Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-31 / 198. szám
^«iőház BUDAPEST V. Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes srám ára 3 lei. országos magyarparti lap SzerkesztSségl és kiadóhivatal! telefon: 503, 6.94 XV. évfolyam * 198. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. Cluf-Kolozsvdr, 1932. augusztus 31. A münsteri beszéd rK német zűrzavarban, a belpolitika' homályosságában, ebben a katasztrófális tohuvabo- huban megnyugtató fényszikraként hat Papén kancellárnak münsteri beszéde. Ez a hét a megoldások hetének kínálkozik. Papén nem várta meg a birodalmi gyűlés holnapra összo- ibivott ülését és már tegnap kifejtette a kormányprogramját. A münsteri beszéd megtartása után Neudeckben várandós az uj fordulat. Neudeckben Hindenburg tábornok tartózkodik és kettőjük beszélgetésétől függ, hogy vájjon diktatúra fog-e következni, vagy a centrumpárt és nemzeti szociálista párt együttes alkotmányos rezsimje, avagy kellő előkészületek 'hijján az államcsíny és alkotmányszegés merész elhatározásának érik meg a talaj. Mindez pár napon belül eldől. Egyelőre egyetlen pozitiv eredmény Papcnnek programbeszéde. E beszéd nem abból a szempontból jelentős, hogy Papén nyilt sisakkal hadat üzent a hitlerizmusnak, sem abból a szempontból, hogy Papén szabatos mondatfüzéssel állapította meg a kormány sokat vitatott világné- ÄöfSt és hovatartozását, — „kormányunk nem forradalmi és nem reakciós, hanem konzervatív, azaz jelen esetben pártok fölötti államhatalom“ —, bár e megállapítások fontosak, a münsteri beszéd jelentősége abban csúcsosodik ki, hogy bel- és külpolitikai orientáció, alkudozások, parlamentarizmusra vonatkozó jogkérdések helyett az alkotó cselekvés terére lép: az okot akarja megszüntetni, amely miatt Németország a leglehetetlenebb helyzetbe került, amely miatt évek óta képtelen előre menni és amely oknak melegágyából szakadt Németországra minden pártpolitikai nyomorúság: példátlan munkanélküliség. Hogy képzeli Papén ezt a valóban herku- lesi munkát az ezerfejii hidrával? Hogyan tudná éppen ő megoldani a tragikus munkanélküliséget, amikor nála népszerűbb, parlamenti többségre inkább támaszkodni tudó és kevésbé fölzaklatott légkörben kísérletező, ki- sebbarányu munkanélküliség megoldásának erőpróbájára kényszerült kormányok is képtelenek voltak eredményeket elérni? Papén programtervezetében kétmilliárd segélyösszeget irányoz elő o probléma megoldására, amelyhez a szükséges összeget belső kölcsön utján akarja megteremteni. Ez a kölcsön nem lesz kényszer- kölcsön jellegű, hanem egy része az államkincstárnak befizetett adóknak, amelyekre a munkaadók utalványokat kapnak, hogy munkásaikat fizethessék. Nem célunk e helyen kritikát gyakorolni a munkanélküliség leküzdésére kidolgozott uj terv felett, amelynek technikai részleteit még nem ismerjük és amelynek jogosultságát csak a jövő fogja megmutatni. A közgazdaságilag iskolázott angol sajtó például rend- •kivül merésznek tartja e tervet és német részről olyan szervezettséget tételez fel, amellyel szemben szerinte túlságos optimizmusnak nincs helye. A német lapok pedig pártbeállitásuk szerint nézik az elaborátumot, az elfogultságnak és hazabeszélésnek azon átkos szenvedélyén keresztül, amely a dolgok homlokterébe, elsősorban önmagát helyezi, nem pedig milliók és milliók rettenetes nyomorúságát. Akárhogy is alakuljon e terv megvalósulásának további útja, Papén beszédének van egy olyan egészséges alapgondolata, egy olyan, még mai időkben is szilárd betonfundamentuma, amelyre építeni lehet. És ez: hamár az állam kénytelen milliárdokat odaadni a munkanélkülieknek, hogy azok munka híján, éhes gyomorral fel ne forduljanak az uccán, Elhangzott a várva várt münsteri beszéd, amelyben Papén feltünéstkeltő megoldást ígér a munkanélküliség megoldására Kétmilliárd a szükségmunka céljaira — Papén kijelentette, bogy végrehajtatja a kivételes bíróságok Ítéleteit — A német kormány visszautasítja Hitlerék gazdasági és belpolitikai koncepcióját (Berlin, augusztus 29.) Tegnap tartotta meg Papon kancellár Münsterben a nyugat- németországi íöldmives egyesületek nagygyűlésén programbeszédét. A nagy érdeklődéssel várt beszéd főként a gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A kancellár a munkanélküliség