Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-02 / 200. szám

XV. ÉVF. 200. SZÁM. KutnlljsXG 3 A „ Jederman szabadtéri előadása Kolozsváron A kolozsvári Magyar Színház most lezáruló szezonjának keservekben és súlyos küzdelmek­ben gazdag odisszeája, amelynek rendjén annyi harc, annyi hasztalan erőfeszítés, lehangoló el- lanyhulás váltakozott, a nyár kellős közepén igazán váratlanul olyan, nálunk szokatlan és grandiózus művészi eseménnyel zárult, amely­re méltán lehet büszke Janovics igazgató, aki a szép tervet felvetette és teljes sikerrel meg­valósította, a színészek, akik nemes és dicsére­tes ambíciót, szeretetet és buzgó munkát áldoz­tak, végül a közönség, amely azt bizonyította be, hogy nem volt méltatlan az érdeklődéséhez fűzött várakozásokra. Ez a három tényező lel­kes összefogása teremtette meg a kolozsvári Jedermann diadalát s igazolta be, hogy Kolozs­váron még a mai nyomorúságos színházi viszo­nyok mellett is lehet produkálni szépet, magas művészi szinttel ékeset s a közönség láthatóan demonstrálta azt, hogy igen is tud különbséget tenni a színészet vásári áruja és előkelő stilusa között. Pedig Hofmansthal Jedermannja (magya­rul: Akárki) nem hathatott az újdonság in­gerével, csupán azzal foghatta meg a közönség újság-vágyát, hogy a szabadtéri előadások ren­dezésével kolozsvári szinigazgató és együttes mindmáig sohasem kísérletezett. A Jedermann egyébként azok közé a költői müvek közé tar­tozik, amelyet majdnem minden átlagos intel­lektus jól ismer, különösen azóta, amióta Kál- lay Miklós Ízléses és lendületes átültetésében magyarul is megjelent. Tiszta költészet ez s a Je­dermann sejtelmes misztikumának hatása alól még annak is nehéz kivonni magát, aki világ­nézeti éllel pró1 ja boncolgatni. Az előadás azonban mé'' r is eicsuszhatik egy na­rancshéjé- yj-tia minden klappol: a rende- zés ke- _,e, áldozatkészsége, a színészek be­cs'1’ inkavállalása, szóval mindaz, ami- minden ilyen produkció nevetségességbe, Jég botrányba fulladhat. Csak egy elhibá­zott és hamis hang, az egységes stilus akarat­lan megzavarása kell hozzá és vége az illúzió­nak, vége a sokakarással megágyazott sikernek. Állapítsuk meg mindjárt, hogy ilyen disszo­nancia nemcsak hogy nem döbbent bele a ko­lozsvári Jedermann előadásába, hanem éppen az ellenkező történt: a templomi miliőhöz illő . áhitatos csönd, a néhány ezernyi hallgatóság feszült figyelme azt illusztrálta, hogy a közön­ség a tökéletes élmény adományában részesült s a művészet terített asztalán dús menüt tálal- i tak számára. A dicséret elsősorban a Magyar Színház igazgatóságát illeti. No, meg az ódon reformá­tus templom csodálatos díszletét, amelyet csakugyan a középkor hagyott itt intő memen- tónak arra, hogy a mai nemzedék monumenta­li8^11 hiába próbálja utánozni az ősöket. Ehhez a megrenditően nagyszabású díszlethez aplikálták hozzá a salzburgi templom lépesőze­iének mását, természetesen nem márvány, vagy kőkolosszusokból, hanem a színpadi művészet ra finériáinak ügyes alkalmazásával. Es az illúzió akkor sem oszlott szót, amikor az Akárki dia- lógüsaibaii szóban is megelevenedett a közép­kor. A színház budapesti vendégére, Gellert La jósra hárult a legsúlyosabb feladat és ha nem akarunk igazságtalanok lenni, meg kell állapí­tanunk, hogy feladatát tiszteletreméltó ko­molysággal és sikeresen végezte el. Erről a sze­repről mindenkinek Moissi jut az eszébe, olyan ballaszt ez, amellyel nem könnyű megküzdeni. Jeliért azonban könnyedén hárította el maga elől az akár közvetlen emlékekből, akár felszí­nes olvasottságból táplálkozó reminiszcenciá­kat és egyéniséget mutatott kényelmes kopiro- zás helyett. Az azután már vitatható, hogy me­Van szerencsém értesíteni a n.