Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-21 / 190. szám
4 KUtTlUjSüe XV. ÉVF. 190. SZÁM. Az orosz'lengfel egyezmény utál® of®sz-É4í>i»öl£-leM^f©l egyezmény készül (Bukarest augusztus 19.) Nehány nappal ezelőtt a fővárosba érkezett Bech dr., a lengyel külügyi alminiszter. Rövid pihenés után Constantába s onnan Konstantinápolyba utazott. Bech dr. rendkívül fontos külpolitikai megbízatással hagyta el Varsót, hogy a török kormánnyal tárgyaljon. Pruikipioban találkozott Tevrik pasa külügyminiszterrel. A román diplomáciai körök határozottan állítják, hogy Bech dr. a szovjet orientáció miatt járt Törökországban. A lengyel kormány az Oroszországgal kötött megnemtámadási szerződéshez hasonló politikai megegyezést akar létrehozni Törökországgal. ilyenformán hármas szövetség alakulna, Szovjet, Lengyel és Törökország részvételével. Ez a külpolitikai esemény Bukarestben óriási meglepetést eredményezett és a lapok kérdést intéztek Vaidához, hogy Románia mi lyen álláspontra helyezkedik. Mussolinit gyorshajtásért tíz Ura pénzbüntetésre ítélték (Ráma, augusztus 19.) Mussolinit gyors hajtásért tiz lira pénzbüntetésre ítélték. A duce kinyomoztatta a feljelentést tevő rendőrt, akinek dedikált fényképét és nagyobb pénzösz szeget adományozott kötelességének lelkiisme retes teljesítéséért. Száműzik a forradalmár spanyol monarchistákat Feloszlatják & polgári gárdát és köztársasági rohaososziagokat állítanak a helyére (Madrid, augusztus 19.) A kormány elmozdította állásából Cabanelles tábornokot, a Guardina Civile főparancsnokát. Hir szerint a köztársasági kormány teljesen fel akarja oszlatni a polgári gárdát és ezt a szervezetet köztársasági rohamosztagokkal fogja pótolni. A legfőbb állami törvényszék elnöke kijelentette, hogy a sevillai és madridi puccskísérletekért San Jurio és Cavalcanti tábornokok felelősek és ezért a rendkívüli államvédelmi törvényszék fogja őket felelősségre vonni. Ilii szerint a monarchista puccsban részt vett személyiségeket száműzik Spanyolországból. Granadában általános sztrájk tört ki. A munkásság az elfogott puccsisták kivégzését követeli. Mussolini nem Msz a nemzetközi kéke közeli eljövetelében (Newyork, augusztus 19.) Ä Név -or’i Herald munkatársa interjút folytatót lus- solinivei, aki többek között kijelentette, f try, nem hisz nemzetközi béke közeli eljöv «leben, de teljes szivéből óhajtja a békét. A teke legfőbb biztosítékát az őszinte leszerelésben látja. A kapitalizmus mai formájába vege felé közeledik, mondotta Mussolini, örömének adott kifejezést afölött, hogy Amerikában a gazdasági válság enyhülése tapasztalható. Miniszteri rendeiet a nyugdíjasok adófizetéséiül (Kolozsvár, augusztus 19.) Pénz Helyett rendeletek érkeznek Bukarestből a nyugdíjasok számára, de a mult évi október,^ november és decemberi illetményekről még csak nem is beszélnek. Egyesek tudni vélik, hogy a kormány megtalálja a lehetőségét a kifizetések elodázására. Mi azonban nem hihetünk az ilyen verzióknak, mert a szerzett jogokat nem lehet megsemmisíteni. Az a rendelet, amely két nappal ezelőtt érkezett meg a pénzügyigazgatóságokhoz a nyugdíjasok adóhátralékaival foglalkozik. _ E szerint azok a nyugdijáfeok, akik több, mint négy hónapi hátralékot Várnak, adójukat teljes egészében átszámíthatják, ^vagyis a nyrg- dijbont fizetőeszköznek minősitik. A négy. hónapnál