Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-25 / 193. szám

KELETIUJS&G XV. ÉVF. 1S3. SZÁM. .... "'■■«jiix—MEaagg^ Xranter németpárti panaszolja, hogy jugo- szláv-román határforgalmi egyezményt a szom szód ország megsérti és nemcsak az érdekelt lakorok permiszeit kobozzák el, hanem még a földjeiket is. Intézkedést kér a belföldi állam­polgárok védelmére. Ezután Mirto közmunkaügyi miniszter tör­vényjavaslatot terjeszt be a természetbeni köz­munkák megszüntetésére. Simionescu, a fegyelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság javaslatát a Robu-ügy- ben, kérve a cuzista képviselő kizárását öt napra. Indokolják a javaslatot Robunak Weiss- mann és más képviselőkkel szemben tanúsított magatartásával, a zsidóságot állandóan sértő és agresszív viselkedésével. Roba védekezik és kérdezi, miért nem Ítél­keztek tavalyi delikatnmai fölött, öt csak a Mirescu-ügyben utalták a fegyelmihez, csak emiatt lehet elitélni. De Mirescuval sem köve­tett el semmit, csak feléje közeledett, hogy ki­magyarázza magát. Weissmann, ez a jidan ő! sértette meg, mégis a sértettet akarják megbün­tetni. Robot védekezése nem hatja meg a kamarát, amelynek többsége 182 szavazattal 55 ellenében megszavazza a fegyelmi bizottság kizá­rási javaslatát. Ezután áttérnek a napirendre és folytatják a feljrati vitát. Soeor Emil, az Adeverul főszerkesztője megy fel a szószékre. Alig ér oda, a cuzisták kórusban kiáltják feléje: Áruló! D. R. Ioanltesca munkaügyi miniszter: Mi­csoda kegyetlenség, hogy először megy a szó­székre és ilyen módon fogadják. Soeor: Ez nem kegyetlenség, ez csak a par­lament nem respektálása, vagy Cuza ur 30 éves anakronizmusa. Robn: Áruló! A többség lehurrogja Robot, mire Soeor megkezdheti beszédét. Kijelenti, hogy nem tagja egyetlen pártnak se . . . Cuza: Hát akkor, hogy jutott ide? Soeor: Ön, hogy lett egyetemi tanár, vagy beszéljek arról, hogyan kapott akadémiai kitün­tetést? Én a román demokrácia nevében jutot­tam idő és azt képviselem e helyen. A cuzisták újból nagy zajt csapnak, mire Soeor kijelenti, hogy hajlandó az ellene emelt vádakkal szemben egy külön ülésen megállapí­tani az igazságot, most azonban a felirati vita van a soron és most ehhez kivan hozzászólani. Toncescn kormánypárti: Engedjék meg hogy egy rövid kijelentést tegyek. Annak ide jón, amikor az ügyvédi kamara dékánja vol tam, Soeor ur felvételét kérte a kamarába. Ak kor is elhangzottak bizonyos vádak ellene. A kamara alapos vizsgálatot tartott, amelynek során megállapítottuk, hogy a Soeor elleni vá­dak közönséges rágalmak, ő igen korrekt és be­csületes ember, akit egyhangúlag fel is vettünk a kamarába. Újra zsidó vita. Soeor a Cuzisták állandó zajongása közben beszél és kérdezi azokat, akik folyton zavarják, mit tettek a román parasztság érdekében. Cura: Maga Goldstein védője, a pajeszesek iparának pártolója. Uzum szocialista: A parlament tekintélyé nek nevében ... 4 Robn Uzumra kialt, inparlamentáris szava­kat használva. Óriási zaj. Az elnölő Lucescu Robut rendre- utasitja, majd ismét a fegyelmi bizottság elé utalja. A többség Robu felé: Jó utat! Cuza Gheorgho: Küldjenek el mindnyájun­kat. Dr. Bnteanu Aurel Cuca felé: Professzor ur! ön, aki olyan fényes példát nyújtott a parla- mentárizmusból, hogyan engedheti meg, hogy hivei, olyan mélyre lesiilyesszék a parlamenta­rizmus tekintélyét! Gioccann lupista: ön még nagyon fiatal ahhoz, hogy igy beszéljen. Suteann: Nem a kortól függ a parlamenta­rizmus. Nagy zaj, Lucescu alelnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Soeor beszél és hangsúlyozza, hogy