é. közönséget, hogy lérüszaixS iizíeíemef Áthelyeztem Cluj, Str. N. Jorga 11 alöl P. Unirii (Főtér) 4 sz. alá, I. em. Midőn bátor vagyok ezt b. tudomásukra hozni, kérem további szives pártfogásukat és maradok tisztelettel: Király László férfíszabó lyik elképzelés fedi teljesebben Hofmansthal Akárki-jét. Bizonyos, hogy Gellért alakításá­ban a reálizmus jutott nagyobb szerephez, ami irható a meseszerüség rovására is, de az is két­ségtelen, hogy a mesejátéknak ez az alakja áll legközelebb az élethez és csak a végső jelenet­ben olvad bele realitása a mesébe. Gellért dik- ciójában a fölényes intelligencia dominált s végeredményben ennek köszönhető, hogy közel tudott férkőzni a közönség minden réte­géhez. Ami a mieinket illeti, ismét csak azt mond­hatjuk, amit néhányszor már kifejtettünk: amikor színészeinkre a művészi feladat diada­lának dicsősége, vagy kudarcának ódiuma ne­hezedik, esetről-esetre fel kell fedeznünk, hogy pompás szmészgárdát mondhatunk a magunké­nak. Nem is tudjuk, kit említsünk előbb, hiszen a legkisebb epizódszerep alakítója is kifogás­talant nyújtott. Éppen -ezért nem állítunk fel rangsort s a nők közül egyforma elismeréssel nyugtázzuk Kaszab Anna, Benes Ilona, Váró Annus, Bárdi Teréz (aki különösen megjelené­sében volt disztingvált) s végül a vendégkép­pen jelentkező, de tehetségéről ezúttal is bizony­ságot szolgáltató Kerekes Ilona alakításait. De igazságtalanok volnánk, ha ide nem iktatnánk Czoppán Flóra és Bányai Rózsi neveit, akik pár szót mondottak csak, de hibátlanul. Budapest SVÁBHEGYI Dietás^gyógyintézet. SZANATÓRIUM már napi 18 P.-ért nyújt 5—6-szori étkezéssel, vizkurával együtt. A férfiakról sem mondhatunk mást. Tóth Elek, aki a halált személyesítette meg, alakítá­sának imponáló erejével döbbenetes némasá­got parancsolt a hallgatóságra, _ Fekete Mihály néhány perces szereplésével is felejthetetlen volt, Tasnady András maszkban, dikcióban egyformán méltó arra, hogy kiemeljük. Tom­pa Sándor pompás humora, jellemző ereje ezút­tal is maradéktalanul érvényesült. Balázs Sa­mu, Nyerges, örvössy játsztak még kis, de fon­tos szerepeket kitünően. De a rendezés nemcsak szép és stílusos szín­padot adott korhű keretnek, de a karok, a vilá­gítási effektusok és más rekvizitumok is úgy működtek, mint a karikacsapás. Az elismerő tapsokra tehát mindenki rászolgált, aki a szín­ház szép teljesítményéből részt kérhet magának. (sz.) Izgalmas Jelenetek között vette kezdetét a férjggtikos Bagi Károlgné bBnfigsének tárgyalása (Budapest, augusztus 3Í.) A budapesti törvényszék előtt ma vette kezdetét Bagi Ká­roly magánzó meggyilkolásának ügye. Amint ismeretes, ez év elején Bagi Károlyt felesége szóváltásból kifolyólag ebéd közben megölte. A tárgyalás izgalmas jelenettel kezdődött. A meggyilkolt nővére, Bagi Rózsi nekirontott Bagi Károly anyósának. — Gyilkosok, megér- demlitek, hogy valamennyieteket kiirtsák, — orditotta. Az anyós e szavakra elájult. A bi- róság azután az ügyész kívánságára zárt tár­gyalást rendelt el. A telefon