Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-21 / 190. szám

2 KELETiUjSm XV. ÉVF. 190. SZÁM. MA ESTE A HAfiViB SZÍNHÁZBAN MA ESTE a budapesti Vi^szinhdz ragyogó együíteséHek vendégjátéka A KISASSZONY Holnap délután 672-kor a Vígszínház előadásában: OLYMPIA Holnap este ÖVa-kor a Vígszínház bucsuelőadása: A GYÓGYSZERÉSZ Föllépnek: Góth Sándor, Góthné Kertész Ella, Sulyok Mária, Orsolya Erzsébet, Márkus Margit, Jávor Pál, Makláry Zoltán, Somló István, Perczei Oszkár. az interpelláció a külügyminiszterhez és a kultuszminiszterhez szólt, akik azonban nin­csenek jelen s igy Willert nem illeti meg a szólás joga. Wilier energikusan ragaszkodik a felszólalás jogához, mire az elnök megadja a szót. Wilier: Csak egyetlen megjegyzést teszek az előbbi felszólaláshoz. Nagyon sajnálatos­nak tartom, hogy egy olyan kitűnő jogász, mint Valioanu félrevezetteti magát olyan irás tói, amelyről Pop Valér volt igazságügyi mi­niszter kijelentette, hogy értéktelen pamflet- nek tartja. Az erdélyi Státus kérdése az ál­lam és a szentszék között létrejött egyezmény n-yei elintézést nyert, nagyon sajnálatos do­log, hogy ugyszólva hetenként, minden ok és cél nélkül újból előveszik a kérdést és felesle­ges nyugtalanságot okoznak vele. Ez az eljá­rás a lelkek közlekedését nem szolgálja. Valieanu replikázik és újra csak arra hív­ja fel a képviselőház figyelmét, hogy a román állam itt egymilliárd lejt érő vagyont vesz­tett el. Sulyok István: Az állam nem veszthetett el oly vagyont, amely soha sem volt az övé. Laár Ferenc: Románia nem vesztett sem­mit az egyezménnyel. Az interpellációt ki­adták az illetékes minisztereknek. A resicai munkásság Ugye. Ezután Germán szocialista a resicai mun­kások helyzetéről beszél és panaszolja, hogy az ottani üzemek nem fizetik a munkások Napirend során szólásra emelkedik gróf Bethlen György elnök és a Magyar Párt ne­vében nagy Figyelem mellett deklarációt tesz: Elnök Ur! Képviselő Urak! — A lezajlott parlamenti választások ismét beigazolták, hogy a romániai magyarság túl­nyomó többsége ezúttal is híven kitartott a Ma­gyar Párt mellett. — Sajnálatunkra, pártunk nincs abban a helyzetben, hogy elismerhesse azt, hogy a vá­lasztások mindenütt teljes szabadsággal és ha­tósági visszaélésektől mentesen folytak le. — Pártunk ezúttal is felajánlja teljes kész­ségéi, aziránt, ami a parlamenti munkapro­gramján is áll, hogy a jelenlegi, tovább már kibírhatatlanul súlyos köz­gazdasági válság enyhítésére és meg­szüntetésére alkalmas törvényhozási munkát teljes erejéből támogassa. — Megállapítom azt a tényt, hogy az összes politikai pártok sorra elismerték, hogy a nem­zeti kisebbségek különleges kérdései rendezést követelnek. Minthogy tehát ez az elintézés már tizennégy év óta késik, ezúttal is ünnepélyesen és nyomatéko­san emlékeztetem éppen azt a pártot és kormányt, amely a gyulafehérvári ^Bukarest, augusztus 19.) A szenátusban Sándor József ugyanazt a deklarációt ter­jesztette elő, amelyet Bethlen György gróf a képviselőházban megtett Majd reflektált a tegnapi szenátusi incidensre. Lapedatu libe­rális szenátor súlyosan vádolta a Magyaror­szág régi közoktatási politikáját, amelyre Sándor József még a tegnap reflektálni