nem ért ugyan mindenben egyet a nemzeti-parasztpárt programjával és annak megoldásaival, azonbar mégis ez a program a legjobban megalapozott és a leghelytállóbb. Helyteleníti, hogy eltörlik a közmunkát és nem szedik majd az útadót sem. Hegedűs Nándor: Eddig sem sokat láttak abból az utak! Soeor azután kijelenti, hogy felirati javas­latot elfogadja. rancia-orosz megnemtáma­dási szerződés készül (Paris, augusztus 23.) A francia és az orosz kormány között újból tárgyalások^ kezdődtek megnemtámadási szerződés megkötése ügyében. Ezek a tárgyalások már hosszú idő óta íolynak, néhány hónappal ezelőtt azonban holtpontra jutottak. A párisi orosz emigráció lapja, a Der­űére Nouvelle értesülése szerint Dovgalevszkij a szovjetkormány nevében a következő javas­latokat terjesztette elő: 1. A francia-orosz megnemtámadási szerző­dés megkötése esetén a szovjetkormány azonnal hajlandó rendezni az orosz liáboruelőtti tarto­zások kérdését. 2. A francia kormánynak ezzel szemben kö­teleznie kell magát arra, hogy garantálja az orosz váltóknak a francia jegybanknál való diszkontálását, aminek ezidőszerint még súlyos akadályai vannak. 3. Úgy a francia, mint az orosz kormány kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle gazdasági represszáliában, amelyet harmadik állam akár az egyik, akár a másik szerződő féllel szemben foganatosítana. A két kormány arra is kötelezi magát, hogy országa területén minden olyan szervezkedést megaka­dályoz, amelynek célja a másik szerződő fél kormányának erőszakos megbuktatása, az illető ország területi épségének megcsonkítása, vagy terrorakció végrehajtása. 4. Az orosz belső kölcsönöket jegyzésre kell bocsátani a párisi tőzsdén. Lezajlott a romániai szosláf- demokrata párt erdélyi tartományi kongresszusa (Kolozsvár, augusztus 23.) A romániai szo­ciáldemokrata párt erdélyi szervezeteinek nagy érdeklődése mellett zajlott le vasárnap és hét­főn e szervezetek tartományi kongresszusa. A központi pártvezetőség részéről dr. Rădă- ceaun Lotár országgyűlési képviselő jelent meg, aki az általános politikai és gazdasági helyzet­ről tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy Romániának egyik szerencsétlensége az a körülmény, hogy itt túlságosan sok törvényt gyártanak, amelyek betartásáról senki sem gon­doskodik, ami különösen vonatkozik a munkás- védő törvényekre. Ezek betartásáról a munkás­ságnak magának kell a maga szervezeteinek ki­építéséről gondoskodni. A tartományi vezetőség jelentését Bruder Ferenc tartományi titkár terjesztette elő, rész­letesen beszámolva az elmúlt év eseményeiről. A napirend egyéb pontjai az aktuális gaz­dasági és szociális problémákat öleltek föl. A munkanélküliség kérdéséről Sztroja György referált és munkaalkalmak megindítása mellett azon követelést terjesztette elő, hogy a kor­mány hozzon törvényt a munkanélküliség el­leni kötelező biztosításról és azonnal intézked­jen törvényhozásilag a munkanélküliek állami segélyezéséről. Dr. Lucian Sándor volt szamosmegyci kép­viselő az általános politikai helyzet mellett reámutatott arra, hogy a szociáldemokrata oárt, mint ilyen a nemzeti kisebbségek hivatott védője. Miután a szociáldemokrata párt az em­berek közötti társadalmi és gazdasági egyenlőt­lenséget kiakarja küszöbölni, magától értető­dik. hogy azt a nagy igazságtalanságot is meg akarja szüntetni, amely az uralkodó nemzetek és a kisebbségi sorsra jutott nemzetek között fennállanak. Éppen ezért a szociáldemokrata párt követeli, hogy az itt élő kisebbségeknek anyanyelvéhez való jogát kultúrában, közigaz­gatásban, igazságszolgáltatásban, szóval