enyhítésére nagyszabású tervet dolgozott ki, amely — ha megvalósítható — alkalmasnak Ígérkezik arra, hogy a munkanélküliek jelentős része újból munkához jusson. A birodalmi kormány kétmilliárd márkát akar a szükség- munkáU céljaira fordítani. A hatalmas összeget belső kölcsönnel akarja a kormány előteremteni. A kölcsön azonban nem kényszerkölcsön jellegű, hanem úgy történik, hogy a már befizetett adók egy részéről utalványokat bocsátanak ki, amelyeket adófizetéseknél az egész birodalomban elfogadnak. A munkaadók minden uj munkás után évi 400 márka értékű utalványt kapnak, ezáltal a kormány í,750.000 munkanélkülinek munkával való ellátását reméli. Á gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Papén kijelentette, hogy a német kormány nem hive az autar- kiának, mert Németország nem élhet meg a világkereskedelembe való bekapcsolódás nélkül. De szükségesnek tartja a belső piacnak a német termelés részére való biztositását, különösen az élelmiszerek és nyersanyagok részére kell a belső piacot megszervezni. A német kormány épitő munkát akar végezni és az épités nehéz feladatát nem engedheti át a párt villongásoknak. Nem akar letérni az alkotmányosság (ltjáról, nem gondol az államforma megváltoztatására, de el van szánva a küzdelemre és nyugvó pontra akarja juttatni a belső pártvillongá- sokat. bölesebb és okosabb, ha a munkanélküli-segélyért meg is dolgoztatja őket. Adjon az állam kenyeret az embereknek és ellenértékképpen kapjon munkát tőle. Gazdaságilag rendkívül jelentőségű, ha a tétlen kezek hozzákezdenek egy ország felépítéséhez, utakat építenek, visszatérnek üzemeikbe, résztvesznek a produktiv munka folyamatában, de psziologiailag még nagyobb jelentőségű, ha a munkától elszakított emberek — neui sodródnak bele többé egy alapjában véve megalázó, céltalan, bizonytalan, henye életbe, tétlen energiájú, megszűnnek tápláló erejévé lenni az örökös meddő politizálásnak, milliók és milliók napi életének ügyi színhelye nem lesz többé az ucca, demonstráló Beszéde másik részében azt hangoztatta, hogy a kormány nem forradalmi és nem reakciós, hanem konzervatív, ami Papén szerint annyit jelent, hogy a pártok fölötti államhatalmat képviseli. A beutheni és olaui Ítéletekről az a véleménye, hogy a bíróságok ítéletének az államhatalomnak érvényt kell szereznie és a jobb és baloldalról jövő ama követeléseket, amelyek az államhatalmat arra akarják kényszeríteni, hogy ezeket az ítéleteket helyezze hatályon kivül, vissza kell utasítani. Hitler ez ítéletek után oly felhívásokat bocsátott ki, amelyeknek éretlensége a legjobban bizonyitja, hogy mily kevéssé jogosult az állam vezetésére. Papén végül kijelentette, hogy a münsteri beszédének Hitlerhez intézett kemény szavai nem akarnak hadüzenetet jelenteni Hitler ellen, világosan le akarta szegezni álláspontját a Hitlerizmussal szemben. Ilitlerék és a Centrum szövetkezését nem tartja kívánatosnak, mert ez a kapcsolat csak meghosszabbítja a parlament életképtelenségét. A külföldi sajtó kommentárjai. Az angol sajtó példátlanul merésznek tartja Papén kancellárnak a munkanélküliség leküzdésére kidolgozott tervét. A német kitartást és szerzettséget is nagyon próbára teszi a nagy tervnek a megvalósítása. A francia sajtó nem fiiz kommentárokat Papén beszédéhez, mert a beszéd külpolitikai vonatkozásokat nem tartalmaz. Az amerikai lapok általában elismerik az optimizmus jogosultságát és elismerik Hin- denburg és Papén bátorságát, akik szembe mernek helyezkedni a Hitler-őrülettel. A pr >- grarnot érdekesnek és nagyszabásúnak tartják. Kérdés azonban, hogy a jövő igazolja e programhoz fűzött várakozásokat. \ fölvonulásainak örökös lármájával, zászlöhar- caival, amelynek oly hamar fajulnak el véres összeütközésekké, de a gyárak szirénáinak hivó szózatára annak a tömegemberi cselekmények ritmusába sodródnak bele inkább, amely egyetlen reális értékmérője egy nemzet erőkifejtésének: a munka. Munkát adni az embereknek és megfizetni a munkájukat. Az az állam, amely képes erre, megtalálja a valódi ritat a kibontakozáshoz és bár nevezze magát a Papen-kormány konzervatívnak, elhatározása a munkanélküliségek ellenérték nélkül való segélyezésének korszakában több mint konzervatív cselekedet, úgyszólván radikális, sőt forradalmi lépés.