kisebb járandóságoknál a mult évi adótartozást csak húsz százalék erejéig lehet nyugdijutalvánvokkal fizetni. Az 1932-Ős adókat viszont csak tiz százalék erejéig. A többit, az adó nyolcvan, illetve kilencven százalékát készpénzben kell kifizetni. A pénzügyminiszteri pendelet kihangsúlyozza, hogy csakíá az> 1932-ben kiállított nyugdijbonokat fogadják el. Căli mănestî—Căciuiata > Séta az Olt partján Irta: Báihori Ferenc Alig érkeztem meg Câlimăneşti-be, ahol már egy ízben üdülés céljából töltöttem pár hetet, azonnal egy nagyabb sétát tettem az OH partján. Még el sem érem a nagy „Palace"-szállodát, ahol egész sereg autó és kocsi áll, már többen kiáltják felém: „Gata, Căciuiata!“ Că'.imăneşti- és Cáciulata-fürdőt, bár csak két kilométernyi távolság van köztük, ikertestvéreknek lehet tekintenünk s ha elválasztanák a kettőt egymástól, mind a kettő veszítene jelentőségéből. Câlimăneşti a gyógyforrások földje, amelyeket csupán fürdésre használják, míg Cáciulatának páratlan gyógyvize csak ivásra való és fürdője nincsen. Ennek köszönhető a két hely közötti roppant nagy forgalom. Reggel 6 órától este 8 óráig — a déli órákat ide nem számítva — olyan tolongás és tülekedés van az autókért é3 kocsikért, hogy inkább gyalog Indultam Căciuiata felé. lassan s szemlélődve ballagok egyedül az Olt-folyó partján; mellettem elegáns autók és kocsikon kikemé- nyitett és kivasalt urak közt meggyszinü ajkú és bubi- írizuras nők mennek versenyt futva. Lelkemre mondom, hogy nem az irigység szólt belőlem, ezt látva; mert minden emberi gyarlóság közt talán az irigység szorult belém legkisebb mértékben s ebből magyarázom, hogy sosem éreztem az irigységet kisérő lelkiki- nokat sem. Elvem az életben nem a gyors, hanem a biztos megérkezés volt és marad mindig s ezért minden egyéb járműnél még ma is többre becsülöm két, kipróbált lábomat, amely még „defekt"-et mind e mai napig — hála a Jó Égnek — egyszer se szenvedett. Pedig a Nord kap és az egyiptomi nagy piramison kivül sok más helyet is taposott bolyongása közben. Most is szívesebben ballagok lassan a szép Olt-folyó partján, ahol szívom a reggeli ózondus levegőt, meg-megállok az illatos hársfák árnyékában, hallgatom a kis madárkák kedves csicsergését, gyönyörködöm az Olt-folyó sebes folyásában, meg-megakad szemem egy-egy mezei virágon: mig mindezt a kocsik- s autókon mellettem robogó nők s urak nem élvezhetik utjokban a sietés miatt. Talán tovább gyönyörködöm az itt látottakban, ha egy fáradt csapat nem jön éppen velem szemben. Két tanár vezetett egy csapat diákot, akiken meglátszott az agyonhajszolás. Szeretnének ők is itt-ott megállani, dehát idő s program sietteti őket. Felujulnak fogott régi emlékeim, mikor még magam is — mint kézs- márki diák — gyalog jártam be egyedül két-három vármegyét. Nemcsak lelkieröt és önállóságot szerez az ifjúság az ilyen utakon, hanem fejleszti az ifjú jellemét is s nem egyszer alapja a fejlettebb korban a nagy ideáknak... Mig igy gondolkodom a rég elmúlt Idők kedves emlékein, megpillantom az Olt partján Cáclulata-für- döt. A déli Kárpátok egyik legszebb helyén, az Olt- folyó sebes kanyarulatánál fekszik ez a csodálatos vizű, régismert hely. Hogyha vese-hólyag, köszvény, vagy májbajban szenvedsz évek óta, széles e világon nem találod párját. Már este 7 óra, de még mindig nyü zsögnek a csoda forrás körül. Alig osztja ki a három, vagy négy leány egy-egy fatálcáról a 12 pohár s kissé hideg vizet, amelyet 4 méter mélységből hoznak fel, már újabb meg újabb tömeg veszi őket körül. Fiatal bakfisok s igen öreg urak szürcsölgetik a kezükben levő telt poharat. Egyik-másik férfi, bár az orvos elő irta a két pohár vizet, hogy hamarabb befejezze, kiönt a pohárból; mig a másik „beteg" fittyet hányva az orvosok rendeletéire, négy-öt pohárral Is iszik náponta belőle. Hogy melyik cselekszik közülök helyesen, azt megítélni az orvosnak a dolga, art azonban el kell okvetlen ismerni, hogy a gyomor olyan, akárcsak a kémény, melyen könnyen átszáll a füst és a pára, de az évek óta lerakódott kormot már csak seprű képes eltávolítani... Folytatva utamat az Olt-folyó partján, két fehér ló vágtat felém s rajta két kalugyer. „Was ist das?“ — tűnődtem magamban egy kis3é, látva a lóháton bő reverendában ülő két szerzetest. Azonban csakhamar megtudtam az utón, hogy a két kclugyer messze a hegyek közt kolostorban lakik és gazdálkodással foglalkoznak csupán. Még láttam őket a fehér országutor sebesen vágtatni, mikor elértem Cozia régi kolostorát Az 500 esztendős Mircea cél Bátrá-tól épített kolostor melynek egyik falát az Olt vize mossa, ma mintegy 1! szentéletü szerzetes lakhelye. A nép száján élő monda szerint a klastromnak egyik titkos rejtekéből alagút vitt az Olt alatt a túlsó oldalra s ezen menekült Mircea üldözői elől. Mircea szelleme — a népmonda szerint — azóta többször megjelent a klastrom udvarán s több költő megénekelte a megjelenését... « Leszabott már a Nap, amikor elhagytam a csendes kolostort s visszaballagtam lassanként Câlimăneşti-be. Amikor elértem ismét Cáciulatá-t, már nem láttam senkit a gyógyforrás mellett, elszéledt mindenki, ki jobbra, ki balra. Căciuiata mellett eltérve a sebes Olt-folyó partjától, a hegyek oldalán vivő erdőkön át folytattam utamat. Meg-megállva itt-ott egy-egy tisztás helyen, még láttam a völgyben az Olt-folyó tükrét s Cozia klas- trom tornyának halvány körvonalát. Lassan haladok el a Cantacuzlno nevű forrás mellett, amelynek üditő, édes forrásvize nem egyszer oltotta, itt menve, szomja- mat. Gyorsított léptekkel sietek innen az egyre söté- tebb szint öltő nagy erdőn át, melynek magas fái Mircea sötét árnyaként tűnnek fel előttem. Már látom balról a drótkerítésekkel körülvett sírkövet, amely c-lött szintén többször elhaladtam, de hogy ki pihen alatta, azt máig se tudom. De bárki is legyen, béke hamvaira... • Késő este érkeztem meg Căllmăneşti-be. A roppant elegáns „Hotel-Palace“ előtt, amely körül hangyabolyként nyüzsög a nagy tömeg, már száz meg száz ember ül a terített asztalnál. Magam jóval lejebb a községnek egyik vendéglője előtt költöttem el jóízűen szerény vacsorámat. Az utón “ számos kis vendéglő előtt vig muzsika szól és folyik a bor, meg a „ţuica". Mig igy hallgatom a sok ver, dó glő előtt összefolyó zene diszharmóniáját a látom a tobzódó emberek céltalan költekezéseit, egymásután állanak meg asztalom előtt a lerongyolt koldusok s egy-egy hervadt vtrágocskát kínáló gyermekek. Onkénytelenül is eszembe jutott It az a román népdal: „Aranyat terem a hegyünk Es koldulás a kenyerünk." Ezen szomorú dal emlékével hagytam el a kis vendéglőt, hogy kipihenhessem szerény otthonomban az Olt-folyó partján tett hosszabb sétámat.
