Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-27 / 195. szám
í KUETlUjSXG « XV. ÉVF. 195. SZÁM. Több mint igazságtalanság! egyenesen — bűntény, ami a nyugdij ásókká) történik Egy nyugdijas-vezető őszinte szavai a kormány erdélyi tagjaihoz A nemzetiparasztpárti kormány a fizetések és nyugdijak pontos kiegyenlítésének a jelszavával vette át az ország vezetését. Tény az, hogy folyó év junius havától pontosan meg is kaptuk az illetményeinket. A választási kormány azonban azt is megígérte egyik nyilatkozatában, hogy a választás után megalakuló uj kormány a régi hátralékokat is ki fogja egyenlíteni. ígéretekben mindig gazdagok voltunk. A választások lezajlottak és már a nemzetiparasztpárti kormány serényen gyártja a törvényjavaslatokat. A régi hátralékokat nem fizették ki, sőt még azt sem sikerült elérnünk, hogy a nyugdij bonokkal legalább az adótartozásainkat törleszthessük. gyobb nyomorban gunytárgyául szolgálunk mindenkinek. Van-e még a világon egy ország, ahol a nyugdíjasokat tartományok, városok és protekció szerint osztályozzák? A mai kormány élén az a Vaida Sándor áll, aki egy egész életen keresztül harcolt az igazságtalanságok és a polgárok között való megkülönböztetés ellen. Ugyanebben a kormányban foglal helyet Hatiegann Emil, a volt biró, aki bizonyára tudja, mit jelent fizetésből élni és mit jelent, ha a volt tiszviselők nem kapják meg azt a nyugdijat, amit egy életen át befizettek a nyugdíjpénztárba. Különösen felhívjuk a miniszter urak figyelmét arra, hogy a nyugdíjhátralék tulajdonképpen nem is a miéDk, hanem a hitelezőinké: a tejesé, a fűszeresé, a háztulajdonosé és igy tovább. Ha nem fizetnek bennünket, ők sem kaphatják meg tőlünk a pénzüket, nem fizethetik adóikat és az ország gazdasági vérkeringése akad el. És akkor járadék-kötvéuyekkel akarnak kísérletezni. Nem volna-e sokkal helyesebb és ész-szerübb, nem volna-e megnyugtatóbb az egész országra nézve, ha a meggondolatlanul Összetákolt törvényjavaslat helyett, minisztertanácsi határozatot hoznának arról, hogy beszüntetik az összes luxusautók használatát, redukálnák a zseton-rendszert, szélnek bocsátanák az ezerféle jogcímen élő és élősködő inspektorokat és vezérfnspektorokat, redukálnák a külföldi tanulmányúinkat, a különböző kiküldetéseket, feloszlatnák az autonóm-intézetek igazgatótanácsait és az igy megtakarított pénzből rendesen fizetnék a nyugdíjasokat. Miniszter urak! Már régóta elérkezett a tizenketted'k óra s ha önök még mindig nem tudják elhatározni magukat bátor és eredményekkel kecsegtető tettekre, akkor attól lehet félni, hogy még balázsfalvi szentelt vizzel sem lehet megakadályozni, hogy az országunk ne rohanjon a katasztrófa felé . . . Pocol Victor. Pénz helyett a kormány, amint azt az ösz- szes lapok megírták, járadékkötvényekkel akar kifizetni, olyan papírokkal, melyeket sem az állam, sem a magánosok nem kötelesek tőlünk elfogadni. Mi ez, ha nem bizantinizmus? Vaida miniszterelnök urnák ez a kedvenc és találó kifejezése és ime most mi is azt kell mondjuk, hogy Vaida miniszterelnök ur is a saját kifejezésének a hálójába került. Közeledik az ősz, a tél előhírnöke és nekünk iKolozsváron, — pedig ez a város Vaida miniszterelnöknek, Hatieganu miniszternek és a nem- zeti-parasztpárt törzskarának a városa, négy- .