a köz­élet minden terén biztosítani kell. Az erre vo­natkozó határozati javaslatokat a kongresszus egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. Koffer Géza a párt belső kiépítésére nézve tett előterjesztést, amelyet a kongresszus hosszú és beható vita után több módositással fogadott el. Ezekután a kongresszus az uj tartományi pártvezetőséget választotta meg, amelynek el­nökévé dr. Lucian Sándort, alelnökévó Újhelyi Ferencet és titkárává Brnder Ferertcet válasz­tották meg. Az indítványok során a kongresz- szus elhatározta, hogy a gazdasági válság da­cára is különös súlyt helyez a hozzátartozó ta­gok kulturális fejlődésének előmozdítására és ezért Erdély minden jelentősebb gócpontján a tél folyamán román- és magyarnyelvű tudomá­nyos tanfolyamokat fog rendezni. A kongresz- I szus tanácskozásait éjjel fejezték be. Hatályon kívül helyezik % híréi likvidálásról szóló törvényt és módosítják a kényszer­egyezségi törvényt Popovici igözságügyminiszter már az uralkodónak is be­mutatta az uj javaslatot — Öt uj törvényjavaslat készült el ^Bukarest, augusztus 23.) Tegnap este uja.bb ülést tartott a birói likvidálásról szóló törvény módosításával foglalkozó bizottság. El­határozták. hogy a birói likvidálás törvényé* hatályon kívül helyezik, ezzel szemben a kény szeregyezségi törvényt úgy módosítják, hogy a jóhiszemű adósok számára lehetővé tegyék a kényszeregyezséget. Leszállítják & hitelezők kötelező hozzájárulásának eddigi arányát 50 százalékra, 5 évre meghosszabbítják a bényszeregyezség tartamát, leszállítják a kényszeregyez­ség illetékeit Aki már birói likvidálást kért, azokra a biró ság fogja megállapítani, köthet-e kényszer­egyezséget. Az illetékek leszállítása azokra is .vonatkozik, akik már előzőleg kényszeregyezsé gét kértek. A vonatkozó törvényjavaslatot ma meg ízövegezik és még ebben az ülésszakban meg is szavazzák. A birói likvidálásról szóló törvény ügyé­* Pályázat tanári állásra. A bras­sói róm. kath. főgimnáziumnak szüksége van egy román nyelv—történelem és egy román nyelv—földrajz szakos tanárra. Az okmányok­kal felszerelt kéréseket az intézet igazgatósága cimére kell küldeni aug. 31-ig. Fizetése az érd. róm. kaíh. Státustól megállapított illetmények. R. k. főgimnázium igazgatósága, Brassó. ben kiküldött bizottság ma délelőtt folytatta tanácskozásait az igazságügyminisztériumban és elejtve a birói likvidálást, végleg megszöve­gezte a kényszeregyezségi törvény módosításá­ról szóló javaslatot, amely most a legfőbb tör­vényellenőrző tanács elé kerül. Popovici Mihály igazságügyminiszter m:' kihallgatáson jelent meg az uralkodó­nál, akinek bemutatta törvényjavas­latát. Nem halasztják el a konverzió módosítását. Az Argus szerint a konverzióstörvény mó­dosítására feltétlenül sor kerül még ebben az ülésszakban és az elhalasztásról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Ma délelőtt Mironescu lakásán értekezlet lesz ebben az ügyben Vaida miniszterelnök elnökletével, dél­után pedig a minisztertanács fogja a végső döntést meghozni. Mégis kisért a járadékpapir. Mironescu pénzügyminiszter a következő törvényjavaslatokat fogja a parlament elé ter­jeszteni: 1. A konverzió módosítása. 2. Egyes adóne­mek leszállítása október 1-i érvénnyel. 3. Az adók fizetésének megkönnyítése. 4. Az adóbe­hajtás fokozása és ellenőrzése. 5. A nyugdíj- és illetményhátralékok rendezése állami járadék- papirokkal. Az értékpapírok elfogadása nem lesz kötelező, de forgalomban maradnak, mig az állam azokat készpénzre beválthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom