Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-11 / 182. szám
îffipvisel őház BUDAPEST V. Előfizetés belföldön'. Esyévre800,félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARTI lap Szerkasztőságl és kladáhivataü telefon: 503, S,9t XV. évfolyam 182. szám Előfizetés Hagyarországow Egyévre 50 Pengő, félávra25 Pengő,negyedével 2. S® 1 Egyes szám ára 20 fillér. Ä newyorki csoda A newyorki tőzsdehossz kétségtelenül meglepő világeseménye ennek a sovány nyárnak s vannak, akik hiszik, hogy megtörtént az a bizonyos nagy csoda, amire annyian gondoltak, annyian epekedtek. A csodaváráshoz akkor szók tak folyamodni az emberek, amikor a reális számítások útvonala elakad. Amikor sehol sem mutatkozik ésszerűséggel kiszámítható kilátás és csak érzik, hogy valami jónak kell történnie, de nem látszik belőle sehol semmi. A börzei szeszély csodatételei azonban igen veszélyesek is lehetnek s a nagy hosszoknak még nagyobb bessz is lehet a következménye s ez az, amitől a felélesztett reménység mellett félni lehet. Az amerikai számitó ész mégsem annyira, tökéletlen, hogy egyáltalában ne lehetne bizui’ benne. Annak a rettenetes feszültségnek, ami az óceánon at kihatott az amúgy is súlyos helyzetben vergődő európai piacra, a választás előtti légkör adta meg a tartós jellegét. Az a bizonytalansági állapot, amelyben senki sem tudta, milyen irányzat kerekedheti® felül, milyen szándék fogja uralni a közeljövőt. Az eddigi választási mozgalmakból, az erőviszonyok hadállásaiból az amerikai tőzsdések megérezték, vagy tapasztaltak valamit. Talán azt, hogy Hoover fölénye törhetetlen, vagy csak annyit, hogy már nagyon nagy fordulat a gazdasági törekvések irányzatában nem következhetik be. Ebben a meglepetésekkel leszámoló, megülepedett hangulatban dobták be a tétlenséggel türelmetlen' üzleti rétegekbe a vásárlási kedvnek izgató rakétáit s annak az amerikainak, aki a busines is busines életfelfogásán tartotta fenn egzisztenciáját, nem kellett egyéb az üzlet utáni rohanáshoz, mint annak a jelszónak a megindítása, hogy az élet pedig nem élet üzlet nélkül. Akárhogyan is történt s ha Hoover elnöknek kortesfogása is volt a vásárlási kedvnek a felkorbácsolása, az eredmény és a hatás sokkal nagyobb, mint ahogyan gondolni merészelték. Az európai tőzsdék környékén azt látják, hogy a ridegen számitó amerikaiak mernek vásárolni s ennyi elégséges az értékemelkedésekhez, az európai forgalomnak valamilyen indulásához. A nagy válságon azonban nem ez a bátorság tudja áttörni magát, hanem sok, egészen más erőfeszítésekre van szükség s ezek az erőfeszítések nem látszanak még sehol. Az ellaposodott konferenciákban még több a nagyképűség, mint a cselekvési készség s a konferenciázó tétlenség tényleg megérett arra, hogy gazdasági előnyomulások váratlan irányból száguldjanak keresztül rajtuk. De honnan? Az amerikaiak mostani álláspontja nem olyan a politikában, mintj amivel gazdasági rendet akarnának teremteni: a világon. Egyszerűen azt mondják, hogy nem hagyják magukat. Amikor az államok a határ-! sorompók kőfalainak hihetetlen magasságba való építésén dolgoznak, akkor nincsen tartós javulás. A javulás áradata csak azon a ponton| tud megindulni, amikor ezek a kőfalak leomla-j nak. Addig a belső erőkre utaltságnak a hely-j zetében a forgalom megindulása a belső viszo-| nyok.ól függ. A lazas tőzsdei hossznapok ked-j vezö jelenségek, ne a csodáknak próbákat cs vizsgákat kell kiállaniok. Néhány napi newyorki lázemolke,lésből nem tudhat senki komoly diagnózist feláilitani. De az amerikai üzletember áttörte a maga tétlenségi területének korlátáit s az óceánon innen érdekes figyelő- ponton állunk annak a szemlélésére, hogy mi lesz ebből. A német minisztertanács a statárium bevezetését határozta el Halálbüntetés jár nemcsak a gyilkosságok elkövetőire, hanem a kísérletekre, a vasutak, hidak rongálására, gyujtogatókra és zendülőkre — Hindenburg a határozathoz hozzájárult ~ Bombagyártó műhelyt