Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-28 / 196. szám
KumUjsire XV. ÉVP. 196. SZÁM. Érdekes előadások az Erdélyi Muzeum Egyesület nagybányai vándorgyűlésén Dr. Koleszár László a rákbetegségről, dr. Balogh Arthur a népkisebbségi jogvédelemről tartottak előadásokat (Nagybánya, augusztus 26.) Péntek délelőtt vette kezdetét Nagybányán az EME ezévi vándorgyűlése. Gyalul Farkas gróf Teleki Sándorról tartott előadást, majd Szádeczky Gyűl ..Születés és halál a szervetlen világban“ adott elő igen nagy érdeklődés mellett. Nagy hallgatóságot vonzott dr. Koleszár tászló ..A rák, mint népbetegség“ cimü előadása. A Mpzcurn Egyesület volt ugyanis az első, amely mint közület a rák elleni küzdelmei társadalmi, utón megkezdette. Az érdekes előadásból közöljük a következőket: Egymillió ember hal meg évente rákban! Több, mint amennyit a tuberculosis követel ál- cíbzatul! Nincs ma korunknak izgatóbb kérdése, mint a rákkérdés. Müveit nyugaton a vezetőtársadalom és az orvosok sikeres propagandája következményeképpen a legalsóbb néprétég is többé kevésbé ismeri a rák kérdés óriási fontosságát, de az állam sem nézi tétlenül a bőséges rendet vágó kaszásnak, a munkáját, óriási összegeket áldoz a rákellenes küzdelemre, s még igy sem észlelhető apadás a rákos betegek számában, hanem ellenkezőleg évről-évre nő a rákosok száma. Mi még messze hátul vagyunk e téren, nálunk még sehol semmi társadalmi megmozdulás, semmi propaganda, még semmi összefogás nem történt a rákelleni küzdelemre: boldogok Vagyunk, hogy a Muzeum Egylet lépett elsőnek a rákellenes mozgalom meredek útjára. Önmagától vetődik fel a kérdés, mi okozza a rákot. Erre a tudomány mai állása szerint igy válaszolhatunk: a rák nem fertőző betegség, au- nak „baciHussa“ nincs; sőt azt is mondhatjuk, hogy azok a tudományos törekvések, melyek a rák kórokozójának, microbájának kimutatását célozzák, merően meddőnek bizonyultak, mert a rák olyan daganat, melyet maga a szervezet produkál, csak legyen meg az a külső, vagy belső ok, ami a szervezet sejtjeit fékeveszett szaporodásra készteti. Ilyen rák előidéző pld. a Röntgensugár, a Rádium, csodálatosképpen éppen az, amivel gyógyítjuk a rákot, de a rák előidézője lehet az anilin festék is, amivel ma már kísérletileg is tudunk rákos daganatot előidézni. A ma praktikus emberét már nem is a rák kórokozója érdekli, hanem a baj már említett ragályozó, vagy nem ragályozó volta; ezt láttuk. a rák nem fertőző bántalom. Másik fontos ■kérdés, ami az orvosokat is foglalkoztatja: örök- iődik-e a rák. vagy nem? E kérdéssel tudományosan az amerikai Moud Slye asszony foglalkozott, százezer fehér egeret párosított tervszerűen, rákot trans- piantált beléjük, s amikor a daganat kifejlődött, az állatot leölte s felboncolta; munkásságát 92.000 boncjegyzőkönyv őrzi, de sikerült is a ráköröklés kérdését — az egerekre vonatkozóiig tisztázni. Nagy horderejű felfedezését kezdték embereken ís megfigyelni, s tényleg tapasztalták is, hogy az olyan szülők, kik mind- kelten pld. gyomorrukban pusztultak el, gyerekeik is nagy százalékban gyomorrákban haltak el. Embernél a rák nem öröklődik, de igenis öröklődik a rákra való hajlam. (Dispositió, alkat.