Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-08 / 180. szám
10 KutnUjsSG j XV. ÉVF. 180. SZÁM. Szabadkersskedsiem, vagy védővámok? A kereskedelmi politikában két homlokegyenest ellenkező felfogás harcol egymással. Az egyik felfogás nemzeti szempontból indul ki s az ors'zá gon belül lehetőleg minden termelési ágnak a fejlesztését követeli protektionizmus árán is s a belföldi piacot magas védővámok által a belföldi termelésnek kívánja biztosítani. Ideálja tehát az autárkia. A másik felfogás a válság egyik fő>ká- nak a háború után a hagy gazdasági egységek szétesését tekinti, követeli a védővámok leszállítását s a szabadkereskedelem helyreállítását Először is le kell szögeznünk, hogy szabad- kereskedelemről már régóta nem lehet beszélni s hogy ezt a változást nem a világháború okozta, hanem a 19.-ik század hetvenes éveitől kezdve már kezdte kiszorítani a szabadkereskedelmet az erősödő protektionisztikus irány s a védővámok rendszere, amelyen a „legfőbb kedvezmény ' biztosítása sem sokat segített. A háború kitörése a legtöbb kereskedelmi szerződést széttépte. Amig a világexportra berendezett nagyipari államok hadianyag gyártásával voltak elfoglalva, a mezőgazdasági államok, ipari áruk hiányában hazai ipart fejlesztettek ki, amelyet a háború s a kereskedelmi kapcsolatok újbóli felvétele után már nem voltak hajlandók feláldozni s mindenütt magas védővámokat vezettek be. Az ipari államok, tanulva Németország példájából, amelyet a háború alatt épp a blokád ingatott meg. szintén autonómiára törekedtek s mivel az iparcikkeik elhelyezését a mezőgazdasági államok védővámjaik által megnehezítették, fizetési mérlegük egyensúlyának biztosítása végett kénytelenek voltak saját mezőgazdasági termelésüket növelni s ennek érdekében szintén védővámokat felállítani. Ehhez a circulus vitiosishoz hozzájárult régi gazdasági egységeknek, mint a2 Osztrák-Magyar monarchiának a szétbontása, amelynek utódállamai mind autárkiára törekedtek, a monarchia felosztásából hétezer km. uj vámhatár keletkezett. 193O szeptemberében a szabadkereskedelem régi fellegvára, Angolország sem tudta kivonni magát ebből a körforgásból és a protektionizmus táborába ment át. A világválság rettenetes rombolása ráeszméltette az emberiséget arra, hogy ez igy tovább nem mehet Bár a közgazdászok az 1927, évi világgazdasági konferencián rámutattak a közelgő veszélyre s az egyetlen kivezető utat, a nagyobb foyyasztási területek teremtésében jelölték meg, még egy olyan kiváló fej, min: Briant! serit vo.. képes a népe mentalitását legyőzni, ez a mentalitás t. i. a politikai győzelmeket a gazdasági ér dekek elé helyezte. Nem vezetett eredményre a dunai mezőgazdasági államok összefogása sem Közben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a legnagyobb kedvezmény elve, amely annak idején a gazdasági fellendüléshez erős mértékben hozzájárult, a megváltozott viszonyok folytán a legnagyobb akadálya Europa újjáépítésének Mivel egy általánosán elfogadott elv szerint a vámunióba egyesitett országok kölcsönös előnynyújtása a legnagyobb kedvezmény elve alapján álló országok részéről nem vehető igénybe, Németország ezt s kiutat választotta s bojelen ette Ausztriával a vámuniót. Előre látható volt, hogy ez a megegyezés s francia ellenálláson meghiúsul. Dacára ennek, ez a kísérlet nem maradt teljesen eredmény nélkül A német befolyás ellensúlyozására Franciaország hajlandó volt koncessziókra s 1331. májusában a Francoi Poncc’f-fóie terv alapján egy speciálsán Ausztria részére kidolgozott preferenciáiig szisz- tém elfogadását ajánlotta. A vámunió bejelentését követő francia pénzügyi retorzió azonban olyan válságos helyzetbe kergette Ausztriát, hogy kénytelen volt kijelenteni, hogy a vámunió tervét teljesen feladja. A Bodenkredit Anstal összeomlásával kezdődő pénz és hitel krizis hullámai átcsaptak Németországra és végig söpörtek egész Európán. A genfi szakértő bizottság a válság nyomása alatt most már komolyabban foglalkozott a megoldással és a Layton-féie tervet tette magáévá. Elismeri, hogy a jelenlegi viszonyok szükségessé teszik a leg nagyobb kedvezmény elve alóli kivételeket A kölcsönösségen alapuló preferenciális megoldási ajánlja, de óva inti az államokat attól, hogy egymással megegyezve kifelé még magasabb vámokat vezessenek be s ezért követeli annak biztosítását, hogy bármikor bármely állam ugyanolyan kedvezmények nyújtása esetén az ilyen egyezségekbe belekapcsolódhassák. A délkeleteurópai