öthavi nyugdíjhátralékunk kifizetetlenül áll. Tudják-e a miniszter urak, hegy rf'nk, szerencsétlen páriákra mit jelent ez? Hitelünk teljesen elfogyott, lakásainkat felmondották, a cipőnkből esik ki a lábunk, testünkről lerongyolódott a ruha, betegeinkhez nem hívhatunk orvost és nem vehetünk nekik orvosságot, nincs ■betevő falatunk és borzalommal gondolunk arra, hogy közeleg a hideg tél, nem lesz fűtőanyagunk, kidobnak a lakásunkból és talán az :uccán hóban és fagyban pusztulunk el. Ami velünk történik, az több, mint igazságtalanság, több mint embertelenség, az egyenesen — bűntény. Bizonyára tudják a miniszter urak, hogy az egyetlen civilizált ország vagyunk, ahol a tisztviselő-osztály vénei, akik még tegnap az államhatalom végrehajtói voltunk, ma a legnaUiabl statárlálls ítéletet hoztak Németországban A nemzeti szocialisták a bentbeni Ítéletből kifolyólag a lengyel faj ellen tüntetnek (Berlin, augusztus 25.) Tegnap a kiéli rendkívüli bíróság egy kommunista vádlottat, aki két politikai ellenfelét revolverlövésekkel suivosan megsebesítette, 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. Berlinben egy nemzeti szocialista és egy kömtminista került a rögtönitélő bíróság elé. A nemzeti szocialista vádlottat felmentették, mert beigazolást nyert, hogy a verekedést a kommunisták rendezték. A kommunista vádlottat 10 évi fegyházra Ítélték. A harmincadik számú rohamcsapat táviratot küldött a kormánynak, amelyben azt Írja, hogy a kormány létét a nemzeti szocialista rohamcsapatoknak köszönheti, gyalázat, hogy egy lengyel felkelőért öt drága hőst akarnak kivégezni. Nem kegyelmet, hanem igazságot követelnek. Az Angriff című nemzeti szocialista lapot betiltották, mert a hadsereget ellenál-' lásra szólította fel. A nemzeti szocialista lapok a lengyelek ellen izgatnak, az alacsonyabbrendü lengyel faj küzdelméről Írnak,. . p A kormány a lengyel csürhe mellé állott, — írják — és követelik az öt haladra Ítélt szabadonbocsátását és a bírók felel0ş^t|gfevo- nását. o .. í Beuthenbeft a tegnap éjjel újabb, r^údza-i varások fordultak elő, több üzletet kö$eí meg-; dobáltak, a kommunista párt helyiségének ablakait bezúzták. — A kereskedelmi tartozások birói likvidálásáról szóló törvény magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Str, Memorandului 24. Ara 30, vidékre 40 lej, amely bélyegben is beküldhető. Az első romániai szabadtéri előadás Különös érdekességü tervének megvalósitá sára készül a kolozsvári Magyar Színház: az egész világon divatba jövő nyílttéri dráma-elo- adások mintájára elő fogja adni Hoffmannsthal világhírű misztériumát, az Akárkit. A szabadtéri előadások ötlete egyenes leszármazottja a középkori misztériumok szabadtéri előadásainak. Angliában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svájcban a középkorban a dráma kizárólagos színpada a nagy vásárterek nyilt bódéja volt. A bayeruthi Wagner-ünnepélyek és az ober- ammergaui passziójátékok nyomán támadt föl a szabadtéri előadások gondolata és azóta minden nyáron rendszeresen tartják meg a salz- ibtorgi Festspieleket. Ezeket a drámai előadásokat Reinhardt vezette be. Eleinte leopoldskro- ni kastélyában meghívott vendégek előtt adott elő egy-egy drámai müvet, mig azután ezeken a zártkörű előadásokat fokozatosan fölváltották a nagy nyilvánosság számára rendezett ün- mepi játékok Salzburgban, ahol ma már miniden nyáron az operairodalom néhány remekmű- ivét és néhány drámát adnak elő a világ legelső zenészei, színészei, karmesterei és rendezői. A szabadtéri előadások lehetősége szinte uj •műfajt teremtett. Olyan drámai műfajt, amelv nem birta meg a modern színházak levegőjét, hanem különleges miljőt igényelt, olyan apparátust, olyan atmoszférába kívánkozott, amely- lyel a színház nem rendelkezik, a szabad, csillagos ég alá. Ennek a drámairodalomnak egyik gyöngye Hugo von Hoffmannsthal Jedermannja, amelyet Kállay Miklós forditott le gazdag magyarsággal Akárki címmel. A kolozsvári szabadtéri előadás ötletének egyik sugalmazója az a tény volt, hogy ez az ősi város olyan régi. patinás, klasszikus épületrészekkel, terekkel, zugokkal rendelkezik, amelyek egyenesen kívánják a színpadi fölhasználást, amelyek önmagukban véve tökéletes díszletül szolgálhatnak. A református kollégium nagy udvarának egyik oldalát az ősi gótikus templom oldala zárja le. Ennek a falnak az udvar felé három karcsú, hosszú, ősrégi csucsives ablaka nyílik a töredezett, megfehéredett kőpárkányok, időtől porlasztott, megrepesztett gót pillérek között. Ez a háttér. A templomfallal szemben nyílik az óriási udvar, amely igen nagy tömeget képes befogadni. Jobbra a templomtól néhány fa lombja, balra a kollégium ősi épületének fala, egy régi kút, egy töredezett lépcsőjü kis gót kapu a templom falában, benn az orgona, kivül az égbolt csillagokkal teleszórva: ime a kolozsvári Akárkielőadás színpada. Budapestnek annak idején előadták az Akár kit, a címszerepben Gellért Lajossal. Gellért Lajos különös figurája a pesti életnek: színész, festő, iró. Olyan színész, aki hosszas töprengés, gyötrődés, munka után dolgoz ki egy-egy szerepet és egy-egy ilyen szerepével bámulatot érdemelt ki. (Ilyen két szerepe a Karinthy Holnap reggelének és Rolland a Szerelem és Hal^ játékának főszerepei, amely két előadás, sajnos nem tartható meg a Magyar Színházban, mert az Akárki előkészületei nemcsak a színház minden erejét veszik igénybe, hanem Gellért Lajost is annyira, hogy nem vállalkozliatik még két ilyen nagy szerep eljátszására.) A Magyar Színház tehát Gellért Lajost hivta meg az Akárki eljátszására. Hetek óta folynak a próbák a Magyar Szin- házban. A darabot dr. Janovics Jenő igazgató maca rendezi. Kérdést intéztünk hozzá a szabadtéri előadást illetőleg és ő a következőket mondotta: „Ez lesz az első szabadtéri előadás Erdélyben. Már régen foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy itt is meg kell honosítanunk az ünnepi játékok intézményét, amelyek ma már minden országban szokásossá váltak. Bayreuth és Salzburg minden nyáron valóságos zarándok-, helye minden nemzetiségű nyaralóknak. A salzburgi ünnepi játékokra hónapokkal előre árusítják a jegyeket és hetekkel előre beszüntetik már a jegyárusítást, mert az Amerikából és a világ minden tájáról odasiető közönség már a menetjegyirodákban fölvásárolta a jegyeket. Ezek a salzburgi ünnepi játékok azonban olyan drágák, hogy csak a legvagyonosabb közönség számára hozzáférhetők, azok számára, akik az utazás költségein kivül a horribilis áru jegyeket is meg tudják fizetni. Ez vezetett arra a gondolatra, hogy az ünnepi játékok gondolatát itthon valósítsam meg és itthon is olyan keretek között, hogy mindenki számára lehetővé tegyem az előadás látogatását. Ezek az ünnepi játékok két szempontból ünnepiek. Ünnepélyes keretek között, kivételes kvalitású előadást kell produkálni. A Magyar Színház első szabadtéri előadásán egy világirodalmi remeket ad elő, kivételes színpadon: a szabad ég alatt egy ősi templom falánál, minden erejének megfeszítésével tökéletes előadást igyekezve nyújtani, kivételes színésznek. Gellért Lajosnak legkülönb szerepére való meghívásával, kivételes apparátussal. i A Hoffmannsthal Akárkije a salzburgi ünnepi játékok állandó müsordarabja, ha szabad igy mondani. Vallásos tárgyú darab, amely játszhatik kétezer év előtt, ezer év előtt, ma, vagy ezer év múlva, hősei emberek, akik akármikor, akárhol élhetnek, akárhogyan. Remélem, hogy ezzel az előadással, amelybe a Magyar Színház minden erejét belefekteti, si-