-) Ma még az egész rákelleni küzdelem egyet tehet: a legszélesebb néprétegekben megismertetni a rák óriási pusztító voltát s felhívni a figyelmet arra a megdönthetetlen tényre, hogy a rák gyógyítható, betegség, ha a baj kezdetén kiirtja a sebész kése a daganatot, vagy a Röntgen-, Raduim-sugár elsorvassza a daganatsejteket. De lehet a rák rohamos terjedésének az is a magyarázata, hogy ma sokkal több rákos beteg kerül az orvos kezébe, mint régen; ma már az orvos sokkal tökéletesebb vizsgálati segédeszközzel dolgozik, mint hajdan s amit tudvalevő, a rák hosszúra elnyúló betegség lévén, ha élőben nem is mindig sikerül kórismézni a halál beálltakor a kórboncnok asztalán nyilvánvalóvá lesz. A rák elleni küzdelemben Amerika vezet! Nemcsak az állam állit be, rákkutatóintézeteket, rákkórházakat, hanem a társadalom is. Óriási összegeket képesek áldozni. Á praktikus amerikai a rák elleni küzdelemben két eszközt ismert fel. egyik a rákos betegnek gyógyítását szolgáló rákkórházak, a másik a rák kutatásokat végző tudományos intézetek. Eddig 14 nagyszabású rák kórház működik az Egyesült Államban. Angliában óriási intézmények gondoskodnak a rákos betegekről. Az intézmények egy részét az állam tartja fenn, másik részét a társadalom. Franciaországban is élénk a rák elleni küzdelem, 1922—1925 kozott 13 rák központ alakult. A francia rákintézetek már magukon viselik u legmodernebb elvek gyakorlati kivitelét. Ott már együtt dolgozik a belgyógyász a sebésszel, a sebész a röntgenologussal, radiológussal, mellé ik van beosztva a pathologus, akinek szerepe a kórisme felállításában döntő jelentő ségü. Külön intézmény van a rákkérdés tudományos kivizsgálása céljaira. Elénk a rák elleni küzdelem Schweizban, Belgiumban, Svédországban, Németországban és Magyarországon. Ma az elszegényedett társadalomnak még reménye sincs, hogy a rákküzdelemben külföldi minta szerint részt vegyen. Álljon a mi rákelleni propagandánk egyelőre abból, hogy széles rétegekben hirdessük, hogy a rák nem ragályos, nem gyógyíthatatlan betegség, ha a beteg kellő időben fordul az orvoshoz segítségért, a rákot gyógyítani lehet. Az EME első napján a jogtudományi szakosztály megbízásából Balogh Arthur a Népszövetség kisebbség védelmi eljárást ismertette. Bevezetűleg rámutatott arra, hogy igazuk volt Wilson-nak és a nyugati hatalmaknak, amikor a kisebbségi szerződések elfogadását oly makacsul követelték az uj és megnagyobbodott államoktól, mert a túlzó nemzeti érzés sohasem nyilvánult nagyobb mértékben, mint éppen a békeszerződéseket követő időben. Ez a forrása a kisebbségekkel való neg nem felelő bánásmódnak. ami Wilson elismerése szerint is legkönnyebben megzavarhatja a világ békéjét. Majd ismertette a Nemzetek Szövetsége Tanácsának kisebbségvédelmi szerepét és a kisebb; ségi panaszok elintézésére nézve érvényben levő eljárást. A kisebbségek nemzetközi védelméhez annakidején a nagyhatalmak erősen ragaszkodtak, de a valódi, hatályos védelemről a szerződésekben nem gondoskodtak. Sőt a Nemzetek Szövetsége, miután politikai szempontokra és az érdekelt kormányok érzékenységére tekint,, a védelemnek még azt a mértékét sem nyújtja, amely a szerződések mai rendszere mellett lehetséges volna. A beadott panaszoknak csak egy esekéljr töredéke jut el a tanács asztaláig, a többit eltemetik a panaszok előzetes megvizsgálására hivatott kisebbségi bizottság diploma- tizáló tárgyalásai. Másfelől azonban, ha a mai védelmet nein is tekinthetjük kielégítőnek, azoknak álláspontját sem lehet osztani, kik a genfi fórum működését teljesen lebecsülik, mert már a nemzetközi védelem tudata korlátozólag hat a kormányok kisebbségellenes szándékaira, egyik kormányra sem lévén kellemes, ha a kisebbség panaszával szemben védenie kell magát a genfi világfórum előtt. Az Európát körlilcsónakázó fiatal lány majdnem az életével fizetett vakmerőségéért Borzalmas éjszaka Korzika közelében (Marseille, augusztus 26.) Most érkezett meg az itteni kikötőbe kis csónakén a 24 éves fiatal, svéd leány: Aina Cederblom, aki — mint ismeretes — elhatározta, hogy körülhajózza Európát és tavasszal járt Budapesten is. Aina Cederblom nyitott kis csónakon indult el nyak- türö útjára. A csónakon, kivül, egy u. n. külső motor vau felszer felve. A fiatal svéd leány a mult év végén indult el hazájából és minden baj nélkül éi’kezett meg májusban Becsbe. Innen a Dunán Budapestet érintve, lehajózott Constan- záig, a Fekete-tengeren pedig elmotorozott konstantinápolyig. Innen a Dardanellákon át a Márvány-tengerre került.-majd beTutott a pi- raeusi kikötőbe és egynapi pihenőt tartva, megtekintette Athént. A pihenő után Velencébe utazott a törékeny kis járművön, felmotorozott a Pó-folyóba és az északolaszországi csatornarendszeren át eljutott Genuába. A partok mentén haladva, nemsokára elérte Nápolyi és Szicíliát, ahonnan áthajózott Korzika szigetére. Amikor azután Korzikáról át akart menni Marseilleba, életveszélyes kalandba keveredett, amelyről maga is úgy emlékezett meg, mint élete legborzalmasabb éjszakáiról. A Földközitenger eme részén ugyanis igen veszélyes áramlások vannak és valóságos istenkisértés a tengernek ezen a vidékén lélekvesztővel áthaladni. A vakmerő svéd szőkeséget azonban nem riasztották vissza az aggodalmaskodók intései és igy történt, hogy kis hijján csaknem ott veszett a tengerben. Valami 48 órával a start után a csónak nagy delfínrajba került. A hatalmas halak közül a legtöbb kétméteres volt. A delfinek szokásuk szerint játszani kezdtek a csónakkal, ahogy azt a hajókkal is teszik, de ez a játék ezúttal a kis csónak végvesíedelmét jelentette. Az egyik játékos delfin rövidesen tönkretette a csónak motorját, úgy, hogy a svéd leány vitorlát húzott fel Szerencsétlenségére ellenszél fújt és a csónakot szinte percenként csak a csoda mentette meg a felborulástól. Aina Cederblom nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem evezni kezdett. Húsz órán át forgatta a lapátokat, keze kisebesedett és elborította a vér, de a delfinrajtól nem tudott megszabadulni. Azok hiven követték a kis jármüvet. Közben leszállt az éjszaka, de a leány hiába igyekezett pihenni. A delfinek újra meg újra rohamra indultak játékos kedvükben a csónak ellen, sajátságos hangúkon valóságos füttykoncertet rendeztek, ami még borzalmasabbá tette a helyzetet. Négy napot és négy rettenetes éjszakát töltött ilymódon a bénult Aina Cederblom a nyílt tengeren, mig végül egy olasz . hajó tényleg az utolsó órában észrevette a csónakot és felvette a teljesen kimerült leányt a fedélzetre. Aina Ce~ derblomot aztán Nizzában partra tette a hajó és a leány alighogy valamennyire összeszedte magát és kijavította csónakja motorját, újból nekiindult a tengernek. A minap érkezett meg Marseillebe, ahol kis pihenőt tart, majd folytatja tovább útját a Rhonen felfelé a Rajnáig, hogy aztán az Északi- és Keleti-tengeren át visszatérjen Svédországba. TUDÁSBAN AZ ERŐ!! OLVASSUNK l! Már 7 leiért napra folyóiratot, bel- és külföldit kölcsön ad házhoz szállítva a »csaiAdi olvasókör« foJjfóiratkö§ás5nz«» Strada FiSipescu ívelt Szentlélek ucsa). 1 szám.