államok katasztrófális helyzete közben nyilvánvalóvá tette Franciaország előtt, hogy kölcsönök nyújtása által a kérdés nem oldható meg. Csak a gazdasági összefogás segíthet 5 Tardieu ez év tavaszán kezébe vette a terv meg /alósitását. Tardieu elismerte, hogy az Osztrák- Magyar monarchia egységes gazdasági területét a békeszerződés szétszaggatta s hogy az utódállamok autárkiára való törekvése a gazdasági élet megfojtásával fenyegeti délkelet Európát s befa gyasztja a nyugat európai államok ott invesztált tőkéit. EzéU öt dunai állam, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország. Románia és Bulgária gazda sági összefogását proponálja oly módon, hogy ezen államok egymásnak preferenciális vámkedvezményeket biztosítsanak termékeik elhelyezésének megkönnyítésére. Tekintettel arra, hogy két ipari és három mezőgazdasági állam összefogásáról vol szó, az első benyomás azt a reményt keltette, hogy végre megtörtént az első komoly lépés Európa gazdasági életének az újjáépítésére. Sajnos, a tárgyalások megmutatták, hogy Tardieut nem csupán gazdasági indokok vezették, hanem politikai célok is. Végcélképpen ezen á’lamok vámuniója lebegett Tardieu szeme előtt, ami nem jelentett volna mást, mint a Habsburg monarchia restaurálását Habsburgok nélkül, nem a németekkel szövetséges osztrákok, hanem a franciabarát Csehszlovákia vezetése alatt. A pontosabb vizsgálat kimutatta, hogy Csehszlovákia és Ausztria csak egy részét képes a három mezőgazdasági állam gabona- feleslegének átvenni, tehát ez államok gazdasági szövetsége igazi enyhülést nem hozhatott. A másik oldalon azonban Csehszlovákia, mint Francia ország szövetségese, a német konkurenciától megszabadulva, teljesen a kezébe kerítette volna ezen országok iparcikkekkel való ellátását. Németország a balkáni pozíció át nem volt hajlandó fel adni s állásfoglalásának megfelelő súlyt adhatott az által, hogy a mezőgazdasági termékeknek sok kai nagyobb fogyasztója, mint Ausztria és Csehszlovákia. Németország a francia terv ellensúlyozására egyoldalú gabonapreferenciákat ajánlott fel az agrárállamoknak, kijelentve, hogy nincs kifogása az ellen, ha a többi nyugateurópai államok is hasonlóan cselekednek s minden recoszenzációtól eltekintve csak a status quo fenntartását, tehát az eddigi ipari kivitelének megtartását kérte. Franciaország és Csehszlovákia ellenállásán azonban meghiúsult ez a terv is Közben a válság mind jobban pusztít és ennek következtében mind jobban kikristályosodik az a felfogás, hogy csak e jcsz Európa összefogása enyhítheti a válságot Nagy fogyasztó területek létesítése csak a legnagyobb kedvezmény elvének áttörésével valósi iható meg Az összes komoly közgazdászok elismerik, hogy csak az Euró,. r.záradék kihirdetése, a szomszéd jogok s az Enrópán belüli preferenciák általános érvényre emelése segíthet Ehhez hozzájárul az a felismerés, hogy Amerika, amely a világháború óta a világ vezelő gazdasági hatalmává fejlődött ki. ezen szétforgácsolódott Európára nézve mind nagyobb veszélyt jelent Nemcsak mezőgazdasági termékekkel iátja el Amerika ma már Európa egy nagy részét, hanem ipari termékek egész tömegével árasztja el, •igyanekkor az európai termények bevitelét rendki, ül magas védővámokkal teszi lehetetlenné Nem lehet tehát belátni, hogy Európa miért nyújtson Amerikának egyoldalii előnyöket, amikor slatisti- kailag bebizonyítható, hogy a gazdaságilag egységesen megszervezett Európából egy olyan hatalmas és kiegyensúlyozott fogyasztó területet teremthetne, amelyen az összes, úgy mezőgazdasági, mint ipari termékek majdnem 103 százalékosan elhelyezhetők lennének. A termékek biztos elhelyezése pedig a vásárlóerő növekedését s igy a gazdasági élet fellendülését jelentené. Ez a felismerés áll a hátterében a két vezető európai nagyhatalom Anglia és Franciaország közeledésében, ami az „accord conftant“-ban jutott kifejezésre s amelynek az éle Amerika ellen irányul. Az Európa-kérdés megoldását egyelőre a német—francia politikai eTentét még „késlelteti, de a gazdasági szükségszerűség minden korlátot le fog dönteni. Addig is átmenetképpen egy újabb megoldás bontakozik ki Európa horizontján" amely a territoriális megoldások helyett áruvámuniók megteremtését célozzák. Ez a Merton-féle megoldás lehetővé teszi egy rendkívül elasztikus rendszer kialakulását, amely egy nagyszámú áru vámuniót egyesit magában külömböző országokban, vagyis- a kölcsönösség alapján egy áru részére bizonyo országokban más áru részére más országokban szerez piacot. Ez a megoldás lehetővé teszi lépés ről-lépésre nagyobb gazdasági egységek létesítései meg van az az előnye^,, hogy inkább számíthat ' rra, hogy Franciaország is pártolja, mint a terri- oriális megoldások. A nagyobb fogyasztóterületek teremtésének egyében fog összeülni a legközelebbi világgazdasági konferencia. Reméljük, hogy most a 12-ik rában végre gazdasági szempontok fognak győ- ledelmeskedni a politikai érdekek felett, ami előfeltétele annak, hogy a világ egyensúlya újból helyre álljon. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a prefe- 'enliális megoldás egy oly kompromisszumot tesz '.ehetővé, amely a nemzeti szempontokat össze •gyeztsti a szabadabb kereskedelem s nagyobb jazdasdgi területek teremtésének követelményé- vei. A védővámok hirtelen lerombolása katasztró- fális helyzetbe sodorna egyes nagy áldozatokkal kifejlesztett termelési ágakat. A védővámok tehát ovábbra is fenn fognak állani, de csak olyan illamokkal szemben, amelyek nem veszélyeztetik y belföldi ipart, vagy nem nyújtanak elég nagy üőnyöket más termékek befogadására. A kooperált íllamok között, vagy pedig az egyes árukra fokozatosan csökkennének a vámok s igy kialakulhatnak a nagy fogyasztóterületek, A nemzeti felfogás nem állhat útjában ennek a fejlődésnek, mert egyes érdekeken túl csak az nevezhető íemzátinek, ami az egész ország érdekében tőr- énik A preferentialis megoldás pedig a lehetőségét adja annak, hogy egy nemzet egyetemes szempontból döntsön afelett, hogy mely termékeinek elhelyezése jár a legtöbb haszonnal, milyen államokkal s mely árukra Mţbason megegyezéseket nem ellenszolgáltatás nélkül, hanem a kölcsönösség alapján. í Fülöp Ferenc. A szeszlerakatok névsora. A szeszmonopó- lium igazgatósága az alábbi • erdélyi helyeken létesített raktárakat: Arad. Kolozsvár, Nagykároly, Temesvár, Segesvár, Marosvásárhely, Dés, Máramarosszigot, Brassó. Csíkszereda, Fo~ garas, Lúgos, Székelyudvarhely, Szeben. A earmasági és zöbófgvásárok. Sarmaságon augusztus 17 és 18, Zslbjnrnpedig c hó 18-án tárt- iák meg az országos vásárokat. Építészek figyelmébe. Ebben az évben törvényt hoztak az építészek nyilvántartásának a felállításáról. Az építészeti iskolát végzettek augusztus 12, míg a többiek 1933 május 12-ig kell jelentkezzenek, illetve beiratkozzanak az ipartestületekhez. Élénk kereslet a gabonapiacon. A gabonapiacon élénkülő kereslet mutatkozik, A kivitel ís javuló irányzatot mutat. Galacra ma 200 vagon gabona érkezett export céljára, Brailába pedig 98 Az árak szilárdak, sőt némi emelkedés is mutatkozik A bankbetétesek országos akciója. Bukarestből jelentik: A hankbetétesek országos akciót indítanak érdekeik védelmére és a közel jövőben kongresszust akarnak tartani Bukarestben. A Consum uj száma elsőnek közli azt a megbízható forrásból származó értesülést, hogy a kormány az összes gazdasági tárcákat egy minisztériumba egycsityó Ezenkívül számos cikk, Ilii- és információ teszi érdekessé és válto- zfttssá a Consum augus&fruu 7-i legújabb számát, amelyeknek címei a köaselitezők: Az autark!- kt is gazdasági rendszer-^mellett nem sok reményt fűznek a román osztrák kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséhez az osztrák gazdasági rörök, Augusztus második felében -kezdődnek meg Sinaiaban a román-magyar clearingtárgya lások, A szeszmonopol koncessziót ad magánvállalatoknak szesz nagybani árusítására, Â romániai víispiac konszolidálását veszélyezteti a Dávid Goíüenberg Fii cég külön utakon járó akciója. A konverzióstörvény módosításával egy- dejüleg az adósmorált is szanálnia kell a kormánynak, A válság esztendeié-alatt átlag negyven százalékkal estek az árfolyamok a bukaresti tőzsdén, ötszázalékos osztalékot fizet a Resita Müvek és Uradalmak, Meghiúsult a romániai só magyarországi üzlete, Százharminc millió lej a posta mult évi fedezetlen vesztesébe, Tovább csökken a Jegybank-váltótárcaállománya. Fizetésképtelenségek, közszállítások és árlejtések, uj eégek és cégváltozások legelső forrásból a Consumban olvashatók. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól Cluj, Postafiók 127. * A tisztviselőknek, nyugdíjasoknak, állami szállítóknak az állammal gyemben fennálló követeléseinek az adótartcuéBC&ba velő beszámításáról szóló a Mon. Of.-f.eé. .175. számában meg jelent miniszteri rendelet teljes mágyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj. Ara 20, vidékre 30 lej, mely postabélyegben is beküldhető.