akart, de a többség nem engedte szóhoz jutni. Ennek dacára Costachesu felszólalhatott és vissza­utasította Lapedatunak a nemzeti-paraszt- pártot érintő vádjait. Sándor József tiltakozik az egyenlőtlen el­bánás ellen. Madgearu közbeszólt: Ne avatkozzék a liberálisok és nemzeti-parasztpárt belügyeibe. A tfipintatosság kérdése, hogy kívülállók ne avatkozzanak a vitába. Sándor József: Nem kérek öntől leckét a tapintatból és modorból. Sándor József, a szenátus mai ülésén helytelennek tartja, hogy állandóan a múltai hánytorgatják és Lapedatu vádjait megcá­folja. Az erdélyi románok a múltban irreden­ta politikát folytattak. Ne bántsuk a multat, illetményeit, holott erre a célre pénzt kaptak az államtól. D. R. Ioanitescu munkaügyi miniszter hangsúlyozza, hogy mindent megtesz a felho­zott panaszok orvoslására. A resicai üzemnek negyvenkétmillió lej követelése volt az állam­mal szemben, ebből egy részt már kifizettek. Gondoskodni fog arróí, hogy ha újabb utal ványozás történik, akkor a vállalat a kifize­tendő összeg bizonyos hányadát feltétlenül a munkásoknak juttassa. Ezután Costinescu liberális a repülőalap felhasználásáról interpellál és kér felvilágo­sítást. Pop Cicio elnök jelenti, hogy Dan Sever, akit magas állami állásba neveztek ki, lemon­dott Hunyadmegyei mandátumáról és har? mine napon belül kiírják az ottani választá­sokat. Ezután folytatták a felirati vitát. határozatok alapján állónak vallja magát, e határozatokban a nemzeti kisebbségek javára tett, de eddig még meg nem valósított Ígéretekre. Ugyancsak meg kell állapítanom', hogy a tör­vénybe cikkelyezett nemzetközi kisebbségi egyezmények rendelkezései sincsenek még vég­rehajtva. Megragadom tehát az alkalmat arra, hogy kérjem és követeljem soha el nem évülő jogaink megadását, hogy ezáltal végre megszűnjenek nagyszámú politikai, kulturális és gazdasági sérelmeink, ami nemcsak a kisebbségek, hanem elsősorban az állam érdekében álló szükségesség. — A magas megnyitó trónbeszédben, vala­mint a kormány programnyilatkozatában fel sorolt egyes kérdésekhez, azok napirendre tűzé­sekor fogunk érdemlegesen szólani. — Miután a parlamenti szokások szerint, a válaszfelirati javaslat elfogadása politikai bi- zalomnyilvánitás jellegével bir és minthogy ezt a kormány működése iránti minden várakozásunk mellett sem elő­legezhetjük, ennélfogva a Magyar Párt nevében kijelentem, hogy a javaslatot nem fogadom el. mert a kisebbségeket is oly magatartásba ker­getik, amely felforditja az egész politikai élet békéjét. Teljes leikével csatlakozik Mircea beszédének azon szakaszához, amelyben az er­délyi kisiparosok pártját fogta. Antiszemita vihar tör őrült, részeges bandita — ki­áltják a zsidó képviselők. Botez után Robu cuzista képviselő szólal fel, akinek beszéde sorozatos incidensek és vi­haros párbeszédek között folyt le. Beszédét azzal kezdi, hogy milyen nagy hazafi, milyen hőstetteket vitt ő véghez a há­ború idején és milyen szenvedéseken ment át az osztrákok alatt. Beszél a román nép szenve eléseiről, amelyeknek nagy részét a zsidók okoz­zák. Landau tiltakozik az elnöknél a jidan szó használata ellen, amely sértő. A cuzisták erre nagy zajt csapnak, mire szóváltás kezdődik a zsidó és cuzista képviselők között. Misu Weissmann: Nem parlamentáris ki­fejezés, amit használt. Nem engedhetjük meg, hogy az ország egymillió főnyi zsidóságát igy sértegesse. Elnök ur, kérjük figyelmeztesse a szónokot, hogy parlamentárisán viselkedjék. Robu: Örüljenek, hogy itt vannak, ez a ro­mán nép parlamentje, mit keres itt a zsidópárt? Weissmann: Megtarthatja az ideológiáját, de változtassa meg a terminológiáját. Nichifor Robu folytatja sértegetéseit, mire Weissmann az elnöklő Pelivan alelnökhöz for­dul: — Elnök.ur, mégegyszer kérjük, utasítsa a szónokot rendre, mert különben kénytelenek leszünk mi is hasonló sértő hangon válaszolni. Robu: Ez a fajta . . . Landau: Elnök ur, hiába fordulunk önhöz, hogy tanítsa meg parJamentárisan beszólni. Nem vagyunk erdőben vagy külvárosban. Robu: Nem vagyunk Jeruzsálemben. Landau: Maga őrült, maga hülye. Most a cuzisták csapnak nagy lármát és követelik Landau rendreutasítását. Landau: Önök sértegettek, mi is igy te­szünk. Ilyen tónusban folyik tovább a párbeszédek sora, mire Beldie ^kormánypárti a többség he­lyeslése mellett igy kiált a zsidók felé: — Hagyják, hát nepáli tják, mennyire komoly talan? Robu: Ahá, közeledik a zsidókhoz, Landau: ön üzletet kötött a zsidó Birken- felddel. Robu: Ez rágalom. Beldie: önt megvádolták, tisztázza magát. Cuza: Ne rágalmazzatok! Robu fenyegetőzik, mire Landau kéri az el­nököt, figyelmeztesse a szónokot, hogy a par­lamentben nem leheţ, ^verekedéssel fenyege­tőzni. Robu erre ismét sgrtő szót használ, mire Beldie igy aposztrofálja: Robu ur, miért verte meg önt az isten ilyen természettel. Válaszol­jon a vádra. Cuza György: Ezek nem emelhetnek elle- uünk vádat, ezek a rongyosok. A zsidó képviselők magukból kikelve kiált­ják: Maga rongy, csőcselék, szégyelje magát. Weissmann: Elnök ur, nem tűrhetjük ezt a sértést! Rendre! Percekig tart a zaj, a hangulat rendkívül feszült, a két csoport egymás felé közeledik, mire a kvesztorok és a többségiek közbelépnek és megakadályozzák a tettleges incidenst. Elnök: Ebben az országban minden állam­polgár egyenlő, akármilyen nemzethez tarto­zik. A rongy nem parlamentáris kifejezés, vonja vissza. Cuza: Hát ha nem parlamentáris kifejezés, akkor visszavonom. Landau: Maga degener ált! Robu: Ne kényszeritsen, hogy leszabjak er­ről az emelvényről. Gh. Cuza: Hallgasson, mert különben ve­lem gyűlik meg a baja. Robu: Ha nem hallgatsz, majd én megtaní­talak becsületre, én itt a román népet képvise­lem, amelyet ez a lepra tönkretesz, Augustin Popa kormánypárti: Elnök ur, megengedhetetlen, hogy egyes emberek ilyen módon lealacsonyítsák a Ház méltóságát. Landau: Nem tudja, hogy mit beszél. Robu: Ismétlem, a zsidóság lepra és min­dent el kell követni, hogy attól megszabadul­junk. A zsidó képviselők kórusban kiáltják Robu felé: őrült, részeges bandita. A gyűlés ilyen hangulatban folyik tovább. A konverziót modositó TÖRVÉNYJAVASLAT felles magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodájában Cluj, Sír. Memorandului 24. Ára 50, vi­dékre 60 lei, mely bélyegben is beküldhető. Bethlen György gróf nagy figyelem mellett deklarációt tesz Hagy kavarodás Sándor József beszéde körül a szenátusban

Next

/
Oldalképek
Tartalom