lepleztek le Berlinben — Bomba-, dinamit- és revolver-harc mindenfelé (Berlin, augusztus 9.) A hétfői miniszter- tanács a legerélyesebb rendszabályok életbeléptetését határozta el. Az igazságügyroinisz- ter az esküdtszékek megszüntetését és a gyorsított eljárással működő rendkívüli bíróságok felállítását javasolta. A tegnap délben tartott minisztertanács az igazságügyininisztar javaslatát magáévá tette és szerdán reggel két szükségrendeletet bír detnek ki a veszélyeztetett területeken. Az egyik szükségrendelet a gyorsított eljárást irja elő, a másik rendelet a büntetések megszigorítását tartalmazza és halálbüntetéssel sújtja nemcsak a gyilkosságok elkövetőit, hanem a gyilkossági kísérletet, vasutak, hidak megrongálását, gyújtogatást és zendülést is. A két szükségrendelethez Hindenburg elnök telefonon adta meg hozzájárulását. A két rendeletre valóban szükség is van, mert a politikai gyilkosságok sorozata a tegnap is folytatódott. Poiitäk&i gyilkosságok sorozata Leobschützben a Reichsbanner titkárát két revolverlövéssel megölték. Gleichwitzben Beer városi tanácsost kézi bombával megsebesítették. A Volksbote szociáldemokrata lap szerkesztőségébe dinamit bombát dobtak, a tettesek elmenekültek. Hirschbergben szintén bomba robbant, Königsbergben több üzletet rongáltak meg, Reichenbachban egy nemzeti szocialista Peschc szociáldemokrata újságíróra akart bombát dobni, a bomba azonban idő előtt robbant fel és a bombavetőt ölte meg. Felsősziléziában a tegnap több merényletet követtek el, Küppenben egy halálos áldozata van a merényletnek, a heidelsdorfi fogyasztási szövetkezet boltjára kézi gránátot vetettek. Hamburgban a rendőrség monstre razziát tartott, amelyen 1500 rendőr vett részt, a házkutatások alkalmával nagymennyiségű lőszert foglaltak le és 60 embert letartóztattak. A razzia alkalmával egy pénzbamisitó bandát is lelepleztek. Berlinben egy bombagyártó műhelyen ütött rajta a rendőrség, ahol nagymennyiségű lőszert, dinamitot és kész bombát zsákmányoltak, a bomba- készitők közül 24-et letartóztattak, valamennyien kommunisták. Königsbergben a rendőrség és á rendelkezésre álló karhatalom nem elégséges a rend biztosítására, ezért a városi hatóság a minisztérium jóváhagyásával polgári őrséget szervezett. Schleicher harcias külpolitikát hirdet (Berlin, augusztus 9.) A Vossische Zeitung newyorki távirata szerint a Newyork Times berlini tudósítója, Birchall, beszélgetést folytatott Schleicher tábornok hadügyminiszterrel, aki rendkívül érdekes kijelentéseket tett a német külpolitika irányelveiről. Schleicher többek között azt is bejelentette, hogy Németország nem küld ki többé delegátusokat Gertibe, addig, amig nem nyilvánítják minden más állammal egyenjogú és egyenrangn hatalomnak. Az interjú a következőképpen szól: — Stabil viszonyok csak akkor lesznek Németországban s az államhatalom csak akkor tud a pártok és a különböző szervezetek fölé kerekedni, ha a német kormány be tudja bizonyítani a népnek, hogy Németországnak ugyanolyan jogai vannak, mint a világ bármely más államának. A német külpolitika legfontosabb problémája ennek megfelelően a német egyenjogúság kérdése. Szilárdan el vagyunk tökélve arra, hogy ezt a kérdést a legrövidebb időn belül megoldjuk. Ebből a szempontból a leszerelési kérdés áll a külpolitika előterében. A leszerelési konferencia hat hónapig ülésezett és azután olyan határozatokat hozott, amelyek nem ismerik el sem az általános nemzetközi leszerelés, sem az egyenjogúság elvét. A német nép tizenhárom évig várt arra, hogy visszakapja jogait. Tovább már nem várhat. Németország nem küld addig delegátusokat Genfbe, amig nem oldják meg az egyenjogúság kérdését abban az értelemben, ahogyan Németország kívánja. Az egyen joguság kérdésében nincs pártkülönbség. Nem képzelhető el olyan német kormány, amely aláírja a leszerelési egyezményt, ha az egyezmény nem adja meg Németországnak ugyanazokat a jogokat, mint minden más államnak.