leszállítását a papirvámok eltörlését és az 1931 előtti adósságok öivenszázalékának törlését sürgették meg a kamarában (Bukarest, augusztus 31.) A képviselőház ma délelőtti ülésén Cuciujna lelkész Goga- párti képviselő a telefon- és interurban-dijak leszállítását kérte. Mirto miniszter megígérte, hogy a telefondíjak rövid időn belül normáli- záiódnak. Gherman szocialista az építési anya­gok árának, továbbá a papír, posta, telefon, viz, villany, dohány árának és a CFR tarifájá­nak mérséklését, ezenkívül a kenyér árának és a házbórnek leszállítását kérte. Modreanu lupista szóvá teszi, hogy a kül­földi papir a belföldinél négy-ötször olcsóbb. A papírgyárak harmincszázalékos nyereséggel dolgoznak, még sem hajlandók versenyképes árakat szabni. Kéri a papir vámjának eltörlé­sét. Ugyancsak Modreanu parlamenti iniciati- vaból törvényjavaslatot terjeszt be. Javasolja, hogy mindazon adósságok, amelyek 1931 junius elseje előtt keletkeztek, ötvenszázalékos reduk­ciókban részesüljenek. Ugyanekkora redukciót kíván a kamatokra is. Ettől kezdve a kamatlá­bat négy százalékkal kívánja megállapítani. A leszállított tőke tizenöt év alatt lenne fizetendő, úgy a mezőgazdasági, mint a városi adóssá­gokra nézve. Az adós a leszállított tartozásról uj váltót köteles adni. A rosszhiszemű hitelező, aki a törvényt ki akarná játszani, elvesztené egész követelését. Ötven százalékkal csökkenne az államnak magánosokkal szemben fennálló tartozása is, kivéve az állam nyugdíj tartozá­sait és fizetési hátralékait. Nem esik konverzió alá a templom-alapokból felvett kölcsön és az állami, megyei és községi adótartozás sem. A törvényjavaslat szerint folyó évi december 31-éig minden kényszer eladás és végrehajtás felfüggesztendő. Kéri a törvényjavaslat tár­gyalására a sürgősség kimondását. Az ellen­zéki pártok és a többségiek egy része a sürgős­ség kimondása mellett szavazott s igy a kép­viselőhöz csak kis többséggel vetette el a sür­gősségi indítványt. Ezután a búzaimport illetékének felemelé­séről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Radaceana szocialista helyesli, hogy a földművelésügyi miniszter védelmébe veszi a belföldi termést, bár ezzel emelkedni fognak a búzaárak. Megengedhetetlennek tartja azon­ban, hogy továbbra is a fogyasztók vállaira ne­hezedjék a kenyérbélyeg terhe. Ezt az adót el kell törölni. Yoicu Nifescu földművelésügyi miniszter oiismeri Kadaceanu tárgyilagosságát. A búza­termés gyenge ebben az évben. A belföldi fo­gyasztás 250.000 vagont tenne ki, ezzel szemben csak 160.000 vagon áll rendelkezésre. A gabona- kereskedők tehát külföldről importálnának bú­zát, ha ezt megfelelő vámvédelmi intézkedés­sel megakadályoznék, mert valutáris szempont­ból sem engedhető meg a buzabevitel. Ami a kenyérbélyeget illeti, ennek jövedelme kezdet­től fogva a kiviteli prémium fedezésére szol­gált. 1 milliárd lej kiviteli jutalmat kellett fi­zetni, de a kenyérbélyegből eddig csak 400 mil­lió folyt be. A többit ezután fogják a kenyér- bélyeg bevétele arányában folyósítani. Mi­helyt már nem lesz szükség a kenyérbélyegre, ölömmel fogja azt eltörölni. A miniszter beszéde után a törvényjavasla­tot megszavazták. Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biz­tosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József­ül.) 37. Telefon 12-75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom