem tilthatom meg egy tisztvi­selőnek, hogy meg ne védje magát támadások­kal szemben. Negura liberális kérdést intéz a földműve­lésügyi miniszterhez, miért oszlatták fel a Con­stantin Bratianu szövetkezetét. Talán csak nem azért, mert Bratianu nevéről van elnevezve? Mihalache: Én vagyok az első, aki mindig szivemen viseltem a szövetkezetek érdekeit, de én küzdöttem mindig elsősorban a tolvajok és csirkefogók ellen. E szövetkezet mögött ilye­nek állanak, ezért kellett feloszlatni. Ghelmegeanu földművelésügyi alminiszter: A feloszlatás a központ hivatalos véleménye­zése alapján történt. nemrégen szővátett, most egy újabb, még lehe­tetlenebb rendelkezés járult. Egy Popescu revü inspektor azt az utasítást adta, hogy 1931-es számlákra egyáltalán ne adjanak devizaenge­délyt. Tekintettel arra, hogy a kereskedők kül­földi váltóinak legnagyobb része prolongálás alá esett és 193i-es számlák kifizetésére szolgál, ez az intézkedés a leglehetetlenebb helyzetbe hozza a romániai kereskedőket és nagyiparoso­kat. Kéri a minisztert, hasson oda, hogy a Ban­ca Naţionala vonja vissza ezeket a rendelkezé­seket, amelyek a krízistől amugyis fulladozó kereskedelmet teljesen megfojtják. A Banca Naţionala vexatórikus eljárása nem szolgálja a közérdeket. Harmadik interpellációjában kéri a kom­penzációs pénztár bevételeinek kimutatását és azt, mire haszuálták fel ezeket a bevételeket? A kamara ezután áttért az úttörvény rész­letes vitájára. ISKOLÁSOK-** a Lepage sorsolás nyereménytárgyai, a betét­könyvre vásárlók ajándékai ki vannak állitva Lepage iskola kirakatában Ismét a kény érbélyeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom